Az űrben egy kocka alakú űrhajó ugyanúgy halad mint egy áramvonalas ?

Az űrben igen, mert ott nem igen van előtte anyag, ami akadályozná őt az előre jutásban. Viszont, mivel nem az űrből indítjuk az űrhajójat, hanem a Földről, ezért figyelembe kell venni a földi viszonyokat is. Innen szükséges a legtöbb energiát belefektetni ahhoz, hogy sebességre és távolságra tegyen szert. Tehát annak érdekében, hogy energiatakarékos legyen, célszerű a legkisebb és legkönnyebb légellenállásúra tervezni.

Most látom, hogy sok-sok évvel ezelőtt volt kérdés ezen az oldalon (3. hozzászólásban van említve a kocka alak): https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany.. Érdemes elolvasni a válaszokat.

Na igen.

Mikrometeorit is van elég a világűrben, és az is tud pörgetni.

4-es! A kérdés jelen időre szólt.

A jövőt pedig hagyjuk meg a jövő nemzedékeknek, ne képzeljetek/jünk bele túl sokat a közeljövőbe. Nem tudjuk, hogy milyen ütemben fog fejlődni a technológia. [Igen, én is szeretnék látni új dolgokat, de meglehetősen lassan halad a technológia ezen a téren.] Lehet, hogy sokkal lassabban, mint azt sokan, futurisztikus képzelőerőkkel rendelkezők* gondolják. Sőt, több mint valószínű. Váratlan áttörések lehetnek. De nem várt negatív dolgok (kudarcok, ismeretlenek) úgyszintén lehetnek. Még egy Holdraszállás is igen nehéz feladat, nemhogy valahol kint építeni egy űrhajót - mert ugye nem egy űrhajó belsejében fognak egy másik űrhajót építeni... - vagy mégis?

*Bár sem te nem állítottál semmi irrealisztikusat, sem pedig más, de az ilyen - "futurisztikus képzelőerőkkel rendelkezők" - emberek nem a tudományokhoz, hanem a sci-fi filmekhez "értenek". És ezt nem is neked írom 4-es, hanem azoknak, akik magukra ismernek. Bár nem tudom, hogy mennyire van helye ennek a gondolatmenetnek, elvégre nincs szoros összefüggésben a kérdéssel vagy a hozzászólásokkal, de ha már leírtam, benne hagyom - hátha valaki felébred és a sci-fi filmek helyett a tudományok világa felé veszi az irányt.

"nem igen" jelentése: rendkívül elenyésző, nem számottevő mértékben.

"A földi légkör legalsó rétege a troposzféra. E rétegben található a teljes légkör tömegének 80%-a. Vastagsága változó, az egyenlítő táján 16-18 km, a sarkokon 8-10 km."

"A teljes légkör tömegének 19%-a található a sztratoszférában. A sarkvidéken 8 km körüli magasságban kezdődik, a trópusokon 15 km-en...A földfelszíntől számított 15-50 km-es tartomány közé esik a sztratoszféra."

A maradék 1%-ot ugye elhagyhatjuk 5-ös? Mert ugye az nagyon nem számottevő. Ezenkívül minél messzebb megyünk, annál inkább csökken a Föld gravitációs ereje. Igen, meteorok vannak az űrben is, de a kérdés a légellenállásra vonatkozott - olvasd el még egyszer.

50 km vs. 1.000 km - nem kicsi a különbség.

Mindezek után szeretnén tudni, hogy miért kaptam a 2 lepontozást? Mi a hiba, mi a nem hasznos vagy haszontalan a 3-as hozzászólásomban? Mi nem tetszik? A kontár és ismerethiányosok ne értékeljenek és ne kontárkodjanak...És valószínűleg sértődés miatt jön erre is 2 lepontozás. Nemhogy ismeretre tennének szert..... elképesztő!

"50 km vs. 1.000 km"

Pedig tényleg így van.

50 km fölött már nem lehet repülni semmivel, mert ahhoz kevés a levegő.

De attól még van!

1000 km-ben szokták meghúzni az abszolút határt. De fölötte is vannak még kósza atomok. Ahhoz épp elég, hogy egy hajszállal eltérítse az űrhajót. A kockát több hajszállal is. Meg mondjuk a Földnek csóvája is van - szép hosszú, mint egy üstökösnek. Szökik róla a gáz.

Aztán kérdés, hogy mennyi ideig hat ez? Mert az nagyon nem mindegy.

"Nemhogy ismeretre tennének szert..... elképesztő!"

A gyakorin nem szabad sértődősnek lenni. És az ismeretszerzés mindnyájunkra ráfér. Természetesen rád, és rám is! A világ attól színes, hogy ami neked elhanyagolható, az másnak nem, és vice versa...