Szerintetek a bolygók létezése előtt zsúfoltan teli volt az egész ür sziklákkal és kövekkel? mert hatalmas bolygók vannak, mennyi ürben repkedő kavics kell már ahhoz hogy igy össze préselődjön belőle egy bolygó de komolyan?

Számold ki a naprendszer össztömegét és térfogatát, és ki fog jönni belőle egy átlagsűrűség.

A Nap a teljes naprendszer össztömegének a 99,86%-át teszi ki, így a naprendszer össztömege kb. 2*10³⁰ kg-ra jön ki. A Naprendszernek nincs éles határa, de vegyünk egy 9*10¹⁵ méter (majdnem egy fényév) sugarat. Gömb esetén ez 3*10⁴⁸ m³ térfogat. A kettő hányadosaként egy 6,6*10⁻¹⁹ kg/m³ sűrűség jön ki, amit gyakorlatilag vákuumnak is tekinthetnénk. Ez azt jelenti, hogy egy Földnyi térfogatban kb. 0,7 grammnyi anyag jut. Ezt aligha lehet „zsúfoltan telinek” nevezni.

> mert hatalmas bolygók vannak

Oké, de a bolygók közötti távolságok nagyságrendekkel nagyobbak, mint a bolygók méretei. Lehet, hogy a Jupiter hatalmas, még a Föld méretéhez képest is. Ha a Nap egy focilabda, akkor a Jupiter egy 35–40 méterre lévő teniszlabda. Most képzeld el, hogy egy teniszlabda méretű kődarabot finom porrá őrlünk – kapunk egy marék port –, és betöltjük vele közel egyenletesen ezt a 35–40 sugarú gömböt. Azt érzékszervekkel nem is észlelnéd, de lehet – ez inkább sejtés csak – műszerekkel is a kimutathatóság határát súroljuk.

A mainál sokkal egyenletesebb volt az eloszlás, ez egy ködfelhő volt.

Aztán szépen elkezdett sűrűsödni (a leendő nap körül), keringeni, és ütközni.

Ebből alakult ki az egész rendszer, nappal, bolygókkal, törmelékkel.

A törmelékből egy kis ízelítőt most is megnézhetsz, ugyanis az Oort-felhő, a Naprendszer határán ma is kb. ugyanígy néz ki.

Azért sokat nem fogsz látni, annyian nem tülekednek ott sem. Vannak sokan, de hatalmas területen.