Van egy kis hiányoság ebben ki tudja ki egészíteni?
Nem értem mért nincs meg adva sorban az egész. 48as és 31 es érdekelne leg inkább. Valamért nincs le írva. Nem találom az egész weben. Többit nem muszály el olvasni csak a forma kedvéért másoltam be.
Kommunikáció
(45) Beszéd elkészítésének folyamata
Amit szabad:
Indítsunk kérdéssel
Idézzünk híres emberektől
Ismertessünk egy döbbenetes tényt
Kezdjük a beszédet egy a témához kapcsolható megtörtént esettel
Keltsünk várakozást
Amit nem szabad:
Ne kezdjünk mentegetőzéssel
Ne kezdjünk mulatságos történettel
Ne késsünk el, de ha már elkéstünk, ne meséljük el részletesen milyen forgalmi dugóba keveredtünk
TÉMAKIFEJTÉS
Válasszuk ki a vezérfonalat, ami mentén haladni szeretnénk
Tegyük emberközelivé a beszédet
Használjunk neveket
Használjunk dialógusokat
Kerüljük a szakkifejezéseket
Ismerős szavakat használjunk, tegyük képszerűvé a beszédet
Idézzünk statisztikai adatokat
Hivatkozzunk szakértőre
ÖSSZEGZÉS
Egy névtelen ír politikus állítólag a következő recept szerint állította össze beszédeit:
„Először mondd el nekik, hogy mit fogsz elmondani nekik.
Azután mondd el nekik.
Azután mondd el nekik, hogy mit mondtál nekik.”
Kérjük őket arra, amit el akarunk érni. Minden esetben betartva a következő szabályokat:
Valami konkrét dolgot kérjünk
Olyasmit kérjünk, amit a hallgatóság valóban meg tud tenni.
(47) Beszédtípusok - Mozgósító beszéd - Meggyőző beszéd - Tájékoztatás - Alkalmi beszédek: - Üdvözlő beszéd - Záróbeszéd - Ünnepi beszéd - Pohárköszöntő - Rögtönzött beszéd - Mozgósító beszéd
Szerkezete: A beszédet részletes példával, egy esettel célszerű kezdeni, amely érzékletes módon szemlélteti mondandónk lényegét
Ezután konkrét, világos megfogalmazásban mondjuk kéréseinket
Végül adjuk elő érveinket. Magyarázzuk el milyen előnye származik a hallgatónak abból, ha megteszi, amire kérjük.
Meggyőző beszéd Szerkezete:- A hallgatóság megnyerése- Saját véleményünk kifejtése, érvekkel való alátámasztása- A megoldás kedvező hatásainak kifejtése
Tájékoztatás Szerkezete:- Kapcsolatteremtés a hallgatósággal. Mondanivalónk vázlatos ismertetése – Tájékoztatás, bemutatás
Összefoglalás Üdvözlő beszéd Szerkezete: - A hallgatóság üdvözlése - Az előadó üdvözlése - A rendezvény célja és értelme - Udvarias befejezés
Ünnepi beszéd Szerkezete: - A megjelentek üdvözlése - Magyarázat arról, mit és miért ünnepelünk - Történelmi visszatekintés nagyvonalakban - Példák, kis történetek - Pillantás a jövőbe
Záróbeszéd Szerkezete: - Köszönet az előadónak - A köszönet indoklása - A fő beszéd legfontosabb tanulságai - A záróbeszéd udvarias befejezése
(8) csoportkommunikáció fogalma,
Valamiféle rendezőelv alapján egyűvé tartozók csoporton belüli kapcsolatainak kifejezése.
Csoportkommunikáció: több ember vesz részt a folyamatban. A gazdaság és munka világában a szervezeti kommunikáció tipikusan csoportkommunikáció.
(9) csoportkommunikáció jellemzői, sajátosságai
A csoport a maga tagjait közösen végrehajtott cselekvés céljaira tömöríti egybe, a folyamatoknak eredménye a csoport összetartozásának, kohéziójának a mértéke.
A csoportra meghatározott kommunikáció – és kommunikációs kapcsolat-típus jellemző.
A csoport célján kívül a csoport tagjainak megvan a maguk egyéni szükséglete. Az egyéni szükségletek és a csoportcél viszonya határozza meg a csoport motivációs struktúráját.
A csoportnak bizonyos felső horizontális és vertikális tagoltsága van, amit a szerepek, a normák és a státuszok, a fölé- és alárendeltség alakít ki.
(23) determinált kommunikációs viselkedés
A csoportok tekintet nélkül nagyságukra kommunikáció által képződnek. A csoport létrejöttét kiváltó kommunikatív aktusok normatívvá válnak és meghatározzák a csoport tagjainak jövőbeli kommunikációs viselkedését. A társadalmi rendszer meghatározza a kommunikáció formáit és pályáit. Az egyén társadalmi pozíciója növeli annak valószínűségét, hogy azonos, vagy határos pozíciók síkjain lévő egyénekkel kommunikáljon. A társadalmi rendszer behatárolja az egyén számára az érintkezések szempontjából szóba jöhető címzettek körét. Különböző társadalmi rendszer különböző kódok megtanulását teszi szükségessé.
(41) Eladási folyamat kapcsolat-felvételi szakasz
Mivel kezdjük az üzleti megbeszéléseinket?
Azzal, ami a vevőt közvetlenül érdekli
Olyan kérdéssel vagy állítással, amellyel a vevő egyetérthet
Se szóval, se más módon ne mutassuk ki, ha ellenállást sejtünk
Kerüljük az olyan mondatokat, melyre könnyen lehet nemmel válaszolni
1./Interjú szakasz
Beszéltető kérdések:
„Hogyan látja a cég szállítási problémáját?”
„Milyen elképzelései vannak a fejlesztést illetően?”
Irányító kérdések:
„Kihasználja Ön a részletre vásárlás előnyeit?”
Tölcsértechnika:
Először általános kérdéseket teszünk fel, majd egyre szűkítjük érdeklődésünk intervallumát
2./Érvelési szakasz
Módszerei: bemutatni a kínálatot és előadni azokat az érveket, amelyek a partnernek fontosak lehetnek.
(46) Előadó megjelenése
Öltözet:
Néhány tanács Johu T. Molloy nyomán az előadónak:
A ruházat legyen gondozott, ápolt
Soha ne viseljünk túl élénk mintázatú ruhát
Úgy öltözzünk, hogy ne vesszünk bele a háttértbe
Ne viseljünk semmi olyat, ami zajt okoz
Az arckifejezés, szemkontaktus
Gesztusok
„Az állás soha sem legyen merev. A kezek ne legyenek se előttünk, se mögöttünk összetéve. Lábaink ne legyenek katonásan zártak, mert bizonytalanná tesz a súlypont elhelyezését.” (Montágh 28.o.)
Ne álljunk se túl mereven, mert ez szorongást tükröz, se lazán mert ez érdektelenséget sugall.
Karunkat tartsuk lazán, s ne féljünk gesztikulálni.
(34) Empátia kommunikációs alapjai
Az empátia folyamatai többnyire automatikus működésűek
A beleélés tulajdonképpen a pontosabb észlelést célozza meg
Az empátia a rejtett és nem tudatos kommunikációs csatornák sajátos felhasználása révén valósul meg.
Az empátia kommunikációs alapjai
Megállapíthatjuk, hogy az empátiás képesség egyrészt: a kommunikációs nyitottság a másik ember iránt, másrészt: A beszélő nem verbális kommunikációjának felfogása
(32) Empátia szerepe
BUDA BÉLA: Empátia: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során, bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába. Ennek a beleélésnek a nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket a szavakban direkt módon nem fejez ki.
EMPÁTIA: Empátia révén a személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei a a személyiség beleéli a másikba önmagát.
Empátiává a beleélés akkor lesz, ha az élményt tudatosan feldolgozzuk, és a másik emberből megértett összefüggéseket önmagunk számára megnevezzük és értelmezzük.”
gyöngyhalász példája: az empátia egy mozzanatokból álló huzamos folyamat, ahol a mozzanatok egymásra rakódnak és a megismert tartalmak összefüggéseikben rajzolnak ki egy képet
AZ EMPÁTIA FELTÉTELEI a társas helyzet, a közvetlen kommunikációs kapcsolata 2 személy között.
kell a személyiség akaratlagos odafordulása, figyelme a másik iránt
(33) Empátia szintjei
Az empátia életkorral kapcsolatos fejlődési szintjei
Gyermekkortól kezdve folyamatosan fejlődik, majd érett felnőttkorban stagnál és az öregedés idején a tudatos folyamatok merevedésével az empátia visszafejlődése jellemző
A társadalmi változások is befolyásoló jelleggel hatnak az empátia minőségére
Az empátia szintjei:
Azt fejezi ki, hogy milyen messze jutunk el a beleélés során az érzelmek és az indulatok megértésében
A másik helyzetének átgondolása
A másik ember érzelmi viszonyulás-sémáinak a megértése
A másik embermozgató, befolyásoló kommunikációjának helyes értelmezése
Az érzelmi ellentmondások és kettősségek megértése
A lelki folyamatok egyedi összefüggéseinek megértése
A lelki folyamatokban rejlő történetiség megértése
A másik helyzetének átgondolása
ez teremti meg az empátiás megértés alapfeltételeit
ez azt jelenti. Hogy a másik szemszögéből próbáljuk meg szemlélni a dolgokat
A másik ember érzelmi viszonyulás-sémáinak a megértése
ehhez már kell empátia
ennek során felismerjük a másikban irántunk vagy más iránt élő érzéseket
a tájékozódásunkat segíti, ha fel tudjuk ismerni az érzéseket, mert általában az emberek ezeket titkolják
A másik embermozgató, befolyásoló kommunikációjának helyes értelmezése
a promótív kommunikáció olyan megnyilvánulása, amelyek bizonyos információk közlésén kívül még rejtett üzeneteket is hordoznak
a rejtett üzenetben rendszerint a közlő fél érzelmileg telített vágya fejeződik ki, amelyet nem akar egyenlőre vállalni
ha a rejtett üzenetet a befogadó figyelmen kívül hagyja, akkor is zavartalanul folyik le a kommunikáció
a promótív kommunikáció helyes értelmezése a másik ember metakommunikációjára való érzékenységet fejezi ki és ez az empátia
Az érzelmi ellentmondások és kettősségek megértése
ez már mélyebb empátiás szint, ahol az érzelmek ellentmondásos természetét kell kilogikázni
ha az érzelmek ellentétes késztetések közé csoportosulnak, akkor az egyik pólus gyakran elfojtott
Az érzelmi ellentmondások és kettősségek megértése
a másik kognitív és érzelmi folyamatainak logikája tisztázandó itt
okok-következmények felismerése
A lelki folyamatokban rejlő történetiség megértése
az élmények belső összefüggéseiről van szó
gyermeki élményeket is felszínre lehet hozni
(39) Értekezlet előkészítése
A napirendnek tartalmaznia kell:
az időpontot, a helyszínt
azokat az ügyeket, amiket meg kell tárgyalni
az esetleges tartalék időpontot
a tervezett időtartamot
A résztvevők körének meghatározása:
azok, akik ismerik a probléma által érintett területet
akik elkötelezettek a probléma megoldása iránt
akiknek van idejük részt venni
akik várhatóan különböző szempontokat képviselnek
akik nyitottan gondolkoznak
Megvalósítás
(40) Értekezlet folyamata
Lebonyolításának főbb lépései:
Megnyitás, az értekezlet céljának, várható eredményeinek az ismertetése
Indokolt esetben a jelenlevő csoportok jelenlétének indoklása, a jelenlévők bemutatása
A szabályok, a napirend és a folyamat ismertetése, illetve elfogadása
A napirendi pontok tárgyalása
A döntés meghozatala, következtetések levonása, felelősök kijelölése
Az elért eredmények megállapítása és a várt eredményekkel való összevetése
Az értekezlet utóélete
Az értekezlet utóélete nem más, mint az értekezleten meghozott döntések utólagos figyelemmel kísérése és a résztvevők folyamatos tájékoztatása
(38) Értekezletek típusai
Értekezlet
Az értekezlet a tárgyalás egy speciális formája, ahol három vagy több személy egy közös cél érdekében gyűlik össze és e cél elérésének elsődleges módja a verbális kommunikáció.
Tehát:
A résztvevők köre azokat a személyeket jelenti, akik részesei a közös célnak. Nincs szükség potyautasokra, vagyis azokra a személyekre, akik nem érdekeltek, de jelen kell lenni mindenkinek, aki érdekelt.
Az értekezletnek világos célt kell követni
Az értekezlet hatékonyságát jelentősen befolyásolja a kommunikáció módja, az előkészítés eredményessége
Az értekezlet típusai
Cél szerint kategorizálva:
Információs értekezlet:
tanácsadó/tájékoztató (információ elosztó, indokoló)
Döntési értekezlet:
Információ gyűjtő (döntés előkészítő)
Problémamegoldó (problémafeltáró, megoldási alternatívákat teremtő)
Döntéshozó (megoldási alternatívákból választó)
(44) Felkészülés az előadásra
1.Határozzuk meg a célt:
Milo O. Frank szerint tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:
Miért vagyok itt?
Mit akarok elérni?
Miért van szükségem erre a beszélgetésre?
Miért akarok találkozni ezzel a személlyel?
Miért akarok felszólalni ezen az értekezleten?
Ha válaszaink közül kettő ugyanaz, megtaláltuk a célunkat
2. Határoljuk be a témát
3. Térképezzük fel a hallgatóságot
létszámáról, összetételéről
a témában való jártasságukról
érdeklődésük hőfokáról
arról, hogy hogyan viszonyulnak a felvetődő problémához
az ellenséges vagy kételkedő beállítottságúak arányáról
4. Gondoljuk át a szemléltetést
5. Ismerkedjünk meg az előadás helyszínével
6. Készítsünk vázlatot
(49) Hatalom szerepe a tárgyalásban
A hatalom jellegét az eredetéből vezethetjük le:
Erőforrás birtoklásából eredő hatalom: Akinek több erőforrása van, annak elvileg nagyobb a hatalma, de a több vagy fenyegetőbb erőforrás, tehát a nagyobb hatalom, önmagában még nem jelent sikert. A sikeres befolyásoláshoz ismernünk kell az emberek viszonyát az adott erőforráshoz.
Pozícióból eredő hatalom: a szervezeten illetve a társadalmon belül betöltött pozíció határozza meg. A társadalomban és a szervezeteken belül ez a legfőbb hatalmi erő.
Személyiségből eredő hatalom: Szerzett hatalomnak is hívjuk, mert ezt másoktól kapja az ember. A tekintély együtt jár a személyiséggel. A vonzó, másokat magával ragadó ember, a karizmatikus személyiség hatása igen erő lehet, de csak addig érvényesül, amíg hiteles, amíg hisznek benne.
Tudásból eredő hatalom: a szakmai tudásból eredő hatalom vissza nem vonható. A szakmai tudás azonban nem jelent hatalmat egyéb területeken. A hatalom viszonylagossága azt jelent, hogy a hatalom mindig egy adott viszonyban érvényesül és csak olyan mértékben működik, amilyen mértékben a befolyásolt személy azt elfogadja. A hatalom metamorfózisa azt jelenti, hogy a pozícióból eredő hatalom amennyiben nincs mögötte szakmai vagy karizmatikus személyiség, könnyen válik kizárólagosan az erőforráson alapuló hatalommá.
(48) Hatékony kommunikáció és meggyőzés 10 alapszabálya
(13) információszükséglet és aktualitás
Információszükségletről akkor beszélünk, ha hiányérzet alakul ki az információ iránt, illetve ez tájékozódás útján csökkenthető. Az aktualitás feltétele az, hogy az információ tömeges hírszükségletet elégítsen ki, vagy keltsen fel ( ez nem biztos, hogy újszerű).
Aktualitás Az aktualitás feltétele az, hogy az információ tömeges szükségletet elégítsen ki vagy keltsen fel
A pszichológiai szükséglet fogalomból kiindulva juthatunk el az információszükségletig
Információszükséglet Az információszükséglet jelentős része közvetett szükséglet Egy eszköz, ami által valami más szükséglet kielégítéséhez kapcsolódó szándékot valósítunk meg A tömeges információszükséglet egyik legfőbb forrása az ember és a környezet viszonyának a változása
(14) információszükségletet befolyásoló tényezők – szerepük
- A változások viszonylagos sebessége gyors, drámai változások – nagyobb információszükséglet
- Az események nyitottsága lehet befejezett vagy a befejezés lehet nem kiszámítható
- A társadalmi helyzetváltozás Ez feszültséget idéz elő a környezethez való viszonyban Feszültséget jelenthet az új környezethez való sikeres alkalmazkodás is
- A rendkívüliség Merész kijelentés, hogy előre tudjuk a dolgok kimenetelét, de a megszokás a tapasztalat mégis kialakít egy viszonylag megbízható képet. Ettől a megszokottól minél inkább eltér egy esemény, annál figyelemfelkeltőbb
- Váratlan események
- Biztosra vehető események elmaradása Nő az informác
(12) Leavitt kísérlete
A vizsgálat célja az volt, hogy tanulmányozzák a különböző kommunikációs hálózatok és tulajdonságaik hatását a csoport teljesítőképességére, a csoporttagok elégedettségére, a szervezeti fejlettségre, az új körülményekhez való alkalmazkodási képességre stb. A játékkártyák helyett mindegyik csoporttagnak egy kártyája volt, amelyre a hat lehetséges szimbólum közül öt volt nyomtatva. Csupán egy szimbólum jelent meg mind az öt csoporttag kártyáján. A csoport feladata az volt, hogy a lehető legrövidebb időn belül találják meg a közös szimbólumot. Az így kialakított kísérleti helyzetben azután kiderült, hogy melyik hálózattípus a hatékonyabb. Leavitt kísérletében a hálózattípussal nem volt különbség a hálózatok között a megoldáshoz szükséges átlagos idő tekintetében. A körnek volt a legnagyobb hibaszáma, a villának a legkevesebb, a láncnak és a csillagnak közepes. A kör viszonylag több hírt kívánt meg, mint a többi hálózat. Egyúttal megállapították – rendszerint kérdőívekkel- a csoporttagok elégedettségi mértékét. A központhoz közelebb eső pozícióban lévő személyek kevesebb időt igényeltek a kérdés megoldására, kevesebb hibát ejtettek, elégedettebbek voltak és gyakrabban tartották őket a csoport vezetőinek, mint a periférikus pozícióban lévőket.
(4) lövedékelmélet
A tömegkommunikáció viselkedésre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatások az első világháború befejezése után váltak széleskörűvé.
Tüntetések Európa szerte a háború mellett – majd a véres valóság – az emberek viselkedése a média segítségével irányítható.
A lövedékelmélet úgy tekintett a propaganda üzenetekre, mint információs lövedékre. Tehát az üzenetek behatolnak az emberekbe és hatásokat váltanak ki. Az egyén a tömegkommunikáció kiszolgáltatottjává lesz.
(35) Meggyőzés és kommunikáció
A kommunikációs helyzetről akkor mondhatjuk, hogy természetét tekintve meggyőzést célzó, ha tartalmazza az egyén tudatos törekvését arra, hogy valamilyen közlemény továbbításával megváltoztassa a másik egyén vagy egyénekből álló csoport viselkedését. A meggyőzést célzó kommunikáció esetében a látható változásokat a kognitív változások sorozata kíséri, ezzel szemben a kizárólag engedelmesség előidézését szolgáló kommunikáció nem irányul egyben a megfelelő kognitív változás elérésére is.
(36) Meggyőzés hatásának megítélése
A meggyőzést a kommunikációs helyzetek egyéb típusaitól némileg eltérő módon kell szemlélni. A meggyőzést célzó kommunikáció viszont implikálja, hogy a helyzetet a kommunikátor szándéka és a vevő bekövetkező viselkedése szempontjából ítéljük meg. Ilyenformán a meggyőzést célzó kommunikáció megítélhető aszerint, hogy mennyiben sikerült előidéznie a kívánt viselkedést, illetve mennyiben vallott kudarcot a kívánt eredmény biztosítása terén. Így tehát a meggyőzés hatásának egyik dimenzióját úgy kapjuk meg, ha megállapítjuk, mennyiben van megfelelés a forrás szándéka és a vevő rá következő viselkedése között. A meggyőzést a siker fokozatainak terminusaiban kell megítélnünk. A skála egyik vége mindennemű hatás hiányát jelenti, és olyan szituáció jellemzésére használjuk, amikor nincs megállapítható megfelelés a vevő viselkedése és a forrás szándéka, valamint közleménye között. A skála másik vége a tökéletes sikert reprezentálja, amikor a forrás szándéka és közleménye pontosan megfelelő a vevő viselkedésének. A meggyőzés sikerének vagy kudarcának megítéléséhez szükséges kritériumok egy része a feladat nehézségével függ össze.
(37) Meggyőzés hatásainak természete
A meggyőzést célzó kommunikáció hatásai megfigyelhetők a helyzet szemlélője számára. A meggyőzést célzó kommunikáció helyzetei nem ítélhetők meg kizárólag a közvetlenül megfigyelhető viselkedés terén bekövetkezett változások terminusaiban. Hovland és Janis szerint a meggyőzés hatása felfogható úgy is, min amely minden esetben attitűdváltozásból ered, s ez azután megváltoztatja a véleményt, az észlelést, az affektust és a cselekvést.
(6) moderált hatások modellje
A hetvenes években azok az áramlatok kerültek előtérbe, amelyek mind határozottabban képviselték, hogy a média erősen befolyásolja az emberek világképét, gondolkodását – végső soron cselekedeteit. Itt korántsem pusztán tudományos iskolák közötti rivalizálásról van szó. Egy olyan világban, ahol a reklám a mindennapok természetes tartozéka és ahol a televízió nézés a szabadidő eltöltés éllovasa, aligha lehet feltételezni, hogy a korlátozott hatások modellje ne találkozzék a józan és kritikájával. A rábeszélés-, meggyőzés-típusú közlemények hatásmechanizmusát, elsősorban a reklámipar szükségleteinek szolgálatában, ezernyi módon vizsgálták és vizsgálják. A befogadó logikájára vagy érzelmeire helyezzük a hangsúlyt?
(30) Önértékelés
- A meggyőzés célját szolgáló közlés jobban hat arra, aki kevésbé elégedetten szemléli önmagát.
- Az ilyen típusú ember nem fog makacsul ragaszkodni nézeteihez. A nézeteitől eltérő vélemény belső konfliktus nélkül megváltoztatható.
- A magas önértékelésű személy sajátjától eltérő vélemény esetén ha a kommunikátor hitelessége nem kérdéses, konfliktust élhet át abban, hogy megváltoztatja-e véleményét, vagy kitart mellette.
- A befogadó érzékenységét csökkenteni lehet, ha a hallgatósággal előre közlik, hogy befolyásolási kísérletnek vetik őket alá.
- A befolyásolhatóság csökken, ha a hallgató felkészülhet az ellenállásra.
- Ha hagyják a befogadónak, hogy egy érvet megcáfolhasson, akkor kicsit később a többi érv ellen is felsorakoztat ellenérveket.
- Ilyenkor az illető motivált lesz arra, hogy megvédje magát, saját nézeteit és a védekezésben bizonyos gyakorlatra tesz szert.
- Ha motiválni akarunk valakit nézetei megvédésére, akkor tudatosítanunk kell benne, hogy vélekedési sebezhetőek. Kétségbe vonjuk nézeteit, az illető cáfol és így ellenállóbbá tehetjük súlyosabb kihívásoknak is.
Ezen elvek gyakorlati alkalmazása:
- Ha valakinek meginog a magabiztossága, akkor kevésbé lesz hajlandó odafigyelni a saját véleményének ellentmondó érvekre.
- Amikor az ember olyan információról szerez tudomást, amely saját nézeteivel ellentétes, akkor eltorzíthatja,, vagy azonnal ellenérveket találhat ki.
(20) Proxemikáról mit tud?
A proxemika, mint kutatási terület foglalkozik azzal a problémával, hogy a kommunikáció határvonalának hol van.
megállapítása szerint az emberek az átlagos interperszonális kommunikáció során meghatározott távolságban állnak egymástól. Ez a távolság szigorúan meghatározott.
E távolságot mindkét kommunikáló fél szabályozza, s amennyiben az egyik túllépné, a másik a distanciát (zónát) helyreigazítja.
A térbeli távolság alaptípusai:
Intim zóna (15-45 cm) Csak az érzelmileg közelálló hatolhat be ebbe a területbe. Létezik egy szoros intim, vagy belső zóna is, ez csupán fizikai érintkezés során érhető el.
Személyes zóna (46-1,22 m) hivatalos és társas összejövetelek, baráti találkozók zónája.
Társadalmi zóna (1,22- 3,6m) akiket nem ismerünk eléggé, azoktól állunk ekkora távolságra.
Nyilvános zóna (3,6 m felett) ez a megfelelő távolság, ha nagy
(31) Személyiségváltozók és a hatékony kommunikáció összefüggése
(15) szükséges információ és információszükséglet
A kommunikációs eszközök – különösen a sajtó – jelentős szerepet töltenek be az információszükséglet kialakításában, tudatosításában
A szükséges információ nem mindig válik – információszükségletté - Ha a kommunikációs intézmények nem hoznak nyilvánosságra minden tömeges információszükséglet felkeltésére alkalmas hírt, fokozódik az információszükséglet, amit a személyes kommunikációs csatorna tölt ki
(50) Taktikai tanácsok a tárgyalás folyamatához
A megegyezés érdekében történő tárgyalási stílus kapcsán:
beszéljen a másik! Hallgatni arany tartja a közmondás, ami messzemenően igaz a tárgyalásokra is. Célszerű néha úgy tenni, mintha nem ismernénk a helyzet részleteit csak azért, hogy beszéltessük a másikat.
Tájékozódjunk a csönd segítségével! Ha a partnerünk a feltett kérdésünkre nem adott kielégítő választ, legjobb nem tovább kérdezni: hanem csendben maradni. Ez a kínos csönd pszichikai nyomást jelent arra, hogy folytassa a másik.
Alkudozz, de hallgasd meg a másikat! Rendszeresen előforduló tárgyalási hiba, hogy az egyik fél egyszerűen úgy beszél tovább, mintha a másik meg sem szólalt volna, észre sem vételezve pl. a közben már kapott engedményt. Semmi jóra nem vezet, csak nehezíti a megegyezést.
Tűzzünk ki határidőt! Az emberekben ilyenkor az a természetes törekvés dominál, hogy a rendelkezésre álló időn belül oldják meg a problémát, jussanak dűlőre.
Ne engedjünk az időnyomásnak! A sürgetettség, az idegesség, az a vágy hogy mihamarabb megegyezzünk, feszült idegállapotot teremt. A felgyorsított tempó kapkodást, elhamarkodott döntéseket vonhat maga után
X %-nál nem mehetek tovább! Ha igaz akkor egy konstruktív kijelentés, ugyanis meggyorsítja tárgyalás lefolyását, mert azt is jelzi, hogy ennél tovább alkudozni nem érdemes, hiszen a partnernek erre nincs felhatalmazása
Fehér asztal! A több napra tervezett tárgyalások megegyezését segítő taktika. A partnerek megegyeznek abban, hogy kötetlen keretek között találkoznak, olyan környezetben, amely elősegíti a kölcsönös bizalmat és nyíltságot.
Szünet! A szünet mindig pozitív taktika. Alkalmazzuk rendszeresen. Mindkét fél számára lehetőséget ad a felfrissülésre, a taktika átgondolására.
Magam előnyére történő tárgyalási stílusnál: Cselek! Olyan dolgokra irányítjuk a figyelmet, melyek számunkra nem létfontosságúak, de felhasználhatók a partnernek nyújtandó sikerélmény érdekében.
Meghaladja a hatáskörömet! Szokványos, de kétélű taktika, mert rontja a tárgyaló tekintélyét, ha csak blöff vigyázzunk nehogy lelepleződjünk.
Héják és galambok! Ha másodmagunkkal tárgyalunk, akkor játszható el ez a taktika.
Igen kikényszerítése! A holtpont átlépő taktika előnyszerzésre is használható. Vezérlő elv, hogy a partner negatív beállítottságát saját igenlő kijelentéseivel törjük meg.
Általános megjegyzés a taktikai eszközök alkalmazásáról:
A taktikai eszközök használata mindig kétélű fegyver. Ha a másik felismeri, könnyen semlegesítheti.
(42) TEH módszer
Tulajdonság, Előny, Hatás
A terméktechnikai érvek olyan tények, amelyek arról beszélnek a partnernek, hogy mi a termén vagy mit tud. Ezt a katalógusinformációt kell átalakítani előnyökké és azután az előnyöket hatássá, termelékenységgé, biztonsággá stb.
(17) térközszabályozás kommunikációs csatornája
A kommunikációban részt vevők közötti távolságot nevezzük térköznek. Jelentése van, ha valakihez közelebb hajolunk, közelebb állunk, vagy ha távolabbról szólunk hozzá. A távolság, amit az emberek interakcióik során egymás közt felvesznek, alapvetően befolyásolja a kommunikációban szerepet játszó legfontosabb érzéki mechanizmusokat, így a látást és a hallást. Célja, a felek közötti viszony, a beszédhelyzet.
- bizalmas távolság 0-45 cm. - személyes távolság 45-120 cm. - társasági távolság 120-360 cm. -nyilvános távolság 360 cm-től nagyobb.
(19) többirányú nyilvános kommunikáció alakjai
Kooperatív viták: probléma megoldás, a nézőpontok gazdagodnak és közelednek egymáshoz.
Meggyőzésre irányuló viták: cél a vitapartner nézetének megváltoztatása, a nézetek ilyenkor megmerevednek.
Tájékozódó jellegű viták: cél a nézetek megismerése, a másik álláspontjának feltérképezése.
Demonstratív viták: cél a saját pozíció hangoztatása.
Közönségtoborzó viták: nem a másik nézetének a megváltoztatása a cél, hanem a közönség megnyerése.
(2) tömegkommunikáció, csoportkommunikáció fogalma, sajátosságai - személyek közötti kommunikáció
tömegkommunikáció : Egyoldalú és indirekt tájékoztatás, tájékoztatás és befolyásolás eszköze, fontos szerep az üzleti kapcsolatokban, (TV, rádió, sajtó) pl. a marketingkommunikációban
csoport kommunikáció : Valamiféle rendezőelv alapján egyűvé tartozók csoporton belüli kapcsolatainak kifejezése.
Személyek közötti kommunikáció: kevés számú ember közötti kommunikáció. Annál személyesebb ez a kommunikáció, minél erősebb a résztvevők érzelmi, vagy fizikai kapcsolata.
(3) tömegkommunikáció funkciói
Tájékoztatás-tájékozódás: hírek, adatok, képek, tények összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése.
Vita, eszmecsere: közérdekű kérdésekben a megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése, nyilvánosságra hozatala, cseréje.
Szocializáció: az emberek társadalmi beilleszkedéséhez szükséges normák, magatartás-minták, értékek, ismeretek, az egyén világképének alakításában való részvétel.
Kultúra, oktatás: a kulturális és művészeti ismeretek terjesztése, a kulturális örökség ápolása, az egyén ízlésének, ismereteinek fejlesztése, alakítása.
Szórakoztatás: művészeti alkotások, zene, sport, játékok .. közvetítése szórakozás céljából.
A csoportot meghatározott értékek irányítják. A kollektíván olyan csoportot értünk, amelyet értékként szocialista elvek irányítanak.
(16) verbális csatorna sajátosságai
Verbális szavakkal történő kommunikáció mely általában tanult, de ún. paraverbális jelzések pl. jaj, hú, aúúú, óh stb. ösztönös velünk született.
(27) vonzerő, hitelesség
A vonzerő Befolyásolja-e véleményünket az, ha egy híresség próbál eladni nekünk valamit?
Megbízhatóságát bizonyára csökkenti az, hogy szép summát kap érte, de hatékonyságát ez nem feltétlenül csökkenti.
A kommunikátor hatékonyságát döntően meghatározza az a tényező is, hogy mennyire vonzó, mennyire rokonszenves. Ez független minden szakértelemtől, megbízhatóságtól. Aki tetszik nekünk, attól hagyjuk magunkat meggyőzni, de csak lényegtelen dolgokban.
Véleményünket a szakértelemmel rendelkező és megbízható egyének befolyásolják.
A kommunikátor megbízhatósága, hatékonysága fokozódhat, ha olyan álláspontot képvisel, amely minden jel szerint saját érdeke ellen való.
A kommunikátor megbízhatósága növekedhet, ha úgy tűnik, hogy nem akarja véleményünket befolyásolni.
Ha valaki tetszik nekünk és azonosulunk vele, akkor véleménye és viselkedése jobban hat ránk, mint egyébként ez a hatás a közlés tartalmából következne. Legalábbis lényegtelen véleményeket illetően.
Lényegtelen vélemény esetében akkor is hagyjuk meggyőzni magunkat, ha tudjuk, hogy az illető szándékában áll meggyőzni bennünket és ebből ő hasznot húz.
(22) zónatávolságot befolyásoló kulturális tényezők
Az intim távolság kultúránként más és más.
Ha az intim zóna megközelítését a másik fél elutasítja, akkor hátralépéssel őrzi a zónatávolságot.
Két eltérő intim zóna távolságot tartó ember között kellemetlen szituációt okozhat, hogy mind a ketten a saját kultúrájuk távolságát igyekszenek betartani. Az emberek személyes tere attól is függ, hogy honnan érkeztek. A sűrűn lakott városiak kisebb távolságot tartanak, mint a vidékiek, ahol eleve mindenkinek nagyobb személyes tere van.
szoval röviden ezt keresem:
(48) Hatékony kommunikáció és meggyőzés 10 alapszabálya
(31) Személyiségváltozók és a hatékony kommunikáció összefüggése
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!