Hogy láthatjuk a HD1 galaxist, ha 33 milliárd fényévre van tőlünk? Az univerzum nem 13.7 milliárd éve keletkezett?

Nem olvastad félre, tényleg olyan messze van.

Viszont a fénye, amit most látunk, kb 13,4 milliárd éve indult el hozzánk. Amikor elindult az a fény, a galaxis jóval közelebb volt hozzánk, az azóta eltelt 13,4 milliárd év alatt került 33 milliárd fényévre tőlünk. Maga a fény, amit mi most felfogunk belőle, pedig "mindössze" 13,4 milliárd fényévet utazott.

#2 írja jól. Amikor azt olvasod, hogy egy galaxis 33 milliárd fényévre van tőlünk, az azt jelenti, hogy MOST olyan távol van tőlünk. Maga a kibocsátott fény (most hasamra ütök) 10 milliárd éve indult útnak.

Azaz nem a JELENLEGI állapotát és távolságát látjuk, ez csak egy illúzió. Ezt nem onnan tudjuk, hogy van egy nagy mérőszalagunk. Ezt KISZÁMOLJUK. Látszólag nem 33 milliárd fényév a távolság, de a látható információból és az Univerzummal kapcsolatos ismereteinkből ki tudjuk kalkulálni.

Képzeld el, hogy egy mozgólépcső alján állsz. Egy barátod meg a mozgólépcsőn, és megy felfele. Elejt egy pattogó labdát. Ez egy okoslabda, van rajta egy kis kijelző, ami a pattanások számát mutatja. Minden lépcsőfokon pattan egy fix tempóval. Gyorsabban pattog, mint ahogy a mozgólépcső megy felfele (igaz, ez egy olyan mozgólépcős, ami egyre gyorsul).

Tegyük fel, hogy az 5-dik lépcsőfokon dobta el a barátod a labdát. Nyilván nem 5-öt fog számlálni a labda, mire eljut hozzád, hisz közben megy felfele a mozgólépcső. Hanem mondjuk teszem azt 9et. Viszont amire eljut hozzád a labda, a barátod már NEM a 9-dik lépcsőfokon lesz, hisz közben elvitte őt a mozgólépcső a fenébe.

Viszont az egyes adatokból (mozgólépcső sebessége és annak változása, a labda pattogásának üteme, stb) ki tudjuk számolni, hogy a barátod valójában épp hol van.

Kicsit hülye, sántító, butított analógia, ezt tudom én is, de valami hasonló történik az Univerzummal. Szemléltetésnek talán jó a példa.

#3-as az inflációs időszaknak (melyet felfúvódásnak is nevezünk) ennek ehhez (majdnem) semmi köze.

Igen így van ahogyan leírták, még annyival egészíteném ki, hogy ez csak a belátható univerzum.

Az univerzum valódi mérete ettől sokkal nagyobb (senki nem tudja hogy mekkora) tehát ettől is vannak messzebb galaxisok. Azért nem látjuk őket, mert az univerzum gyorsulva tágul. Azaz minél messzebb van valami, a távolabb eső objektum (mondjuk egy galaxis) gyorsabban távolodik tőlünk, mint a közelebb eső galaxis.

Ennek az lesz az eredménye, hogy a világegyetem "többi része" a fénynél gyorsabban tágul, így az ott elindult fény sosem jut el hozzánk. Így egy szingularitást létrehozva (ez nem olyan szingularitás, mint ami a fekete lyukakban vannak) de mégis az, hiszen ami "odakint van" nem látjuk.

És igen, a tér haladhat gyorsabban a fénynél. Ez nem sci-fi.

Tehát a lényeg: minden galaxis gyorsulva tágul így minden galaxis előbb-utóbb átlép ezen a szingularitáson.

Kivéve azok a galaxisok amik relatív közel vannak egymáshoz (pl A Tejút és az Androméda, talán még a Triangulum is) mert ott a gravitáció fog győzni és egyesülnek. Onnantól fogva egy galaxist fognak alkotni, és ebből a szemszögből fognak eltávolodni az összes többi galaxis. Mivel azok gyorsulva távolodnak.

Fontos megjegyezni, hogy nem maguk a galaxisok távolodnak egymástól, hanem a köztük lévő tér lesz nagyobb, mert mégegyszer: a világegyetem (gyorsulva) tágul.

Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy amikor azt mondják, hogy a világegyetem ilyen nagy és olyan nagy, ezzel csak a belátható univerzumra gondolnak.

A tényleges univerzum ettől sokkal nagyobb és ettől a 33 milliárd fényévre lévő galaxistől is van olyan galaxis, ami sokkal messzebb van.