A vízszint emelkedés probléma ellen jó megoldás lenne hatalmas vízszivattyúk építése a tengerpartokon?

Tudod, ha a sarki jégsapkák elolvadnak, akkor olyan háromszáz méterrel emelkedik a tengerek vízszintje és mivel a Földünk kétharmadát víz borítja, nemigen lenne hová szivattyúzni.

Inkább gátakat érdemes építeni és a belvizet szivattyúzni vissza a tengerbe, az egy darabig járható egyes mélyföldek, melyek a tenger vízszintje alá kerülnek, mint mondjuk Hollandia védelmére.

Ekkora marhaságot.

- Ennyi erővel (energiával) elforralás és bepárlás után fel is bonthatnád.

Az oxigént eleresztheted a hidrogént letárolhatod eladhatod, a bepárlásnál visszamaradó sót eladod.

- Vagy a sós vizet bontod és lesz egy csomó hypód. Szintén eladható.

Sajnos egyik módszer sem tudja "átverni" az anyagmegmaradás törvényeit. Ahogy a szivattyúzás sem.

Ennyi anyagot (vizet) egyszerűen nem lehetne hova tenni!

Bárhogyan és bármennyi energiát is fektetnél bele az nem hozna igazi eredményt.

Ami eredményt hozna a tengerszint csökkenésben csökkentésben az pont a mélyföldek elárasztása lenne.

Na nem a Hollandoké ami kicsi sekély és termékeny.

Hanem például a holt tengerre csöveket vagy csatornát kialakítani vízi erőművekkel még energiát is termelne a kezdetben 400 méter mélyre bezúduló víztömeg.

De hasonló lenne a Kaszpi tenger feltöltése és az észak afrikai mélyföldeké is.

Ezen területek feltöltésével a világtengerszintet hatékonyan lehet csökkenteni.

"akkor olyan háromszáz méterrel emelkedik"

Ez is marhaság mivel a jég nagy része eleve tengerszint alatt van!

Így ha elolvad is ugyanott lesz, ezt is bele kell számolni.

Így kb 66 méter (más források szerint 80-100 méter) emelkedés várható az összes jég elolvadásából.

És ebben benne van az is hogy a szárazföldek elöntésével nagyobb felületen és térfogatban lesz az a víz mint a mostani tengerekben.

És a legtöbb számol azzal hogy a mélyföldek is elöntésre kerülnek.

Ehhez kell még hozzászámolni úgy 15-20 métert amit a felmelegedő víz hőtágulása okoz. És a legtöbb ilyen számolgatásból kifelejtik.

Tehát mondhatjuk a tengerszint emelkedés az összes jég elolvadása esetén 86 és 120 méter közt lenne valahol az egész bolygón.

Én nem javasolnám a tengerekről (amúgy lehetetlen) lefölözött vízmennyiséget elgőzölögtetni se.

A vízgőz baromi erős üvegházgáz.

Ha ami ma van szárazföldi jégben, az a levegőbe kerül kompletten, az kemencét csinálna a Földből.

Tényleg "csak" kb. 100 m-rel emelkedne a vízszint.

Az a "400 milliard kobmeter" honnan jött?

360 millió km2 * 1 millió m3/km2/m * 100 m = 36000 BILLIÓ m3!

Amúgy, a tengerből szivattyúzott víznek tárolót ásnánk, a tárolóból a földnek gödröt ásnánk, a gödörből kikerült földet ... beleöntenénk a tengerbe! :D

Szóval érdemes számolni, mi mit jelent.

A Holt Tengerbe szivattyúzás azon túl, hogy legalább annyira lehetetlen, elég sok komplikációt okozna. Legalább annyit, mit a hollandoknál. Körbe van építve, sok helyen a környezete lapos.

Szóval javasolnék sok mélyhűtőt elhelyezni a megfelelő helyeken, és visszafagyasztani az olvadó jeget. Ez legalább olyan jó, mint a szivattyú vagy a Holt tenger. Vagy mégse?

#8 nem kell szivattyúzni a földközi tenger 0-ás tengerszintjétől 420m -el lejjebb van az a terület!

Lefolyik oda magától is, azért írtam még vízerőműveket is meghajtana.

Kb 100 méter szintesésenként be lehet építeni egyet.

Egyáltalán nem lehetetlen a dolog. Annál nagyobb hegyek alatt is fúrtak már hosszabb alagutat is mint ami most oda kellene 1-2 vezetéknek hogy a földközi tenger bejusson oda.

És igen a hosszú idő alatt 400 méter szint emelkedés bizony megváltoztatná a tájat és környéket. Egy sokkal nagyobb és sokkal kevésbé holt tenger lenne ott.

Nincs körbe építve de a környező településeknek valóban el kellene hagyniuk a helyet. Sokkal magasabbra költözve.

Cserébe a környék az új tenger kipárolgása miatt csapadékosabbá és termékenyebbé válna.

(Valamit valamiért)

A NationalGeographic kevesebb, cirka hatvan, hatvanöt méter vízszint emelkedéssel számol, bár ez meglehetősen bizonytalan, mert a szintemelkedés növeli az elárasztott területeket, ami viszont csökkenti a vízszintet és ezt nehéz pontosan kiszámolni, illetve, hogy a tengerekkel kapcsolatba nem kerülő mélyföldek csapadékzónája miként változik, feltöltődnek e, vagy kiszáradnak, csökkentve, vagy éppen növelve a jelenségben résztvevő víztömeget?

Az is egy érdekes dolog, hogy a jég térfogata lényegesen nagyobb a víznél, ilyen mértékben már ez is komoly befolyásoló tényező lehet, de mellette meg ott van az, hogy a déli sarkvidék jégtömege szárazföldre támaszkodik, amely jelentősen kiemelkedhet, ha az elolvadt jégtömeg súlya nem nyomja többé és mivel egy egész kontinensről van szó, mégiscsak csökkentheti a vízzel elárasztott terület nagyságát, ami viszont növeli a vízszintet, de ez meg azzal jár, hogy máshol, a Föld más pontján növekedik meg az elárasztott területek mérete.

[link]