Grafológiához értők! Mit jelenthet az, ha (pl a vonalas füzetben) az írott betűk nem közvetlenül a vonalon vannak, hanem felette (inkább a két vonal között, középen)?

Ez nem igazán tudomány.

Régen úgy gondolták, hogy ez egyértelmű jel valamire - de kiderült, hogy nem, nincs közvetlen összefüggés.

Tanultam grafológiát HR menedzser szakon. Nem igazán hiszek benne, de annyit el kell ismerni, hogy a mozgásban (és az írás is mozgás eredménye) az ember személyisége és állapota megjelenik. Itt azt is kellene tudni, mennyi idős az illetű, hogyan tanult írni, magyar-e vagy más oktatási rendszerben tanult, stb.

Nekem általános esetben olyasmit mondana a vonal fölött írás, hogy az illető nem akar a konvencióknak megfelelni, kicsit különleges akar lenni, nem tud dönteni, nem akar leragadni valamilyen helyzetben. De még ezek mögött is nagyon szerteágazó okok lehetnek.

Esetleg tényleg nem látja a vékony segédvonalat...

Én noha nem vagyok szakembere ennek a témának, de saját magam megfigyelését tudom leírni.

Évekkel korábban kezdtem el fizikai jegyzetfüzetbe jegyzetelni. A gondolatok csak úgy jöttek hegyén hátán, meg még azon a hátán is, és még azon a hátán is. Közben amikor tehettem, bevittem a gépbe. Gépbe sokkal többet tudtam írni adott idő alatt, és a gondolatmenet is jobban megmaradt. Egy idő után azonban annyira bénított, hogy olyan irdatlanul lassan írok papírra...eleinte elkezdtem tömkeleget rövidíteni és kialakítani egy saját jelrendszert. Elég sok időt takarítottam meg vele és nagyon örültem neki, és a gondolatok is jobban elkezdtek gyűlni a fejemben és összetettebb jegyzetek és írások születtek, de nem volt elég a rövidítés. Eljutottam odáig, amikor tényleg irdatlan mennyiségű dolog jutott egyszerre az eszembe. Ha ki kellett volna mondjam, akkor percekig beszéltem volna. Amikor nem voltam gép közelben, akkor naponta oldalnyi hosszú jegyzeteket (természetesen rövidítésekkel teli verziókat kell ezalatt érteni) vittem be a gépbe. Rossz volt látni, hogy olyan lassan és olyan keveset jegyzetelek papíron abból a tömérdek dologból, ami az eszembe jut, így – mivel nem tudtam tovább rövidíteni ezért – elkezdtem gyorsítani az írásomon. A gyorsított írás következménye az lett, hogy a betűk összezsugorodtak, sokkalta rondább lett az írásom és a legtöbb esetben elkezdtem szépen lassan elhagyni a vízszintes vonalat és mentem felfelé. És az a nagy szakadék, amikor visszatértem a vonalra...hááát, irritáló volt.

Azóta a 10 ujjas vakon gépelést tökéletesen elsajátítottam és a kezdeti átlagos 45 szó perc perc helyett már a legrosszabb szöveggel is üti a 60 szó per percet, de esetenként 80-90-et is, specifikus szövegkörnyezetben 100 fölött is van. Közel 1,5 éve nincs laptop-om és telefonon irdatlan sok időt igényel a gépelés (bár még így is gyorsabb, mint papírra írni, de mégis lassú a gépes változathoz képest). Cél lenne a 150 szó per perc átlagnak az elsajátítása...időt igényel, nem kveset, de rá fogom szánni magam, mert NEKEM(!) megéri.

Tehát 1-es és 3-as hozzászólását megerősítettem ezzel.