Hogy működik a hálózati áram?

Nagyjából jól írtad le. A Fázist szabványok miatt teszik mindig baloldalra. Felcserélése lehetséges, a berendezések nagy része érzéketlen rá, de még ma is szabványt sértő és ha idegen szerelő szereli akkor elvileg nem biztonságos (persze manapság már mindenkinek van fázisceruzája szóval már nincsen jelentősége).

Régebbi házakban ahol még nem építették be külön föld vezetéket ott a konnektoroknál földelt nullát alkalmaznak! Azaz hogy legyen "föld" is a konnektornál, a nullából csinálnak egy leágazást földnek. Na ilyen esetben nem csinálhatsz fölcserélést! Erről könnyű meggyőződni, mert ha külön vezetéke van a földnek akkor lecsap a FI relé ha a 0-át a földdel összekötöd (pl összeérinted egy szigetelt drótdarabbal, persze csak miután meggyőződtél arról hogy az tényleg a 0 és nem fázis!)

De az előzőekből következik hogy a 0 és fázis felcserélését ház szinten sem teheted meg pl a házba kintről bejövő vezetékekkel, mivel a kijelölt 0-a biztosíték szekrénynél általában külön földelve is van. Tehát a bejövő vezetékeket a házadba való bekötésnél is figyelni kell. Szóval csak a berendezéseidnek mindegy, a ház elektromos hálózatának nem mindegy!

Nem cserelodik fel, a nullat mezitlab foghatod a foldon, nem lesz gond, a fazist fogod meg, agyonvag.

Mi haszna lenne a fazisceruzanak, ha felcserelodne?

A fázis hollétéről még hozzáfűznék egy dolgot.

Az a probléma, hogy mikor bedugsz egy készüléket a dugaszolóaljzatba, és azt hosszútávon úgy akarod hagyni, nem mindegy, hogy hol van a fázis.

Ugyanis az a jó, ha a készülék kapcsolója a fázisra van kötve, igenám, de ha a készülék villásdugóját te 180°-al elfordítva rakod be, akkor a készülék fázisa is megfordul.

Erre persze kitalálták, hogy a készülék villásdugójára a megfelelő villához odaírnak egy L (fázis) vagy egy N (nulla) betűt, és akkor úgy kell bedugnod a konnektorba.

De persze ezt legjobb fázisceruzával beállítani, hogy a kapcsolóra kerüljön a fázis.

Az első válaszolóhoz is tennék egy megjegyzést, a régi építésű házakra vonatkozóan.

A leírt eljárást úgy hívják hogy nullázás. A prpbléma ezzel az, ha megszakad a nullavezető folytonossága, akkor a gépház fázis alá kerül, annak ellenére, hogy a gép nem testzárlatos!

Házilag önkényesen ilyet tilos kivitelezni!

A helyi áramszolgáltató engedélye szükséges, a nullázás helyileges kivitelezésére!

Ugye a feszültség nem más, mint potenciálkülönbség. Váltakozó áram esetén ez szinuszosan változik a pozitív és negatív potenciálkülönbség között. Pont ezért tökéletesen mindegy, hogy fordítva dugod-e be a dugót a konnektorba.

Ez eddig rendben. Ha jól emlékszem, akkor a Szovjetunióban volt olyan rendszer, hogy nem volt nullázás. Tehát szépen megkaptad a két vezetéket, és kész. Csakhogy ott volt mondjuk két berendezés egymás mellet. Az egyiknél az egyik vezetékről jött le a szigetelés, hozzáérve a készülék fém borításához. Ha megfogtad mi történt? Semmi, hiszen nem zártad az áramkört. De mellette ott a másik készülék, aminél meg a másik vezeték ér hozzá a fém borításhoz. Ha csak ezt fogod meg, akkor szintén nem történik semmi. Viszont ha megfogtad az egyik kezeddel ezt, a másikkal azt, akkor zártad az áramkört. Ha tényleg a két kezeden keresztül, akkor az kb. a szíveden fog keresztül menni, ami igen csak veszélyes. Ráadásul amíg nem történik meg a baleset, addig a hiba ki sem derül.

Pont ezért csinálják azt, hogy az egyik vezetéket nullázzák, azaz tulajdonképpen leföldelik. A potenciálkülönbség ettől még megmarad, tehát a készülék számára ez irreleváns lépés. Viszont ebben az esetben mi van, ha a nulla ér a fém borításhoz? Semmi. Egyenpotenciálon vannak, azaz nulla feszültség van a föld és a nulla között. Ha a fázis ér hozzá, akkor viszont azonnal zárja az áramkört, és mondjuk leold a kismegszakító. Méghozzá azonnal, nem várja meg, míg odamegy egy ember, és szépen zárja az áramkört.

No de mi van akkor, ha a készülék mondjuk egy szigetelő gumilapon áll? Akkor hiába ér hozzá a készülék falához a fázis, mégsem záródik az áramkör. Pont ezért megy egy harmadik vezeték, ami akár így, akár úgy dugod be a konnektorba a csatlakozót, biztosan a megfelelő helyre kerül, és biztosan föld potenciálon van. (Lehetne persze a készüléket lokálisan földelni, de egy harmadik emeleti szobában elég macerás lefúrni a földbe egy fém rudat, hogy aztán hozzákösd a készülék borítását.)

Amúgy ez a földelés további védelmi lehetőséget ad. Pl. lehet vizsgálni, hogy a fázis vezetékén ugyanannyi áram halad-e át, mint ami a nullán. Ha nem, akkor az a földelésen keresztül távozik, tehát valami gond van. Lehet, hogy mondjuk egy ellenálláson – pl egy rosszul vezető cipőtalpon álló emberen – keresztül, így nem elég nagy az áram, hogy a kismegszakító leoldjon, de ahhoz kellően nagy, hogy kárt tegyen az emberben.