Pakson miért nem lehet elforralt vízzel hűteni a reaktorokat?

Lespórolták a hűtőtornyokat anno. Ökológiai szempontból előnyösebb lenne hűtőtornyos hűtést használni, mert akkor nem okozna oxigénszint-csökkenést az erőmű üzemeltetése.

A hűtőtornyok beérik másodpercenként mindössze egy köbméter víz eltüntetésével, amihez a Duna vízhozama bőven elég. De ahogy a dakota közmondás tartja:

"A pénzmegtakarítás beszél, a halak meg nem ugatnak!"

bocs a vége lemaradt:

Az igazi probléma nem is az erőmű szempontjából van a Duna hőmérséklettel. Hanem az a fő gond, ha a kilépő hőmérséklet túl magas, azaz az erőmű nagyon megemeli a Duna vízhőmérsékletét akkor az a Duna élővilága számára kezvezőtlen. Pl. magasabb vízhőmérséklet esetén kevesebb oxigént tud a víz oldani, és ebből az oxigénből élnek pl. a halak, kagylók, növények stb. amik a Dunában élnek. Szintén nem jó nekik a túl magas hőmérséklet, senki nem szeretne "főt halat" látni a Dunában. Ezért kialakítottak egy maximális hőmérsékletet ami főlé az erőmű nem növelheti a Duna vízhőmérsékletét. Ha eleve melegebb a Duna és kisebb a vízhozama kevesebb hőt képes "elvinni" aznélkül, hogy a Duna túlmelegedne. Középiskolai tanulmányok alapján Q=c*m*deltaT ezt teljesítményre alakítva P=Q*c*mx*deltaT -> ebben az mx (jobb jelölést most nem találtam) az ún. tömeg áram azaz az, hogy egységnyi idő alatt hány kg. víz áramlik át, ez itt most térfogatáram * sűrűség lesz, a térfogatáram meg azonos a Duna vízhozamával (ez ismert és mérhető). A deltaT a hőmérséklét különbség (azaz mennyit növel Paks a Duna hőmérsékletén). Ha azt elfogadjuk, hogy van egy max. hőmérséklet ami fölé nem mehet a Duna hőmérséklete akkor a deltaT maximális értéke attól függ, hogy hány fokos a Duna Paks fölött. Ha melegebb a Duna akkor a deltaT max. értéke csökken. Azaz átalakíthatjuk a fenti "gyors számítást" Pmax=c*mx*deltaTmax Pmax a maximális teljesítmény amit bevihetünk a Dunába, a deltaTmax meg a maximális hőmérséklet emelkedés. A c a fajhő az annyi amennyi ezzel mi itt most a Földön sokat nem tudunk kezdeni, az ősrobbanás (teremtés ki miben hisz) óta ez egy adott érték. Ha a Duna hozama ebben az időben csökken az az mx értéket csökkenti azaz mind a deltaTmax mind az mx csökken, ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb hűtőteljesítmény áll rendelkezésre. Ilyenkor van az, hogy csökkenteni kell az erőmű termelését, mert különben felforralná a Dunát.

Lehetni lehetne, csak

1. drágább lett volna a beruházás a hűtőtornyok miatt

2. alacsonyabb lenne a hatásfok, azaz magasabb az 1kW-ra eső költség.

Utóbbi azért, mert a turbinát a forró gőz és a lehűlt gőz (avagy lecsapódott gőz) gőznyomása közötti különbség hajtja, minél magasabb a második, annál kisebb a nyomáskülönbség.

>Tehát úgy értem, hogy mindig csak annyi vizet pótolni, amennyi elpárolog a rendszerből.

-Nem párolog el semmi, zárt a szekunder kör vize és ez sugárvédelmi szempontból így helyes. Hűtőtornyot is lehet zárt rendszerben építeni (Heller-Forgó). Csak nem hűti vissza annyira a vizet, mint egy folyó.

Azt tegyük hozzá, hogy a nedves hűtőtorony képes megfelelő meteorológiai körülmények között a környezeti hőmérséklet alá hűteni a vizet.

Azért használják a nagy vízfogyasztása ellenére is, mert majdnem olyan jól hűt, mint egy folyó, és gyakorlatilag már a maximális hatásfok elérését biztosítja az erőmű számára.