CH3COOH + N(CH3)3 = CH3COONH(CH3)3 - ebben a reakcióban, milyen termék konstitúciója és hogy hívják?

A nitrogénnek 3 vegyérték elektronja van, a maradék kettő az egy nemkötő elektronpár. Így általában csak 3 kötést képes kialakítani. Viszont hasonlóan viselkedik az ammóniához. Ha egy savval reagál megköt egy hidrogént amivel kialakít egy kovalens kötést és felvesz egy pozitív töltést.

Ebben az esetben is egy só fog képződni. Azt jól csináltad hogy hozzáadtál egy hidrogént. Viszont ez nem egy kovalens vegyület, az acetát lesz az anion és a trimetilammónium ion lesz a kation.

Igen így jó a képlet.

A szén egy különleges helyzetben van. Habár általában úgy tanítják a különböző elektron pályákat és alhéjak mintha kőbevésett dolgok lennének. A valóságban ezek csak azért vannak úgy ahogy, mert energetikailag így kedvező. De ha a körülmények változnak és lehetséges alacsonyabb energiaszintű állapot, akkor lehetséges hogy az elektronok csak simán átugorjanak egy másik alhéjra, vagy úgy ahogy van létrehozzanak egy teljesen újat.

A szénnél is ez a helyzet, szerves vegyületekben a szénnek négy vegyérték elektronja van. Ez úgy lehetséges hogy a s és p alhéj hibridizálódik és létrehoznak egy hibrid alhéjat amit sp alhéjaknak hívunk.

Ha a szénatomnak csak egyszeres kötései vannak akkor az sp3 (mivel az sp rendszer az s és a 3 p alhéj összeolvadásából alakul ki).

Ha a szénatomnak van kétszeres kötése az egy sp2 szénatom.

Ha van háromszoros kötése (vagy 2 kétszeres) az sp.

Az sp alhéjak energiaszintje a s és p energiaszintje között van. így energetikailag kedvezőbb. A pálya alakja is a kettő pálya közti átmenet. Viszont a térbeli elhelyeselésük miatt csak szigma kötéseket tudnak kialakítani. Ezért bomlik meg a hibridizáció a kettős és hármas kötéseknél.