Elméletben, ha jóval fény feletti sebességgel utaznék (és nem halnék bele), el tudnám érni az univerzum szélét?

Rosszul tudsz sok mindent. Nincs elméletben gyorsabb utazás. Azt fikciónak (képzelgésnek) hívják, és semmi köze a valósághoz, ezért bármilyen válasz jó vagy rossz, attól függően, melyiket szeretnéd. Tudományosan megalapozott válasz esetén nem tudsz fénysebességet elérni, a mainál jóval fejlettebb szinten sem tudod megközelíteni sem. Az univerzum "szélét" a mai ismeretek szerint nem tudod elérni, mert nincs neki. Éppen ezért, minden, ami azon kívül van, értelmetlenség.

A problémáid abból származnak, hogy nem érted a végtelen fogalmát. Nem is könnyű érteni, kellenek hozzá bizonyos ismeretek.

Az univerzum határa ott van, ahol megszűnnek az univerzum hatásai. Mivel az összes fizikai hatás terjedési sebességének felső határa a fénysebesség, ezért nem lehet a határt átlépni, hiszen ehhez a fénynél sebesebben kellene haladni. A kérdésed jó, azonban 2 válasz lehet rá:

1. A fénynél nem lehet gyorsabban haladni, ezért nem lehet elérni az univerzum határát, ezért kvázi nincs is neki (átléphető) határa (max egy eseményhorizont, amin kívül szintén nincs semmi, vagy legalábbis hozzánk semmi sem juthat el onnan).

2. Ha a fénynél gyorsabban utazol, akkor lehet is a fénynél gyorsabban haladni, tehát léteznie kell valami olyan hatásnak amit nem ismerünk, ezért a kérdésedre nem lehet válaszolni jelen tudásunk szerint.

A válaszolók nincsenek tisztában pontosan az ezzel kapcsolatos tudományterülettel.

Egy dolgot kiemelnék: "Mivel az összes fizikai hatás terjedési sebességének felső határa a fénysebesség, ezért nem lehet a határt átlépni, hiszen ehhez a fénynél sebesebben kellene haladni."

Ez nem igaz, ezt kísérletileg is megcáfolja az EPR-paradoxon (Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon).

Az hogy semmilyen hatás nem haladhat gyorsabban a fénynél Einstein ilyet nem állított sőt többek között publikálta ő is Az EPR-paradoxont. Einstein rel. elmélete annyit állít ezzel kapcsolatban hogy a fénysebességet nem érheti el nyugalmi tömeggel rendelkező anyag. Vagyis a rel. elmélet nem tiltja a fénynél gyorsabban haladó anyagot melynek tudományos neve tachyon, de nem lassulhat le fénysebességre. Tachyont nem találtak vagy azért mert nem létezik vagy azért mert rendkívül ritka vagy mert nem lép kölcsönhatásba a mi tardon világunkkal.

A rel. elmélet szerint ha fénysebességnél gyorsabban haladnál akkor egyben időben visszafele haladnál minél jobban lépnéd túl a fénysebességet időbe annál gyorsabban haladnál visszafele.

A helyzetet tovább bonyolítja hogy tér tágulására / tér görbítésére nem vonatkozik a fénysebesség mint sebesség határérték. Ezért a tér tágulása miatt lehet olyan galaxis melynek fénye sosem ér ide mert gyorsabban távolodik mint a fénysebesség. Így ha fénynél lassabban haladunk akkor gyakorlatilag végtelen az univerzum.

Anélkül hogy időben ne haladjunk visszafele elvileg van egy "kiskapu" mellyel gyorsabban haladhatunk a fényél mely nem sérti a rel. elméletet. Ez a térhajtómű. Igazából nem is halad hanem maga körül görbíti a teret, nincs semmilyen ismert fizika törvény ami tiltaná. Egy egész galaxis méretű atomerőmű kéne hozzá a mai technikával. Sokkal hatékonyabb lenne egy anyag-antianyag rekator.

A kérdésre válaszolva ha elég sokáig egy irányba mennél és semmi nem lenne akadály útközbe akkor oda érkeznél vissza ahonnan elindultál. Nincs széle az univerzumnak.

Máshogy megközelítve ha a fény sebessége végtelen lenne és lenne egy távcsöved amivel bármilyen messzire ellátnál tetszőleges pontossággal akkor megláthatnád a nagy messzeségbe a saját tarkódat. Vagyis nincs vége az univerzumnak de véges méretű. Semmilyen haladási irány nem vezet ki az univerzumból, de magasabb dimenzióbeli irányokban nem biztos.