Miért nem fagyasztják le illetve nagyobbá a déli és északi jégsapkákat?

a két módszer közötti alapvető különbség az, hogy az első hatástalan és elképesztően sok pénzbe kerül, a második meg műszakilag lehetetlen.

Nulla szén-dioxid emissziósra alakítani a gazdaságot ellenben gyakorlatilag csak szándék kérdése, mert ehhez minden technológia rendelkezlésre áll, és a műszaki elavulás miatt ez 30-40 év alatt nulla pluszköltséggel kivitelezhető.

Legfeljebb állambácsi lesz némileg gondolkodó helyzetben, mert a napfényre nem fogja tudni a jövedéki adót úgy kivetni, mint a benzinre, de meg fogják oldani, adóhivatalnokot én még tanácstalan pofával nem láttam.

Fukushima környékén a földet próbálták sokáig "lefagyasztani", hogy a benne szivárgó, radioaktív izotópokat tartalmazó víz ne akarjon szivárogni sehová. Semmire sem haladtak vele, pedig az csak egy erőmű területének a tenger felé lejtő oldala lett volna.

Tudod te egyáltalán, mekkorák a jégsapkák? Mit gondolsz, mennyi energiába kerülne csak egyetlen fokkal lejjebb hűteni azokat? Csak úgy saccra, ha a világ jelenlegi összes megtermelt energiáját hirtelen ezerszereznénk (minden működő erőmű mellé építenénk még ezer másik ugyanolyat), akkor sem lennénk képesek egyetlen foknyival sem lehűteni a sarki jégsapkákat.

A rövidtávú megoldást 2-es vázolta a co2 kibocsájtásra, energiatakarékosságra, megújulókra való átállásra. Nem mellesleg az erdőket is vissza kell ültetnünk még mind emellett!

Mindezt ki lehetne viszont egészíteni mondjuk egy egyenlítő fölött "keringő" árnyékoló gyűrűvel, ami egyben "űrállomás" is. (Ez teljesen körülvenné a földet és több km széles, és napelem tábláival árnyékolná az űrből!)

Így hosszútávon is szabályozhatóvá válna a klíma. És ha jobban árnyékolunk visszafagynak azok a sarkok meg gleccserek maguktól is.

Tudom elég sci-fi, de több év-tízezredes viszonylatban bizonyosan meg kell majd építeni.

Számolgassunk.

A szárazföldi jég össztömege a Wikipedia szerint úgy 28 billiárd tonna, ami 28 trillió kg, azaz 2,8 * 10^19 kg. (Koncentráljunk csak a szárazföldi jégre, mert ez okozza a legnagyobb problémát, ennek az elolvadása emeli az óceánok vízszintjét.) Tegyük fel, hogy nem az egész jégtakarót akarjuk lefagyasztani, hanem csak annak mondjuk az 1%-át, azaz 2,8*10^17 kg-ot.

A víz olvadáshője 334,5 kJ/kg. (A tengervízé nem tudom mennyi, de számoljunk sima vízzel, becslésre jó lesz.)

Tehát ahhoz, hogy 2,8 * 10^17 kg ,0°C-os vízből 2,8 * 10^17, 0°C-os jég legyen, ahhoz ennyi energia kell:

W = ΔE = ΔmH * m = 334,5 kJ/kg * 2,8 * 10^17 kg = 9,366 * 10^19 kJ = 2,602 * 10^16 kWh

(Ugye 1 kWh = 3600 kJ)

Itt ( [link] ) azt lehet olvasni, hogy atomerőművekben 2007-ben 2749 milliárd kWh energiát termeltek a világon összesen, és ez teszi ki a teljes energiatermelésünk 6%-át. Ez azt jelenti, hogy összesen 4,582*10^13 kWh energiát termelünk egy egész év alatt.

Osztunk, szorzunk és kijön, hogy hány évnyi teljes energiatermelés kellene annak az 1%-nyi szárazföldi jégnek a megfagyasztásához:

t = 2,602 * 10^16 kWh / 4,582*10^13 kWh/év = 567 év.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Számoljunk máshogy.

2,8 * 10^19 kg jégről van szó, aminek az 1%-a 2,8 * 10^17 kg, ami ugye 2,8 * 10^17 liter víznek felel meg. A világon él 7,3 milliárd ember. Egy emberre jut 38 millió liter víz. Egy relatíve nagyobb, 300 literes fagyasztóláda esetén ez azt jelenti, hogy minden emberre jutna 127 853 darab!!! fagyasztóláda, ami képes lenne a vizet megfelelő hőmérsékleten tartani. (Persze ez nem igaz, mert a fagyasztóláda hőszigetelt, a jégsapkákat meg mégsem csomagolhatnánk hűtőládákba ugye.)

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Arról nem beszélve, hogy a hűtőgép nem pusztán hideget csinál. Amennyivel csökken a hűtőgép belső hőmérséklete, legalább annyival nő a hűtő hátoldalán leadott hő. Összességében ezt a hőt valahova el is kellene vezetni, különben a légkörbe jutva újra kiegyenlítené a hőmérsékletet. Arról nem is beszélve, hogy ezen rengeteg hűtőberendezés legyártása és energiával ellátása mennyi CO2-nek a légkörbe bocsátását jelentené, ami durván erősítené az üvegházhatást, felgyorsítva a folyamatokat.

A napból rengeteg energia érkezik, összesen 174 000 terrawattnyi, amihez képest az ember energiatermelése önmagában elenyésző. A Föld ugyanennyi energiát sugároz nagyjából ki, ezért nem változik a Föld teljes energiamennyisége számottevően, ezért nem melegszik folyamatosan a hőmérséklet. Az üvegházhatást okozó gázokkal ebbe a mérlegbe avatkozunk be. Nem nagyon, eléggé nyúlfarknyit, egy nagyon kicsivel kevesebb energiát sugároz a Föld ki, mint amennyi bejön. De az óriási energiamennyiség miatt ez a nyúlfarknyi energiakülönbség igen nagynak számít, ha az átlaghőmérséklet növekedéséről van szó. Ezt erővel nem lehet kompenzálni, csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértékével lehet rá hatni.

"a természet által már nem kívánatosnak tartott felmelegedést okozó hőmennyiséget kivezetnénk a világűrbe"

A világűr azért világűr mert nincs ott anyag aminek átadhatnád a hőt ezáltal fölmelegítve azt az anyagot. A Vákuum meglepően jó hőszigetelő! (Lásd a termoszban.)

Az űrállomásokon és űreszközökön meglepően sok problémát okoz a fölös hőnek a kisugárzása. A műholdakat ezért tükröző fóliával borítják be. Az űrrepülőkön és űrállomásokon amikor épp a napfelőli oldalon vannak gyakorlatilag infra panelekkel "fényként" sugározzák ki a hőt, mert másképpen nem tudnak tőle szabadulni. (Meg nem véletlenül vannak fehérre "festve" hogy visszaverjék a napsugárzást.

7-esként megadott ötletedre azt mondanám hogy akkor már egyszerűbb és olcsóbb lenne a sivatagokat tükrökkel borítani. Így ott jóval több napfény verődne vissza az űrbe, elnyelődés helyett! A föld átlaghőmérsékletét így is vissza tudnánk állítani!

Az más kérdés hogy madarak és repülőgépek nem tudnának napfényes időben "élve" átrepülni a terület fölött. :)