Az EQ, amit ki se lehet mérni, azért terjedt el, mert az emberek nem elégedettek az IQ-jukkal, és így kapnak egy kis önbizalmat, hogy valamiben ők is jók?

Ez ilyen feminin női kreálmány az EQ szinte csak ő tőlük hallani ilyenekről.

Ellentét ként lett létrehozva hogy ők is okosnak tűnjenek és hozzá tudjanak szólni valamihez ha az IQ nem megy.

Itt páran szerintem keverik a szezont a faxommal.

Egyik sem jelent csak elönyt vagy hátrányt.

Pl. ez:

"ugyanis már bizonyított tény, hogy a boldogság és a siker eléréséhez, sokkal fontosabb az EQ mint az IQ."

Eleve a jóval magasabb intelligenciájú emberek általában nem is érik el a boldogságot. A sikert sem feltétlenül. Az üres fejü arrogáns emberek hamarabb kerülnek magasara, a szerény intelligens emberekkel szemben.

Vagy vegyük a példát. Átlagos intelligenciájú hallgató bekerül diákmunka keretein bellül a buta iskolázatlan sori dolgozók közé, ott az értelmesebbjét leszámítva a hangos buták kiközösítik, okoskázzák stb., mert nem értik meg.

Ugyanez van egy átlag felettivel is, csak nem ilyen durván, de nem értik meg.

Annyival kiegészíteném az elözö kommentem, hogy a magas EQ sem feltétlen jó. Pl. régebben egy csapatépítésen csináltunk ilyet, a végén mondták, hogy akinek ez magas (nem csak behazudja), az nem igazán alkalmas fönöknek, mert nem tud tárgyilagos döntéseket hozni.

Személy szerint ismertem is ilyen embert, átlag feletti IQ és EQ, amikor a dolgozó ellen kellet t döntéseket hozni, kiégett, gyomorideget kapott, hányt esténként.

Néhány dolgot érdemes tisztába tenni.

Kérdező! Amiről írtál, hogy könnyű "helyes választ adni", az a disszimulációs törekvést jelenti (az arra irányuló szándékot, hogy a tesztkitöltő direkt jobb színben akarja magát feltűntetni, mint a valóság, azért, hogy megfeleljen vélt vagy valós elvárásoknak).

Tény, hogy az EQ teszt eredményét könnyű hamisítani (legalább is könnyebb, mint egy képességtesztet).

DE! Ez gyakorlatilag az összes létező személyiség-kérdőív hátulütője, nem csak azé, ami az EQ-t méri (függetlenül attól, hogy az EQ-t most hogyan definiáljuk).

Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető TUTI vetíteni is fog magáról!

Ezt bátran állíthatom, mivel személyiségkérdőívekkel dolgozom. Nyilván van ilyen eset, de sok múlik azon, mi a teszt felvételének célja, vagyis, hogy motivált-e az illető abban, hogy meghamisítsa a tesztet.

Az persze bulvár bullshit, hogy EQ > IQ, vagyis, hogy mi a fontosabb. Egyből visszakérdeznék: miben fontosabb? A körülményektől függ.

Ha elméleti részecskefizikusra van szükségem, akkor biztos nem az EQ-ját fogom méregetni, mivel a beválásnak kb. semmi köze nincs ahhoz, hogy az érzelmi ügyekben mennyire van otthon a jelölt. Ilyenkor azért az IQ egy fontosabb dolog.

Ha viszont szociális munkást keresek, akkor nyilván az EQ lesz lényegesebb.

A hivatkozott Jordan Peterson ha jól sejtem arra gondolt, hogy az EQ lényegében NEM egy adottság, hanem egy személyiségvonás (ami változhat). Ez valószínűleg így is van, de olyan szempontból felesleges a vita, hogy mindkét fogalom az érzelmi fejlettséget/beleélőképességet/empátiát igyekszik reprezentálni. A különbség abban van, hogy vajon ez milyen mértékben determinált előre.

Hogy csak azért találták ki, hogy sokan a saját buksijukat simogathassák a gyenge IQ kompenzációjaképpen, viszont igen meredek állítás. Nagyon is fontos, létező dolog az érzelmi fejlettség, sok dolgot hatékonyan előre tud jelezni, ergo fontos mérni.

De azt, hogy milyen szinten állunk vele, NEM CSAK KÉRDŐÍVEKKEL mérhetjük meg. Számos más eszköz is rendelkezésre áll, pl. projektív tesztek, AC, interjú, stb. Tény, hogy azok kiértékelése körülményesebb, költségesebb.

Tehát összefoglalva: egy létező konstruktumról beszélünk, aminek feltérképzezése bizonyos körülmények közt igen fontos és hasznos, de tény, hogy tesztmetodológiai szempontból nem egyszerű megmérni annak valódi szintjét.

Egyértelműen van érzelmi inteligencia. Az alapja az empátiakézség, ami részben agyi folyamat, tehát velünkszületett képeség, részben a személyiség része.

Az együttérzéshez, beleérzéshez, mások érzelmeinek felfogásához több kell mint logikai alapon kitalálható egyszerű feladatok megoldása. Mások, de akár saját lelkiálapotunk felfogásához értelmezéséhez, speciális agyműködés kell, amikor az ember, a külső ingerek alapján lényegében modelezi mások valószinű érzelmi álapotát. És ez jelentősen modósítja viszonyulását a személyhez, és részben a saját érzelmi álapotát is befolyásolja.(sajnálat együttérzés)