Mi a hetedik mennyország jelentése?

Az ókorban ugye azt tartották, hogy a Föld a világ középpontja. A bolygók és a csillagok külön-külön kristálygömbökön, kristályszférákon helyezkednek el. Ugye hét „bolygót” ismertek, a Napot és a Holdat (amik persze nem bolygók, de az ő nézőpontjukból nézve ahhoz hasonlók, amiknek megvan a maguk kristályszférája), meg az öt szabad szemmel jól látható bolygót (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz).

Nézetük szerint ezek a kristálygömbök úgy veszik körbe a Földet, mint a hagyma héjai.

A mennyországot az égben képzetlék el. Bizonyos nézetek szerint ahogy a pokolnak, úgy a mennyországnak is vannak szintjei, méghozzá a kristályszférák szerint. Minél magasabb szféráról, mennyországról van szó, az annál távolabb van a földihez és annál közelebb van Istenhez. A hetedig kristálygömb, így a hetedik mennyország van a legközelebb Istenhez, ahova csak Isten kiválasztottjai kerülnek.

Kapcsolatban van a magyar mitológiában, őshitben a világfával, melynek több szintje van.

De a definíció, magyarázat ezt mondja:

“A mennyország egymás fölötti szintjei már a magyar ősvallásnak is része volt. Egyik népmesénk is megőrizte ezt a képet, melyben a legény felmászik az égig érő fára és ott , a különböző szinteken, akár egy sámán, a Szél, a Hold , a Nap birodalmán megy keresztül. A magyar ősvallás papjainak, a sámánoknak is ilyen birodalmakon át vezetett az útja (vallásos extázisukban) a mennyek felső rétegében élő ősök szelleméhez.

Az elképzelés a több rétegű mennyországról annyira ősi, hogy a Korán és Talmud is leírja, mint Isten helyét, akit itt üdvözült lelkek vesznek körül.

Minden vallás, amelyik hisz a túlvilági létben a halál után elérhető legnagyobb boldogság színhelyének tekinti a hetedik mennyországot.”