Mi az oka annak, hogy kutatják a magyar nyelvet?

A nemrégiben elhunyt Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek.

Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon. Csak egy példa:

„Magyar családnevünk, helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán,, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában, településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az „Almás”, „Káldi”, „Kocsis”, és „Vajas” települések szomszédságában.”

Való tény, hogy bizonyos szavak azonos módon előfordulnak különböző nyelvekben, de itt nem erről van szó csupán, hanem a feltűnően nagy számú előfordulásban.

Szó sincs arról, hogy a Tamana-névként jelzett helynevek magyar földrajzi nevek lennének! Badarság, ha azt hiszik, hogy a magyarok az évezredek során keresztül-kasul vándorolták a Földgolyót, és mindenütt elneveztek valamit! (diffúziós elmélet)A Tamana-nevek a manapság magyarnak nevezett nyelv globális ősnyelv-voltát , illetve egy valaha világméretű egységes kultúra létét bizonyítják.

A valamikori egységes és szerves őskultúra a kataklizmák, háborúk miatt széttöredezett kisebb, többségében már nem szerves egységekké, és kiesve ebből a folytonosságból, romlott le a mai állapotra, Igen, romlott, nem fejlődött!