Mi a hatékonyabb, ha egy helységből egy venti egy csövön keresztül kifelé fújja, vagy ha a végére téve kifelé szívja a levegőt? A cső hossza 1m, az átmozgatott levegő mennyisége számít.

Hát az nem semmi, hogy mennyit törpöltem én most ezen.:))) Mostmár én is nagyon tudni akarom! Elméletileg mindegy kéne neki lenni, hiszen a forgó lapátoknak csak az számít, hogy a levegővel ütköznek, és elmozdítják azt egy adott irányba. Onnantól kezdve már mindegynek kéne lenni, hogy tolás esetén a csőben levő (és lassulni akaró) levegőt kell tovább tolja, vagyis magasabb légnyomást hoz létre a csőben, aminek következtében annak a végén kiáramlik a levegő; vagy ő a cső végén van, és a csőben alacsonyabb légnyomást keltve az abban levő levegőt végig kell szívnia a csövön. Szerintem a lényeg ugyanaz: egyik oldalon növeli a nyomást, a másikon csökkenti, és adott sebességű légáramlás keletkezik, ami kiegyenlíti ezt a nyomáskülönbséget.

De ez csak egy amatőr eszmefuttatás, kíváncsi volnék egy megalapozottabb véleményre is.:)

Szerintem nincs nagy eltérés a két eset között, ugyanis a leküzdendő nyomáskülönbség ugyanaz.

Az a lényeg ilyenkor, hogy ha a ventilátor szívja a levegőt depresszió jön létre, ha nyomja a teremben túlnyomás jön létre.

14:53-as vagyok, és nem hagysz nyugodni.:)) Hol vannak ilyenkor a szakemberek?

Nos.. Érdekes, amit írtál, de még mindig ugyanott tartok, ahol az elején. A példádban említett dobozon két lyuk van. Az egyiken van egy venti. A lyukak adottságai közé tartozik, hogy a méretéből adódóan adott sebességgel adott mennyiségű levegő tud keresztül áramlani rajta. Függetlenül attól, hogy a ventit a kijáratra vagy a bemenetre helyezed, a két nyíláson a levegő áramlása ugyanakkora lesz, hiszen a másikon mindig kiegyenlítődik a nyomás. A turbulens légtömeg valóban fékező hatással bír, de a ventillátornak mindenképpen le kell küzdenie ezt az ellenállást, hiszen a levegőnek így is, úgy is át kell haladnia a dobozon/csövön. És ehhez pedig mindenképpen a venti fogja szolgáltatni az energiát.

De. Szakember hiányában én már rég elvégeztem volna egy kísérletet. Sajnos nincs ventim, így nem tudok próbát tenni. A cső egyik végére tedd fel a ventillátort, a másikra pedig helyezz egy passzív ventit, amit csak a ki- vagy beáramló levegő fog meghajtani. Az is lehet, hogy az eredeti, aktív ventillátorral is működik a dolog, Rád bízom, ennyire nem vagyok okos.:)) Fényképezd le a ventillátort egy olyan fényképezőgéppel, aminek állítani lehet a zársebességét. Először olyan záridőt használj, amin a forgó venti lapátjai tűélesen látszanak, majd fokozatosan növeld, amíg már valamennyire elmosódnak, de még jól elkülönülnek. Majd helyezd át a ventit a másik oldalra, és fotózd le ugyanolyan beállítással. Amelyik esetében kisebb lesz az elmosódás, az a kevésbé hatékonyabb megoldás, ugyanis ott a venti lapátjai kisebb sebességgel forogtak. És mindenképpen írd meg az eredményt, mert már rettentő kíváncsi vagyok.:)

(22:54)

Ha a cső szimmetrikus (nem szűkül, nincs az egyik végén konfúzor, vagy diffúzor...) akkor a hidraulikai ellenállás ugyanakkora.

Ha mondjuk a külső levegő 100kPa nyomású és az ellenállás 1kPa, akkor szívott 99kPa lesz bent a nyomás, nyomott esetben 101kPa.

A ventilátorok szállítóteljesítményét a nyomáskülönbség függvényében adják meg.

Tehát gyakorlatilag eltérés nincs a két eset között (légszállítás szempontjából).

Elképzelhető, hogy ha 99-ről szállít 100-ra, akkor itt kisebb a levegő sűrűsége mintha 100-ról szállítana 101-re (kisebb nyomás azonos hőmérséklet mellett)és ugyanakkora térfogatáram mellett kisebb tömeget szállít, de az eltérés gyakorlatilag nulla.

Ha a cső nem lenne szimmetrikus, vagy eltérő geometriája lenne a ki- és belépőcsonknak, akkor a kérdés megválaszolása már nem ilyen egyszerű, komolyabb számításokat igényelne.

Remélem ez így kielégítő.