Rozsdás vas és homok összeolvasztásával lehetne esetleg olyan anyagot kapni, mint a tamahagane, amely a katana (japán szamurájkard) alapja?

A gyepvas nem jó? Azt Magyarországon is lehet találni.

[link]

#10 vagyok, mesélek még.

Itt egy talicska video damaszkolt acélpengékről:

https://www.youtube.com/results?search_query=damaszkuszi+k%C..

A mesterek manapság kardot ritkán kovácsolnak, a bushcraft kések jellemzőbbek.

Néhány tipp, milyen kemény acélt ajánlanak damaszkolt pengékhez:

[link]

[link]

[link]

A damaszt-acélhoz kell egy lágyabb acél is, ez lehet C45, C35, és sok egyéb.

Egy ügyes, tapasztalt, gyakorlott kovácsmester drótkötélből, kopott bicikliláncból is összeüt egy katanát.

#11 Válaszadó, ez egy bonyesz probléma. Tulajdonképpen lehet buca-vasat készíteni gyep-vasércből. Néha meg is teszik, archeo-metallurgiai kísérlet keretében.

A minőségről ??? nem sokat tudok mondani.

Azaz karbon fölvétel gázfázisból:

3Fe + 2 CO <=> Fe3C + CO2

A reakció iránya, és mértéke függ a hőmérséklettől, a kohóban lévő gáz összetételétől, azaz a CO/CO2 arányától. Ezek a paraméterek pedig függenek a kohó méretétől, alakjától, az érc minőségétől, salakképző anyag minőségétől, és mennyimennyiségétől, a faszén, és érc arányától, fúvatás intenzitásától stb.stb.

Általában nagyobb méretű kohóból nagyobb karbontartalmú buca-vasat lehet kiszedni.

Na, ma még nem trollkodtam:

Ha 2-3 emelet magas kohót építesz, és a levegő előmelegítést is megoldod megtörténik a csoda. A buca-vas rögöket nem kell kiráncigálni a kohóból, a vas megolvad, és kifolyik magától.

Szól a zene, zeng a kar-dal:

- Mit szerecsétlenkedsz már karddal?

Ágyút is önthetsz, mint Gábor Áron.

** Megjegyzés: Gábor Áronnak csak akkor adtak rezet, és ónt, mikor már sikeresen öntött néhány néhány ágyút faszenes nyersvasból. **

Már megint én vagyok #10, de ma nem trollkodok.

A tamahagane magyarul bucavas. A bucavas tulajdonképpen szivacsos acél.

A japánok ma is gyártják:

https://www.youtube.com/watch?v=Q2G9bnAraJ0

A videón érdekes a kohó. Nem kör alakú hengeres, ami a legkedvezőbb tömeg/felület arányt adja, hanem téglatest, két oldali fúvóka sorral. Valószínűleg így akarták elkerülni, hogy a vas is megolvadjon, és túl sok karbont fölvéve faszenes nyersvassá alakuljon. A kohó magassága kb. 1,2 - 1,4 m.

Az eljárás közben leengedik a fayaliban gazdag olvadt salakot.

Az eljárás végén lebontják a kohót, és az összegyűlt bucavasat kihúzzák a műhely elé. Úgy salakosan, legalább egy tonnára becsülöm a termelést.

A bucavas minősége erősen változó. Egy tojás nagyságú tamahagane-rög egyik oldala lehet karbonban dús kb. 0,6 - 0,8% , máshol éppen csak redukálódott. Lehet itt-ott sűrűbb, máshol szivacsosabb. Viszont a klasszikus kard kovácsoláshoz jól megfelel.

Folytatom a kohászmesét.

Utánanéztem a japán homok-vasércnek, mert piszkálta a fantáziámat egy ellentmondás.

A kvarc, SiO2, homok a vaskohászok számára több okból is mumus.

A fayalitban / 2(FeO)*SiO2 / gazdag salak nagy fémveszteséget jelent, egy mol SiO2 két mol vasat lop el a kohóból. A mai nagyolvasztókban mészkő adagolással fékezik le ezt a lopós hajlamot. Igyekeznek a CaO/SiO2 arányt 0,8 - 1,2 között tartani.

Mi is a homok-vasérc?

https://www.youtube.com/watch?v=95ZT_opuaSA&t=777s

Figyusz 0:36 -tól 1:38 -ig!

Most még trágár is leszek.

Ez Qurrvára magnetit! Finom szemcsés magnetit. Magnetit az egyik legkeresettebb, legdúsabb vasérc, kívül sötétbordóra oxidálódik, a szemcsék belseje fémes fényű sötétszürke, és mágneses.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

#11 Válaszadó, neked is találtam valamit:

[link]