Az igaz, hogy az emberi szív nem nyomással keringeti a vért, hanem szívással?

Alapvetően nem igaz. A kamrák jelentős többletnyomást hoznak létre, ezt mérik vérnyomásméréskor is. Az igaz, hogy a pitvaroknak van valamekkora nyomáscsökkentő (szívó) hatása a vénák fele, de ez a kamrák által létrehozott többletnyomáshoz képest elenyésző.

(Logikailag is könnyű ellenőrizni, hogy a szív többletnyomást hoz létre: ha szívó (nyomáscsökknető) hatása volna, akkor sebesülésnél elsősorban nem a vér áramlana ki, hanem levegő szívódna be az erekbe.)

Természetesen nem igaz. Ez abból is jól kikövetkeztethető, hogy a “nyomás” egy tudományban is használt konkrét fogalom, a “szívás” meg nem.

De ez csak az első megközelítés. Ahhoz, hogy a vérkeringés “fizikáját” jól megértsd sokat kell tanulni. De ha nagyon okos vagy, akkor segíthet ez a mondat:

“ Hosszabb időtávon természetesen ugyanannyi vér megy be a szívbe, mint amennyi kijön belőle, de egy-egy összehúzódás alatt ez nem így van, mert az érrendszer nem merev falú.”

Pedig, de , Wadmalac!

Ha az eredeti kérdésre adtál választ, és a “szívás” szót úgy értelmezed, hogy szubatmoszférikus nyomás, akkor bizony ilyen előfordul a vénás rendszerben. A legalacsonyabb nyomás a jobb kamrában van diasztoléban. Ez logikus. És van légembólia is még nagy ritkán perifériás vénák ( pl. külső nyaki véna, vö. Kovács Kati) traumás megnyílásakor is. A való életben azonban a levegő vénás rendszerbe való “beszívódásának” veszélye orvosi beavatkozások alkalmával áll elő. Akkor, amikor pl. centrális véna kanülálását végezzük, bizony előfordulhat, hogy a bevezetett punkciós tűn keresztül bemegy egy kis levegő is. Persze vigyázunk rá, hogy ne legyen ilyen, meg kis mennyiség nem számít. Kivérzett, shockos, folyadékhiányos betegeknél fordul elő elsősorban.

Nem kétlem, hogy a szív közeli nagy vénákban ütemesen előáll némi negatív nyomás.

De amint írod is, ez nem egy általános nyomásérték a teljes testben és az artériák egyértelműen plusz nyomáson vannak.

Én arra az esetre utaltam, amit a kérdés felvet, hogy a komplett vérkör szívás üzemben dolgozna.

Tegyük hozzá, nem is tudna, hiszen a keringés is rendelkezik némi közegellenállással, a szív laposra szívná a vénákat.

A feltett kérdésre válaszolva : Nem, ez így ebben a formában nem igaz.Az előrehaladó (artériás) keringés fő mozgatóereje a kamrák összehúzódása által kiváltott nyomás, mely a rugalmas artériafalak segítségével egy előrehaladó nyomáshullámot vált ki (dióhéjban).

Viszont a kamrák ellazulása során az előttük lévő üregekhez képest ( pitvarok) negatív nyomás - nyomáskülönbség ( szívóhatás) alakul ki. Ennek köszönhető a kamrák vérrel való megtelése, ami viszont igen fontos a kamrák megfelelő működése szempontjából. Ha ez a negatív nyomásgradiens kicsi ( kicsi a szívóhatás - mondjuk így..) akkor a kamratelődés csökken, ennek következtében kevesebb vért tud a következő összehúzódáskor kilökni. A beáramló vér mennyisége önmagában is szabályozza a kamrák összehúzódó erejét pl. ( Frank-Starling mechanizmus). Vannak olyan betegségek, amelyek során a szíven belül pont a relaxációs mechanizmus sérül ( a kamra nem tud megfelelően elernyedni, pl restrictív cardiomyopathiák) ilyen esetekben hiba jó az összehúzódás, mégis szívelégtelenség lép fel. Summa summárum : a szívciklus során a relaxáció során létrejövő "szívóhatásnak" igen fontos szerepe van a megfelelő keringés létrehozásában. ( ezen kívül még sok minden másnak is, de a kérdésedhez ez kapcsolódik, a teljes keringésélettan leírását élettan tankönyvekben találod meg. )