Csak szerintem helytelen az embert az értelmi szintje, IQ-ja, tudása alapján megitélni, jutalmazni? Hiszen igazságtalan ugyanis valaki genetikailag nagyobb IQ-jú és okossabb, inteligensebb.

A tudomány nem foglalkozik erkölcsi kérdésekkel, tehát ez a kérdés nem oda való.

Itt két dolog van: erkölcsi szempontból nem szabad genetikai dolgokat értékelni.

VISZONT, ha valami fizikai teljesítményre van szükség, ott nincs mese. Akkor teljesíteni kell, és kész.

A természettudományok nem ismerik ezt a fogalmat, hogy "igazságos". Ez egy ember által kitalált szubjektív értékítélet, de a hard science-ben nincs helye.

Az evolúció és a természet meg aztán pláne nem ismeri, nem az "igazságosság" alapján működik a szelekciós "jutalmazás", hanem a hatékonyság alapján.

Igazságtalannak tartod, hogy ha valaki jobb genetikával született jobban érvényesül?

Na itt jöttem rá, hogy az emberek annyira elkényelmesedtek, hogy fel sem tudják fogni hogyan működik az élet. Segítek: ha valaki jobb genetikával született jobban érvényesül. Ez kell ahhoz, hogy a faj fennmaradjon. És ez lehet a magas iq, a gyorsaság, de akár a hízékonyság is. Akinek jobb a genetikája egy adott korban az akkori problémákhoz, az könnyebben leküzdi őket tehát jobban érvényesül. Igazság nincs, sem egyenlőség. Persze mi már vagyunk egy olyan szinten, hogy egyenlőséget teremthetnénk, de az ez egyrészt az emberi fajnak nem érdeke (selejtesedik mindenki, romlik az állomány) és nincs is rá igény, kivéve néhány hátrányosabb helyzetűt, vagy unatkozó empátiával túlfűtöttet. Az igazság meg olyan dolog, amiről értelme sincs beszélni, mert nem létezik. Mindenki mást tart igazságosnak, még ha egyezik is valamiben két embet véleménye biztos van valami amiben eltér.

Tudod ezt hívják másnéven “természetes szelekció” néven.

A jobb adottságokkal rendelkező egyed jobban megfelel a környezet kihívásainak. Ebben felesleges igazságosságot keresni, a természet így működik, ha szigorúan vesszük ez a legigazságosabb, ami történhet, a jobbaknak kell szaporodnia, nem a rosszabbaknak.

Megjegyezném, mielőtt rosszakarással vádolnak meg, hogy egyelőre úgy néz ki én sem fogok szaporodni, bár időm van még rá, kedvem nem biztos.

Az evolúció az élővilággal együtt született meg. A ma ismert, használatos emberi fogalmak közül a fő jellemzője a hatékonyság (hatásosság), amely a fajfennmaradás nevű célt szolgálja.

Amikor megjelent az ember, és gondolkodni kezdett, a praktikus dolgokon túl elkezdett fontos elvont dolgokkal is foglalkozni. Ilyesmikkel, mint mi az élet célja, miért vagyunk, mi a boldogság, és még számos más dolog. Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy a természet a természet törvényei szerint működik, ahol a "cél", "hatékonyság", "igazság" "gazság" értelmetlen fogalmak. Amit viszont az ember megjelent és gondolkodott, már képes lett időlegesen hátráltatni a természet törvényeit, amely sok vonatkozásban meg is változtatta a természet rendjét. Aztán az ember hamar rájött, hogy létezhet "előny" és "érdek" nevű fogalom, amit az evolúció szabályainak analógiájaként alkotott. Innentől már kifejezetten rontotta más embertársai hatékonyságát, a saját előnyére. Később néhányan rájöttek, hogy ez lehet jó időlegesen az egyednek, de nem jó hosszú távon a csoportnak. Ekkor született meg az "igazságosság" fogalma, az "egyenlőség" fogalma, és a "börtön" fogalma is.

Persze mindezek az idők során sokat alakultak, de manapság mind létező és fontos fogalmak, az emberiség fennmaradását (de legalábbis kiveszésének késleltetését) szolgálják. Azonban nagyon sokan ezt túl egyszerűen és tévesen képzelik el.

Az egyenlőség alapvető az emberiség fennmaradásához. Ez ugyanis a meglévő emberi javakhoz, közülük is elsősorban a fejlődéshez való hozzáférést biztosítja. Ha kirekesztünk ebből egyeseket, akkor sok potenciális nagy elme nem fog megszületni, ebből következően sok, a fennmaradást elősegítő dolog későn, akár túl későn születik meg, vagy soha. És akkor még a kényelemről, jóllétről szó se esett.

Az igazságosság az előbbi megvalósulásának alapvető eszköztára és feltétele. A hiánya teremti meg a hamis szelekciót, a kizárást, a rövidtávú érdek érvényesülését a hosszútávú helyett. Ezek a fogalmak nem egy ember pillanatnyi állapotáról, lehetőségeiről szólnak, itt még nem tartunk. Egyelőre csak nagy csoportok hatékonyságát viszik előbbre vagy hátráltatják. Legjobb példa erre Finnország, amely e két elv, fogalom kemény érvényesülését tűzte ki célul, és nem kellett 20 év, hogy Európa egyik szegény országából az első közé küzdje fel magát. És jó példa Magyarország, amely ezek durva megsértésével Európa középmezőnyének éléről leküzdötte megát a legaljára, néhány keletebbre lévő hely van már csak mögötte. És ebben a szépség az, hogy a hazugsággal csak önmagát csapja be az ember, a természet és törvényei számára e fogalmak nem léteznek. Azok a törvények egyszerűen csak érvényesülnek. Mintegy ötven évvel ezelőtt még cél volt, hogy ez az ország elérje a 11 milliós lakosságot. A cél elenyészett a romlással, az utóbbi évtized elvitte a 10 milliót, és már számolgatják, mikor megyünk 9 millió alá. Eközben a "nemzet nagyságáról" és egyéb baromságokról hadoválunk. És itt se az baj, hogy néhányan (elég sokan) ezt teszik. hanem az, hogy a többi tétlenül nézi, tűri. Ezt viszont a természet megszemélyesítésével úgy szokás mondani, a természet "igazságot tesz": előbb utóbb eltakarítja a szemetet az emberiség hasznára.

Már hogy a büdösbe ne számítana az IQ? Nemcsak az IQ érték határozza meg az embert, de ostobaság azt gondolni, hogy nincs relevanciája. Bizonyos tulajdonságok korrelálnak az intelligenciahányadossal, és felismerhető, hogy kinek van alacsony, átlagos, illetve magas IQ-ja.

Viselkedésjegyek, amik arra utalnak, hogy valakinek alacsony az IQ-ja:

- nincs szókincse, nehezére esik a szövegértelmezés és az összetettebb mondatok megformálása/dekódolása.

- nem képes normálisan összeszerelni egy szekrényt, asztalt

- nehezen tájékozódik, még térképpel sem megy

- dichotómiában gondolkodik, valami csak jó vagy csak rossz lehet

- az előbbi főleg a politikai identitását jellemzi, gyakran az egyik oldalt idealizálja a másikat pedig teljes mértékben elítéli

- kineveti azokat, akik könyveket olvasnak

- e-cigit szív és energiaitalt iszik

- kommentháborúzik idegenekkel a közösségi oldalakon

- gyakran kerül konfliktusba a többiekkel

- nem látja értelmét a magasművészetnek