Tudtok még ilyen érdekességeket a magyar nyelvben?
A magyar nyelvben annyi érdekesség van, például:
Szeretet
Gyűlölet
Na meg a k_r... szavak mindig valami körbefogást/körülvevést jelent (általában)
-kör
-kar
-keret
-kert
-kerület
Meg még van állatokkal kapcsolatban is egy-kettő amit tudok:
A kutya khtonikus (az alvilághoz tartozó halottkísérő, közvetítő, a gonosz társa, az alvilági erők eszköze) lény és lélek hordozó állat. Innen származnak az olyan rossz értelmű szólásaink, mint a „kutya szülte, ebadta, kutya fajta, kutya-fáját”.
A ló
Az ősi magyar nép a fehér lovat szent állatnak tekintette. A táltos feláldozta őket máglyán. Ha a lovas meghalt, vele temették a lovát is. Bőrét lenyúzták és egy karóra feszítették, majd pár napig száradni hagyták. A „húzza a lóbőrt” mondás arra a recsegő hangra utal, amikor a lóbőrt a karóra feszítették.
A farkas
Nomád népként őseink nemegyszer találkoztak a toportyánokkal, s számtalan negatív, ördögi jelzőt kapcsoltak hozzájuk, mint minden erős, károsnak ítélt jószághoz teszik azt még ma is. Ennek ma is élő, kézzel fogható jele az a régies szitok forma, mely ekként hangzik: "A fene egye meg!" vagy "A fene vinné el!" Fene a farkas szó archaikus alakja, egyes vélemények szerint egyfajta ártó szellemet is e néven
válasza:"Na meg a k_r... szavak mindig valami körbefogást/körülvevést jelent (általában)
-kör
-kar
-keret
-kert
-kerület "
KÁR, hogy nem így van. Kár, kér, kor... :D És van még egy illetlen ige is ú-val, aminek semmi köze a körhöz. :)
válasza: válasza:A kör, keret, kerület stb. ezek mind a kör szóból szármznak. Vannak magánhangzó velcserélődések a nyelvben, pl. az e és az ö gyakran felcserélhető, illetve a zárt ë az a hang, amit írásban nem jelölnek, de a két hang között van. Pl. veder-vödör stb.
Ez a k-r ilyen gyöknyelves-hobbitudósos félremagyarázás, bár tényleg vannak hasonló jelenségek magában a nyelvben, illetve a tájnyelvekben.
Itt olvasgathatsz érdekességeket:
Utóbbit érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel ezt a gyöknyelves vonalat követi, de szerintem nem esik annyira túlzásokba, és sok tájnyelvi (illetve más nyelvekből származó) szót felelevenít, keresi az esetleges kapcsolatokat. (az első két bejegyzést érdemes kihagyni)
És pár dolog a gyöknyelvészettel kapcsolatban:
válasza:A szeretet-gyűlölet csak egy ige+ egy képző.
A szólásoknak, közmondásoknak mind külön története van, ajánlom pl.
O. Nagy Gábor - Magyar szólások és közmondások c. könyvét.
válasza:*Most nézem, hogy Nyest címlapon most pont kutyás cikk van:
válasza:"
A „húzza a lóbőrt” mondás arra a recsegő hangra utal, amikor a lóbőrt a karóra feszítették.
"
Szerintem meg a "húzza a lóbőrt" mondás inkább arra utal hogy sokáig kint a szabadban a pásztoroktól a katonákon át mindenki lóbőrön aludt. És amikor valaki aludni tért akkor maga után húzta a lóbőrét (kicsit távolabb vagy épp közelebb vitte a tűzhöz).
Ez nagyon hasonló kialakítás mint a "fázik" mert régen ha valaki fázott akkor elment fát gyűjteni azaz fázott, hogy legyen még mit a tűzre tenni.
Az ilyesmiknél mindig érdemesebb a praktikusabb vagy életszerűbb dologra gondolni. :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!