Mi a különbség a cinizmus, szarkazmus, és ironika között?

szarkazmus: gúnyos stílus

cinizmus: olyan ember, akit csak önmagára gondol, és nem őszinte, nem segíti a másikat

ironika nem irónia akar lenni?

A 3-ból az irónia már-már költői rangú és jellegű kritika,inkább építő jellegű,finom modorú.

A cinizmus,szarkazmus szinte bántó vélemény nyilvánítás.

Elmosogattam már 20 tányért és a párom megkér, hogy nem állok-e neki átmosni a 44 darabos étkészletet és én azt felelem:

-Drága Szivem, a világon semmi nem tenne boldogabbá, mint elmosni mind a 44 darab antik edényt.

Ez cinizmus szerintem.

23N

Cinizmus:

A cinizmus eredetileg az ókori görög cinikusok filozófiai iskoláját jelentette.

Jelenleg a szó olyan személyek nézeteire utal, akik szerint kizárólag önös érdekek mozgatják az embereket, és nem hajlandók az emberi őszinteségre, erényre és altruizmusra építeni. Gyakran pejoratív értelemben használatos.

Görög-latin eredetű szó. Jelentheti a cinikus ember világnézetét, vagy cinikus cselekedetet, viselkedést, léha játékot komoly és/vagy szent dolgokkal.

Szarkazmus:

szarkazmust gyakran összekeverik az iróniával. Az irónia azt jelenti, hogy a szöveg szó szerinti értelme és a tényleges, a beszélő szándéka szerinti értelme különböző; a szarkazmus pedig azt, hogy a beszélő szándéka valakinek vagy valaminek a gúnyolása, vicctől, humortól mentesen. A humor megléte, avagy hiánya a legélesebb határ az irónia és a szarkazmus között.[forrás?] Irónia szarkazmus nélkül éppúgy lehetséges, mint szarkazmus irónia nélkül.

A szarkazmust a cinizmussal is gyakran összekeverik; az utóbbi (a hétköznapi szóhasználatban) egyfajta alapvetően nihilista attitűd az élet és más emberek felé, a szarkazmus viszont használható pozitív ideák vagy érzések kifejezésére is.

Irónia:

Az irónia olyan közlésmód, amelyben a kimondott jelentést felülírja a közlés módja által hordozott jelentéstartalom. Az irónia eszköze lehet a szokásostól eltérő kontextus, kiejtés vagy más akár nem verbális gesztus is.

Az irónia szó ógörög eredetű, a „színlelt szerénykedés, tettetés, kertelés, tudatlanságot színlelő kérdezgetés” jelentésű εἰρωνεία [eiróneia] az εἴρων [eirón] „tudatlanságot színlelve kérdező személy, színlelő” szóból képzett elvont főnév. Ez az eljárás Szókratész egyik kedvelt retorikai eszköze volt.

Az ironikus jelentés nem feltétlenül magától értetődő, néha tragikus, néha humoros jelentést ad az eredeti közlésnek. Richard Rorty amerikai filozófus szerint az ironikus gondolkodás használata segít megőrizni a képességünket a szabadságra, a megújulásra.

A nevetségesség forrása az irónia. A látszólagos magasztalás mögött megítélés, elmarasztalás bújik meg, melyet a szövegkörnyezet leplez le.

Forrás: Wikipedia