Tó - tavat, kő - kövek, nő - növek, tő - tövek? Morfofonológiai magyarázat?
A morfofonológiai magyarázata érdekelne annak a jelenségnek, ami a következő szavakban fordul elő:
fű - füvek, kő - kövek, ló - lovak, tó - tavak, hó - havak, só - savak, tő - tövek, mű - művek, cső - csövek.
Mitől függ a -k többes szám jele hol -vak,-vek és hol csak tényleg -k egy kötőhanggal vagy anélkül?
válasza: válasza:A régi magyar nyelvben nem volt meg a mai v hang, hanem olyan volt, mint az angolban a w. Ez szótag elején v hanggá vált, szótag végén viszont az előző magánhangzóval kettőshangzót alkotott, amik egyszerű magánhangzóvá váltak.
Tehát: köw, low, taw -> köü, lou, tau, -> kő, ló, tó
válasza: válasza:"Olyan szó nincs, hogy havak"
Művelődjél. :)
válasza:"Olyan szó nincs, hogy havak, savak."
Leestek a téli havak.
Hegyet völgyet beborítnak"
A savak maró vegyületek.
A só többesszáma sók.
válasza:Nő-növek? Só-savak?
Sók, savak és sósav van, meg nő és nőt, nőket, de növek nincs.
válasza:Köszönöm mindenki válaszát, #2 és #4 válaszolók adtak a legtöbbet. Megnéztem a Magyar grammatikában, valóban ez a 7-8-9 többalakú névszótő létezik a nyelvben, azonban magyarázatot nem nagyon kaptam arra, hogy mi lehetett az oka (a 2-es válaszon kívül).
A lényeg az, hogy ami elhangzik az Ékes, édes apanyelvünkben (én magam vizsgáltam meg), mind ilyen kivételes tövű névszó, ezért jópofa szöveg jöhetett belőle ki. Vannak csoportok ahová csak 6-7 (!) névszó tartozik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!