Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Tulajdonképpen mit takar a...

Tulajdonképpen mit takar a "normálás" művelete?

Figyelt kérdés

matekban szokott előkerülni,

ott is csak kapizsgáltam, mára ki is fakult a kontextus, valami egyenes volt amit merőleges vektorából meg egy pontból lehetett kifejezni vagy valami ilyesmi. meg ott a "normálalak", de komplexebb témákban is előjön mint analízisben "terek normálása" meg statisztikában a "normális eloszlás" stb....

pontosan mit jelent ez a dolog? valami marha jó dolgot úgy érzem, de nem látom egész pontosan. valami "közvetett kifejeződést" vélek észrevenni, de van ennél valami mélyebb tartalma is...



2015. febr. 23. 17:04
 1/9 anonim ***** válasza:

Itt keverednek a fogalmak. Több dologról van szó.


"matekban szokott előkerülni,

ott is csak kapizsgáltam, mára ki is fakult a kontextus, valami egyenes volt amit merőleges vektorából meg egy pontból lehetett kifejezni vagy valami ilyesmi."

-Ez ez egyenes NORMÁLVEKTOROS EGYENLETE. Itt nincs szó normálásról.


" meg ott a normálalak"

-Ez ugye a középiskolából ismert. Itt nincs szó normálásról.


"de komplexebb témákban is előjön mint analízisben terek normálása"

-NOMRÁLT TEREK léteznek, ebben az esetben egy NORMÁT definiálunk a vektortéren (ezáltal kvázi távolságot definiálunk). Ezt nem hívnám normálásnak.


"meg statisztikában a normális eloszlás"

-A normális vagy Gauss-eloszlás tényleg előjön. Itt azonban standardizálni szoktunk. Nem normálni.


"pontosan mit jelent ez a dolog? valami marha jó dolgot úgy érzem, de nem látom egész pontosan."

-Nincs szó egy dologról, amint a fentiekből látszik, inkább a szótő ugyanaz, amiből ezek a szavak származnak.


"valami "közvetett kifejeződést" vélek észrevenni, de van ennél valami mélyebb tartalma is..."


-Nem igazán. Vektorok esetében szoktunk leginkább NORMÁLÁSRÓL beszélni, az azt jelenti, hogy a vektor "hosszát/normáját" egységnyire transzformáljuk. Ezáltal az eredetivel párhuzamos, de egységnyi "hosszú" vektort kapunk.

Általánosabban: vektorterek esetében is, ha van norma bevezetve, akkor a vektortér elemét eloszthatjuk a saját normájával, ezáltal "normálunk", egységnyi normájú "vektortér-elemet" készítünk (akár véges, akár végtelen dimenziós vektorokról beszélünk)! :D

2015. febr. 23. 17:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:

Gondolom még van több is, de 1-et biztosan kihagytál :)


Normált polinomnak nevezzük azt a polinomot, amelynek főegyütthatója 1. Ha a főegyüttható nem 1, akkor a polinomot úgy "normáljuk", hogy kiemeljük minden tagból a főegyütthatót, például:


3x^2+5x+6=3*(x^2+(5/3)x+2)


Ez azért jó dolog, mert a zárójeles részt már teljes négyzetté tudjuk alakítani.

2015. febr. 23. 18:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 A kérdező kommentje:

Jó Charlie, sokféle "norma" van, de nem láttattad be hogy miért ne volna bármelyik egy ilyen ún. "normálás" eredménye. miért ne lehetne mindegyik rokon értelemben normálás, ami miatt abban a rokon értelmükben mindegyik igenis "normálás". Most ennyi erővel az "emberek normálásá"ra is mondhatnád hogy "az nem normálás", pedig én akkor látok közöset vektorok és emberek "normálása" között. (ti. legyenek értelmezhetőek bizonyos standardhoz viszonyítva). egyik sem zárja ki a másik jogát a "norma" kifejezésre ahogy a töltött paprika is éppen annyira töltött mint a töltött káposzta. de ihletésedre megnéztem etymonline-on és római ácsok bizonyos mérőkeretéből ered, feltetten a görög gnomon (~napóra rúdja) áttételéből.

Igazából megragadtam ezt a "mértékadás" dolgot is, de még mindig gyanús hogy miért jön mindenhol elő a derékszög? mintha mindig egy merőleges dimenzióból vagy legalábbis annak segítségével vezetnénk le a viszonyítási egységünket (amikoris "normálunk").

2015. febr. 23. 23:35
 4/9 A kérdező kommentje:

ahogy utóbbi is utal rá, ugyanígy a szorzás is jellemzően mindig előjön valahogy normáláskor, ami szintén/pedig dimenziók ötvözését jelenti.

reláció, szorzás, osztás, bennfoglalás, merőleges...

mi a normálás? megfejtettük?

2015. febr. 23. 23:41
 5/9 anonim ***** válasza:

Nézd, nem teljesen értem, hogy miért teszel fel egy kérdést, ha ilyen szépen (és helytelenül) megválaszolod magadnak, nem sokat törődve a válaszokkal.


"ahogy utóbbi is utal rá, ugyanígy a szorzás is jellemzően mindig előjön valahogy normáláskor, ami szintén/pedig dimenziók ötvözését jelenti."

-Semmiféle "dimenzió ötvözésről" szó nincs.


"reláció, szorzás, osztás, bennfoglalás, merőleges...

mi a normálás? megfejtettük?"


-Meg, világosan leírtam az első válaszban, hogy mi. Az összes többi esetben NEM használjuk a NORMÁLÁS szót. Persze holnaptól hívhatod a krumplibogarat is normálásnak, csak nem lesz köze a matematikához. :)


A lineáris algebra és a funkcionálanalízis tárgyalja, hogy miként és hány féle módon lehet NORMÁVAL ellátni egy vektorteret illetve, hogy a nomrált tér (ami NEM NORMÁLÁSSAL keletkezik), milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Ha valóban érdekle(ne) a téma, akkor ezeknek lenne értelme utánanézni!


Továbbá a NORMÁLVEKTOR/NORMÁLIS szót szokás a felületre, vagy az érintőfelületre merőleges vektorra is használni.

2015. febr. 24. 00:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:

"Igazából megragadtam ezt a "mértékadás" dolgot is, de még mindig gyanús hogy miért jön mindenhol elő a derékszög? mintha mindig egy merőleges dimenzióból vagy legalábbis annak segítségével vezetnénk le a viszonyítási egységünket (amikoris "normálunk")."


Nem erről van szó. Hanem arról, hogy a felsőbb matematikában a vektortér normája bizonyos esetben az ún. belső szorzatból, vektorok belső szorzatából keletkezik. A belső szorzattal szokás az ortogonalitást is definiálni, ami a vektorok merőlegességénél általánosabb fogalom. Léteznek pl ortogonális polinomok stb... (Megjegyzem, hogy a belső szorzat algebrai értelemben nem is művelet, ((hanem bilineáris funkcionál)).)


Ha a norma eleget tesz bizonyos feltételeknek (a norma euklideszi norma), akkor az ortogonalitást merőlegességnek nevezzük.


De most nem szeretnék (és nem is tudnék) lineáris algebra/funkanal könyvet írni, nálamnál sokkal hivatottabb emberek ezt megtették.

2015. febr. 24. 00:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

Normált térről és a belső szorzatos sztoriról:

[link]

2015. febr. 24. 00:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 A kérdező kommentje:

de azért csak látod, hogy nem azt mondod hogy mit jelent a normálás, hanem hogy hol szokás használni. a kérdés hogy milyen alapon hívják normálásnak a normálást normálásnak ott, ahol normálásnak hívják a normálást (azt mondod ez kizárólag a linalg és a funkcanalízis asztala, amit eléggé vitathatónak/vitára érdemesnek találok).

a krumplibogarat amint lehetséges normálni és normálva lesz, részemről rögvest normálkrumplibogárnak fogom hívni, ha meg akarom különböztetni a többi krumplibogártól. normálbogárnak valamilyen robosztus statisztikai mashup átlagbogarát lehetne hívni nem? ja és a krumplibogár is azért krumplibogár, mert köze van ugyanahhoz a krumplihoz, amiből a paprikáskrumpli is készül.

2015. febr. 24. 00:16
 9/9 anonim ***** válasza:

Ne is haragudj, de a szövegértés az smafu?

Hol írtam én, hogy a NORMÁLÁS az a linalg és a funkanal asztala? -Sehol.


Továbbá úgy látom, még mindig nem tűnt föl, hogy rögtön az 1-esben megválaszoltam, hogy mi a NORMÁLÁS.

"Vektorok esetében szoktunk leginkább NORMÁLÁSRÓL beszélni, az azt jelenti, hogy a vektor "hosszát/normáját" egységnyire transzformáljuk. Ezáltal az eredetivel párhuzamos, de egységnyi "hosszú" vektort kapunk.

Általánosabban: vektorterek esetében is, ha van norma bevezetve, akkor a vektortér elemét eloszthatjuk a saját normájával, ezáltal "normálunk", egységnyi normájú "vektortér-elemet" készítünk (akár véges, akár végtelen dimenziós vektorokról beszélünk)! :D"


A "norma" és a "normális" szavak természetesen nem csak matematikai szakkifejezések. A kérdés finoman szólva azt sugallta, hogy téged a mat. szakkifejezések érdekelnek.

2015. febr. 24. 06:47
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!