1 kg az mennyi köbméter?

Az attól függ, hogy miből. Gondolj bele, hogy mekkora:

1 kg levegő?

1 kg toll?

1 kg ólom?

Pl. egy kisebb súlyzó sokkal kisebb, mint egy szép nagy vattacukor. Mégis a súlyzó a nehezebb.

A fizikában a sűrűség ( ρ ) pont azt fejezi ki, hogy egy adott térfogatú anyag mekkora tömegű. Pl. a víz sűrűsége 1000 kg/m³. Ebből kiszámítható az, hogy 1 kg víz mekkora térfogatú:

ρ = m/V (azaz a tömeg és a térfogat hányadosa)

Ebből:

V = m/ρ (azaz a sűrűség és a tömeg hányadosa. Minél nagyobb a tömeg, annál nagyobb a térfogat. Minél nagyobb a sűrűség, annál kisebb a térfogat.)

1 kg víz esetén:

V = m/ρ = (1 kg) / (1000 kg/m³) = 1/1000 m³ = 1 dm³

Azaz 1 kg víz pontosan egy 1 dm oldalhosszúságú kockába fér bele. (1 dm³ meg ugye pontosan 1 liter)

1 kg víz => 0,001 m³ = 1 dm³

1 kg ólom => 0,000088 m³ = 0,088 dm³

1 kg levegő => 0,833 m³ = 833 dm³

Az anyag sűrűsége függ például a hőmérséklettől is. Az anyagok általában tágulnak, ha magasabb a hőmérsékletük. A tömegük viszont nem változik. Így 1 kg bármilyen anyag más és más térfogatú lesz aszerint, hogy mekkora a hőmérséklete. Ezen az elven működik például a hőmérő. Magasabb hőmérsékleten a folyadék tágul, azaz egyre kevésbé fér el a hőmérő alján található tárolóban, így egyre több szorul ki belőle.