Mostantól minden nap 1 perccel korábban sötétedik majd?

A legkésőbbi napnyugta június 24.

Mától pedig egyre később kel a Nap.

Ennek oka az, hogy a Föld pályája nem kör, hanem ellipszis.

@5: nem ez az oka, hanem hogy az ekliptika és az egyenlítő síkja nem esik egybe...

A kérdésre válaszolva: a nappalok hossza rövidül (később kel és korábban nyugszik a Nap), de ez a változás nem lineáris. A napfordulők környékén (mostanában illetve télen) ennek mértéke jóval kisebb, mint a napéjegyenlőségek környékén.

Azaz mostanában a nappalok kis mértékben rövidülnek, ez felgyorsul szeptember második felére, majd december végére lelassul. Aztán a hosszabbodással ugyanez a helyzet...

1. A leghosszabb nappal ideje nem esik pontosan egybe sem a legkorábbi napkeltével, sem a legkésbbi napnyugtával. Tavaly például június 25-én volt a legkésőbbi napnyugta.

[link]

(Idén lehet, hogy 24-én van, ahogy az 5. válaszoló írja, én erre nem találtam forrást.)

Ennek valóban az a fő oka, hogy a Föld pályája nem szabályos kör, ahogy az 5. válaszoló már leírta.

2. A napforduló után nem egyenletes tempóban kezdenek rövidülni a nappalok a változás inkább szinuszhullámmal közelíthető. Azaz eleinte lassú a rövidülés, később gyorsul fel, és a napjegyenlőség közelében a leggyorsabb. Ezen az oldalon meg tudod nézni.

[link]

(Meg a met.hu-n is, amit a 4. válaszoló linkelt, csak az nekem most nem működik.)

A nappal hosszának semmi köze a föld nap körüli pályájának alakjához!

Definiáljuk a nappal jelentését. Vegyünk egy síkot, amely merőleges az ekliptikára és átmegy a föld középpontján. Akkor mindenütt nappal lesz a sík nap felőli oldalán. Ez a sík e földfelszínen egy kört határoz meg, ha a lakhelyünk a körön átmegy (a föld forgása miatt), akkor éppen napnyugta (napkelte) van. Ha a föld forgástengelye is merőleges az ekliptikára, akkor a föld minden pontja (lakhelye) által a forgás miatt leírt körnek pont a fele van a nappali oldalon. Vagyis 12 órás a nappalunk és éjszakánk. A napok teltével a föld másutt lesz a pályáján, de a merőleges tengely miatt mindig és mindenütt 12 órásak a nappalok.

Ám ha a tengely ferde, akkor az előbbi, nappalt jelentő oldalon a körívünk hossza igen eltérő. Ha a tengely északi fele pont a nap irányába mutat, akkor a földnek egy északi darabja a teljes forgáskör idején nappalt jelent, mert a nappalt jelentő körnek egyik oldalán van a forgást jelentő kör minden pontja. Lesz egy hely a földön (az északi sarkkör) amely éppen érinti az előbbi körünket, ezért ott a nap látszólagosan érinti a horizontot, de mindig fent van. Minél délebbre megyünk, annál nagyobb szelet esik azonban a nappalt jelentő körünk másik oldalára, amikor is éjszaka van. És a déli pólus környékén ez a forgáskör mindig az éjszakai részre esik.

Ha a föld forgástengelye a keringés során úgy mozogna, hogy mindig a nap felé mutatna az északi része, akkor az év során Az egyes szélességi körökön ugyan eltérő lenne a nappal hossza, de az év során nem változna, mert az a körív állandó.

Csakhogy (és az a másik ok) a forgástengely a naprendszerben mindig állandó irányú, ezért mondjuk az északi iránya az év egy pontján a nap irányába mutat, fél év múlva ellentétes irányba, közben pedig folyamatosan változik a naphoz képest. Ennek pedig az a következménye, hogy a nappalt jelentő körív hossza az év során ugyanazon a szélességi körön is változik, mégpedig a tengelyszög függvényében.

A nappalok hossza tehát az év egy napján a szélességi kör függvényében változik, mert a föld forgástengelye 67 foko körüli szöget zár be az ekliptikával.

Ugyanazon szélességi körön viszont a nappalok hossza az év során is változik, mert a forgástengely állandó irányú, így a naphoz képest folyamatosan más helyzetű, és egy kúpot ír le az év során.

Ebből az is következik, hogy a föld pályája lényegtelen a nappalok változása szempontjából, akár lehetne kör, elnyújtott ellipszis, vagy e körül szinuszmozgást végző.

Mi köze a perturbációknak a nappalok változásának alapvető okaihoz?

Igen, a naprendszer nem egy ideális testek ideális pályákon mozgó rendszere. Ezért az említetteken kívül hatással vannak még a nagybolygók együttállásai és néhány más jelenség is a szabályos értékekre. Ezen túl, a ciklusok hossza is lassan nő, aminek szintén megvannak az okai.

De ezek mind csak műszerrel kimutatható eltérések, a nappalok változása azonban mindenki számára rendkívül plasztikus jelenség.