A szovjetek miért mondtak le az űrsikló-programjukról? A Buran technológiailag kevesebbet tudott amerikai társainál vagy egyszerűen csak a nem elégséges pénz miatt?

A buran 88 ban repült elöször és utoljára, 91 ben felbomlott a SzU.

Szóval pénzük sem volt rá,(volt nagyobb bajuk is) ráadásul a széthullás miatt Kazah? tulajdonba került az egyetlen kész példány.

Érdemes a Burant megnézni és összevetni a space shuttle széria darabjaival, láthatóan a különbség kevesebb, mint a Suzuki Swift faceliftje.

Ekkora hasonlóság nem írható a párhuzamos evolúció számlájára. :)

A szovjetek tökéletesen tisztában voltak az amerikai fejlesztéssel, az első perctől és amit lehetett, le is koppintottak. A terv valamikor valószínűleg az volt, hogy rá is előznek az amerikai űrrepülő programra. Csak aztán a fejlesztés húzódótt, mint a rétestészta, a Buran első siklótesztjei alatt a Columbia már vidáman ingázott. A projektből kiesett a késedelem révén a "mi is tudunk ilyet" mozgatórugó, plusz az ipari kémek biztosan nem csak a technikai hátteret puskázták, hanem arról is jött az információ, hogy az USA-nak sem sikerült az űrrepülőgépet a részleges újrahasznosíthatóság segítségével sem gazdaságosabbá tenni az "eldobható" rakétáknál. Persze gazdasági számításban a szovjetek sem voltak hülyék, gondolom ők is belátták, hogy ez bizony nem éri meg az árát.

Talán még elműködött volna a dolog alaphangon minimum az első pár emberes komplett próbarepülésig, már csak a mundér becsülete miatt, de a SZU szétesése megadta a kegyelemdöfést. De ezt feljebb már jól leírták.

Csak érdekességként, a Buran saját technikai fejlesztés-szükségletét költségcsökkentés céljából, vagy csupán a biztonsági decentralizáció jegyében a SZU jórészt szétszórta a KGST országokba, persze úgy, hogy akik dolgoztak a részegységeken, nem tudták, hogy a szovjet űrrepülőgépen dolgoznak.

Például a hőálló kerámiaburkolat első kísérleti anyagmintáit a Tokodi Üveggyárban csinálták, tesztelték és küldték vissza a Nagy Testvérnek.