Érdemes lenne visszamenni, ha egy erdőben egy kidőlt fa gyökerei közt láttam egy nagy, közel téglatest alakú kőzetet?

Még az 50-es években is rengeteg tanya volt az országban, erdőn-mezőn most is rengeteg tanyahelyet vagy épületek helyét lehet találni, ahol vannak téglák, egyéb törmelékek. Nézd meg a fentrol.hu-n hogy találsz-e ott valamit.

Kép van?

Több lehetőség is van, hogy mi lehetett. Vagy ház, vagy több épületből álló tanya, akár tanya közösség, vagy kisebb nagyobb falu, és vannak letűnt városaink is és vannak erdőkben régi vármaradványok is. Nézd a képeken meg ebből itt mi maradt... Több azért mint egy darab kő, de ez sem sok.

Alsóhunkóc (Choňkovský hrad)

[link]

[link]

Árokfő falu is már romokban van csak meg. 1600 környékén még lakott volt, vélhetően még kicsit később is, malommal és mindennel ami megszokott. Nézd meg a képeken.

[link]

Videón érdekesebb ahogy az erdőben körbemutatja.

https://www.youtube.com/watch?v=pmQN3_Uc6EY

plusz:

[link]

Kérdező - képzeld el, hogy még az a lehetőség is az eszünkbe jutott, hogy az egész kérdés egy kamu, amit valaki csak unalmában írt ki.

Teljesen felesleges ilyesmiket látatlanba kérdezni, hisz ilyen formában ez az a kategória, mint amit a "mond meg hogyishívják azt az egy ismeretlen utcából fényképezett és alig látható dombot a horizonton" gyakoris félbolond szokása idenyomni.

8/

Ez nem ennyire egyszerű azért, mivel az építéshez felhasznált kőzet egyáltalán nem mindig volt a mai megszokott téglatest formára kialakítva és az ilyen szabálytalanabb elemek az ókorban és középkorban is egyaránt használatban voltak falazat építésekor. Könnyen lehet, hogy nem is igazán szabályos és mégis egy fal része volt. De, ha elég szabályos, akkor valószínűsíthető.

Ha megnézed a linkelt Árokfő romjait, ott is látszik, hogy a templom maradványai szabálytalanabb alapanyagot használtak. Nagyíts rá és egyértelműen látszik a képeken is.

[link]

[link]

Egy vizsgálatnál nem is ennyit néznének. Lényegében egy falból valószínűtlen, hogy valóban egyetlen szem kő maradna, és találnának többet is. Lenne mennyiség. Na az összevethetőek a legközelebbi kőfejtő, vagy más alkalmi szabad fejtés helyszínének köveivel, azok töréseivel a mállás során. Látszani fog, hogy a kőzet, hogyan töredezik szabadon. Aztán még ahol fal maradvány van, ott a kövek szintén viszonylagosan a fal vonalában vannak széthullva és az is egy falra utal. A széthullott fal még betemetődés után is egy halmot, töltést képez és könnyen lehet rajta próbafeltárást végezni. Gyorsan kiderül, hogy fal volt-e vagy sem. Csinálnak terepbejárást, felszínről, ha van leletgyűjtést, detektorozhatják a terület ígéretes részeit. Csinálnak sima fotókat és akár drón felvételeket is. Készülhet próbaárok is, vagyis konkrétan áshatnak is. Egykori épület esetén a kerámia töredékek jó eséllyel felbukkannak, mivel nem bomlanak el és elég egy aprócska darab is. Egy ilyen kerámia töredék már szintén valószínűleg, nem csak úgy az erdő közepére került, hanem egy lakott terület maradványa. Ezek inkább a leglátványosabb részei, de nem annyiból áll, hogy csak ránéznek és talán csak egy szabályos alakban letört szikladarab...

Amúgy vannak tényleg szabályos törések természetes módon is és néha igencsak vizsgálatokat igényelhet, de sokszor nem nehéz azt megállapítani. Itt egy természetes mállás, de láthatóan mégsem szándékos kialakítás.

[link]