A fúziós reaktor az egyetlen ami hosszú távon is ki tudja elégíteni az emberiség energiaigényét?

Az attól függ, hogy hosszú távon milyen energiaigényei lesznek az emberiségnek.

Eddig tapasztaltunk, hogy az energiaigényünk folyamatosan növekszik, joggal feltételezhetjük tehát, hogy ez a jövőben is így lesz.

És ha ez így van, akkor az égvilágon semmiféle technológia nem lesz képes ezt hosszú távon kielégíteni.

Konkrétan a fúziós reaktorokkal kapcsolatban rengeteg probléma és megválaszolatlan kérdés van még.

Egyelőre még azt sem tudjuk biztosan, hogy képesek leszünk-e valaha is a fúziós reaktorokból nettó energia-többletet nyerni.

Ne tévesszenek meg minket az ilyen szenzáció-hajhász cikkek:

[link]

Ez még nem jelent ugyanis nettó energia-többletet. Ez csak annyit jelent, hogy a kinyert energia több volt, mint amennyit a nehézhidrogén felmelegítésére elhasználtak.

A közkeletű hiedelmekkel ellentétben ugyanis nem szimpla hidrogén a fűtőanyag, hanem nehézhidrogén, deutérium, trícium.

Viszont ez a nehézhidrogén sem a semmiből keletkezik, azt is elő kell állítani valahol, tárolni kell valahol, szállítani kell, magát az erőművet fel kell építeni, az erőművet karban kell tartani, kopó-fáradó alkatrészeket folyamatosan utángyártani, cserélni, stb.

Na most azt senki se tudja megmondani,hogy hosszú távú, nem pár másodperces üzemelés során mennyire gyakran kell cserélni azokat az alkatrészeket, amik több 10 millió fokos hőmérsékletet kell kibírniuk.

És akkor még ott van a technológia elterjedésének sebessége is.

Csak úgy érdekesség-képpen, a "sima", fissziós atomerőművet kb. ugyanolyan megváltónak harangozták be a 40es években a múlt évszázadban, mint amilyen hype a fúziós erőművek körül van manapság.

A tény viszont az, hogy ha jól emlékszem, 1953-ban helyezték üzembe az első kereskedelmi célú atomerőművet, ma 2023 van, és az energiaigényünknek még mindig csak kb. a 4%-át nyerjük atomenergiából.

Mindössze 4%-ot!! 70 év alatt!!

Hát ez azért enyhén szólva messze van a beharangozott energetikai megváltástól.

Az elektromos energia tárolásáról meg ne is beszéljünk, mert arra aztán megint csak nincsenek megoldásaink.

Mert az addig még oké, hogy a fúziós erőművel termelt áramot eljuttatjuk vezetékeken a gyárakba, otthonokba, bevásárló központokba.

De valahogy ezt hordozhatóvá is kéne tenni ahhoz, hogy a logisztikai rendszerünkben is ez használható legyen.

Erre ugye jelenleg az akksi az egyetlen megoldás.

Az akksiról tudni kell, hogy még a legfejlettebb technológiájú akksik energiasűrűsége is mindössze 1-1,25%-a a benzinnek vagy a dízelnek.

Magyarul, egyetlen kilogramnyi benzinben/dízelben van annyi energia, mint amennyit 100 kg-nyi akkumulátorban tudunk tárolni.

Oké, mondjuk a villanyautózgatást már meg tudjuk oldani ezzel, mondjuk egy városban el lehet vele szaladgálni.

De bele kéne gondolni abba is, hogy pl. a konténerszállító hajókat, ami a globális logisztikai láncaink gerince, és amik nélkül a modern civilizáció kb. elképzelhetetlen, hogyan állítjuk át elektromos energiára.

Hát a válasz az, hogy nagyjából sehogy.

Ezek kb. 200 tonna üzemanyagot égetnek el naponta, azaz egy kéthetes útra kell 2800 tonna üzemanyag.

Számoljuk csak ki, ha ezt akksikkal akarjuk kiváltani - 280 000 !!! tonnányi akkupakk kéne arra a hajóra.

Hát ez több, mint amekkora terhet egyáltalán elbír az a csóró hajó, úgyhogy nem működik.

Ha valami csoda folytán meg is duplázódna az akksik energiasűrűsége a közeljövőben, még akkor is csillagászati drágulást okozna ez a szállítási árakban.

Szóval az a helyzet, hogy lehet itt várni a csodát, hogy majd ilyen-olyan technológiák megoldják a az emberiség energiaéhségét, és minden szép és jó és örök élet ingyen sör lesz, de a valóság az, hogy nem lesz.

Az egyetlen módja, hogy fenntarthatóan hosszú távon megmaradjunk ezen a bolygón, az az, hogy vagy drasztikusan csökkentjük a saját energia-és anyagigényünket, ami nyilvánvalóan egy elég komoly életszínvonal-csökkenést okozni, vagy a létszámunkat csökkentjük le drasztikusan, hogy a megmaradók élhessenek egy magasabb életszínvonalon.

És ezt vagy magunktól tesszük meg, vagy a rideg valóság rákényszerít minket.

#12

Egyrészt mondjuk ez így nem igaz, viszonylag kevés esetben fordult elő, hogy konkrét erőmű megépítését akadályozta meg lakossági tiltakozás.

Talán ha 50 ilyen eset előfordult, akkor már sokat mondok.

Na most jelenleg több mint 400 darab atomerőmű üzemel a világon.

Ha ehelyett lenne 450, az még mindig csak 4,5%-nyi részesedést jelentene.

De ha háromszor ennyi lenne, az is még mindig csak 12%-nyi részesedést.

Egyszerűen az van, hogy egy hihetetlenül drága és hosszú project egy atomerőművet építeni.

De még ha igazad is lenne - az emberek félelme és gyanakvása is egy adottság, ami ugyanúgy hozzátartozik a világunkhoz és a civilizációnkhoz, és amit figyelembe kell venni.

@14: Nem kell közvetlen tiltakozás. Ha a választópolgárok szemében kétes megítélésű egy atomerőmű megépítése, akkor még kétesebb, hogy megéri-e bármely kormánynak - aki a jövőben is kormányon akar maradni - ez a hihetetlenül drága és hosszú project.

Ha mindenki felhőtlen örömmel üdvözölné az atomerőműveket, egyértelmű lenne a dolog. Így pedig közvetlen titalkozás nélkül is jó recept a politikai pofára eséshez. Ez pedig aligha 50 atomerőművet jelentett a történelem folyamán.

#15

Oké, rendben jelentsen akkor 200 atomerőművet.

Vagy egyből 400at, azaz csakis a te kedvedért fogadjuk el azt a hihetetlenül irreális felvetést, hogy kétszer ennyi erőmű lenne a világon a lakosság félelme nélkül.

De tudod mit, még ezt is überelem, legyen háromszor ennyi.

Mint ahogy leírtam, az még mindig csak a globális energia-fogyasztásunk ~12%-át fedezné.

Ez még mindig lóf-sz a ködben.

Az van, hogy az energetikai szent grál, vagy hívhatnám energetikai bölcsek kövének is - ez a dolog nem létezik, kár keresni meg ebben reménykedni.

Értem én, hogy kényelmesebb, mint belátni azt, hogy túltoltuk, és vissza kéne venni, de előbb-utóbb szembe fog jönni a valóság.

@16: Ha az atomenergia részesedése 4%, az azt jelenti, hogy az emberiség jelenleg is képes előallítani a maradék 96%-ot más módszerekkel. Nem teljesen értem, hogy ha képesek vagyunk más módszerekkel előállítani a 96%-ot, akkor miért kéne belátnunk, hogy sosem leszünk képesek még másabb módszerekkel előállítani a 96%-ot. Vagy többet.

Ez természetesen nem mond ellent annak, hogy túltoltuk és jó lenne visszavenni. A realitás, amivel számolni kell, viszont az, hogy ez nem fog megtörténni.

#17

"Ha az atomenergia részesedése 4%, az azt jelenti, hogy az emberiség jelenleg is képes előallítani a maradék 96%-ot más módszerekkel. Nem teljesen értem, hogy ha képesek vagyunk más módszerekkel előállítani a 96%-ot, akkor miért kéne belátnunk, hogy sosem leszünk képesek még másabb módszerekkel előállítani a 96%-ot. Vagy többet."

Egyrészt azért az könnyen belátható szerintem, hogy a véges mennyiségű anyag van a bolygón, azaz a végtelenségig növekedő energia-szükségletet nem fogjuk tudni fedezni.

Másrészt, az energia előállítása az csak egy dolog, szénből is iszonyatosan sok energiát elő tudnánk állítani, mert az pont egy olyan energiaforrás, amiből még sok száz évig nem fogunk kifogyni.

Itt egy óriási nagy probléma van: hogy ennek a maradék 96%-nak egy elég jó része egy olyan kritikus dolog működtetésére megy el, amit úgy hívnak, hogy globális ellátási lánc.

Ami a civilizációnk alapja.

Ennek az ellátási láncnak a jelenlegi teljesítménye nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen az, ami ma most itt mi magunk körül civilizációnak nevezünk.

Ha ez megszűnik, nincs több mobiltelefon, számítógép, internet, GPS, nincs több autó, se semmi, nincs kb. már ruha sem.

Persze ez az ellátási lánc teljesen megszűnni nem fog, mert már az 1800as években is működött, csak jóval kisebb teljesítménnyel, értem ezalatt a gazdaságosságot, a szállított anyag mennyiségét, a szállítás gyorsaságát, megbízhatóságát, stbstb.

Olyan is volt az életszínvonal - és ilyen paraméterek mellett nem is igazán lehetett globalizált, technológiai civilizációról beszélni.

Na és ezzel van a legnagyobb probléma, ami az energetikai kihívásokat illeti.

Mert ez az ellátási lánc gyakorlatilag a tengerhajózáson alapul, és mint ahogy írtam, lehet fúziózni, meg fissziózni, meg napelemezni, de ezek a hajók egyszerűen nem mennek el akksival.

Mint ahogy egy repülőgép sem.

Jó, tudom, majd mindjárt valaki előjön a Yara Birkeland-al, mert ezt is olvasta valami bulvárhírportálon, és tök jó, akksis konténerhajó.

Csak épp nem teszik kontextusba a hajó teljesítményét.

Mert az van, hogy az egy nagyon kicsi és nagyon béna hajó, a szállítási kapacitása kb. a 100ad része egy átlagos hagyományos konténerhajónak, a sebessége az ötöde, a hatótávja meg aztán végképp nevetséges, két, egymástól tengeren kb. 100 km-re lévő norvég kikötő között ingázik.

A fúziós technológia legalább valami olyasmi, hogy látszik valami a horizonton, hogy laborkörülmények már úgy-ahogy működGET, talán, és ez egy nagy talán, 30-50 év múlva már épülhet is egy használható erőmű.

Viszont semmi ilyesféle technológia nem látszik még a horizonton sem, hogy mi lenne az az energiahordozó, ami legalább akkora energiasűrűséggel és EROEI-vel bír, mint a kőolaj-származékok, amit fel lehet pakolni egy ilyen konténerszállító hajóra, vagy mondjuk egy repülőgépre.

Márpedig a kőolaj fogytán van erősen.

"Ez természetesen nem mond ellent annak, hogy túltoltuk és jó lenne visszavenni. A realitás, amivel számolni kell, viszont az, hogy ez nem fog megtörténni."

Ebben tökéletesen egyetértek, semmi esélye nincs, hogy magunktól visszavegyünk. Tehát marad a kényszer, csak ezt nehezebb lesz elviselni.

#11-nek..

Honnan veszed és terjeszted a 4%-ot? És hogy 70 év alatt csak ide jutottunk!

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) Bécsben közzétett éves jelentése szerint tavaly világszerte 438 atomerőmű működött, 351 327 megawattos teljesítménnyel, 2447,5 terrawattóra áramot állítva elő. A világ energiaszükségletének 16 százalékát adják atomerőművek.

Itt mindenki a 4%-on lovagol, fűz hozzá megjegyzéseket, holott ez nem igaz!