Plazma az mégis milyen?

az a baj azzal, ha az ember a wiki-t olvasgatja, hogy a magyar szócikkek sokszor pongyolák, hiányosak...

szóval igen, a plazma ionizált gáz.

Az ionizáció az egy olyan dolog, hogy lehet kicsit és lehet nagyon is. A teljes ionizációhoz amikor az atommag elveszíti az összes elektronját valóban igen magas hőmérséklet szükséges, de részlegeshez amikor mondjuk csak néhány elektron szakad le, már jóval alacsonyabb is elég. És az is ionizáció. (egyébként ilyen folyamatoknál a hőmérséklet az eléggé elvont fogalom, nem is nagyon érdemes vele foglalkozni, de ezt most hagyjuk.)

namost milyen is a plazma.

mindenek elött gáz jellegű, abban az értelemben, hogy az alkotórészeit nem kapcsolja össze semmi.

hétköznapi ember találkozhat vele nap, mint nap. pl. a láng részben plazma. pl. gáztűzhely kékes lángja jórészt az.

Ebből már azt is tudjuk, hogy világít. Ahogy az elektronok rendeződnek, alacsonyabb energiaszintű pályákra állnak fény keletkezik.

A fénycsőben is jórészt az van, az világít, meg a villám is az.

Majdnem!

A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, folyadék és gáz mellett. Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz. Az így keletkező elektromos töltés miatt a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhat.

A halmazállapot e negyedik formáját először Sir William Crookes írta le 1879-ben, az elnevezés pedig Irving Langmuir nevéhez fűződik 1928-ban (a vérplazmára emlékeztette).

A látható Világegyetem anyagának 99%-a ebben a halmazállapotban van. A plazma magas hőmérsékleten alakul ki, létrehozásához legalább tízezer kelvint kell elérni, hogy az atommag pozitív töltését a hő leküzdje és az elektronok elszakadnak az atomból és ekkor megszűnik az elektronfelhő. Forró plazma anyagi falakkal nem érintkezhet, ezért befogásához mágneses falakat és tükröket kell alkalmazni. A plazma elektromágneses sugárzó is, amelynek spektruma azonban eltér a feketetest-sugárzástól. A plazma fizikai tulajdonságait a magnetohidrodinamika írja le. Napjainkban széleskörű plazmakutatás folyik az univerzum mélyebb megismerésére, új gyártási eljárások és műszaki termékek (fényforrások, plazma-kijelzők) kialakítására és az emberiség számára oly fontos kontrollált magfúziós energiatermelés megvalósítására. Egy ilyen fúziós reaktor lehet a Tokamak, melynél egy toroid-csőbe zárt deutérium-trícium gázkeverékben magas hőmérsékletű plazmát hoznak létre nagy áramot indukálva, mely fűti a plazmát és ugyanakkor össze is nyomja a pinch-effektus hatására.