Erre a helyesírási hibára érdemes lenne felhívni a BKK figyelmét, vagy jól van az úgy?
A budapesti buszjáratok jelentős részén első ajtós felszállási rend van érvényben.
Október óta a buszok elülső kijelzőjén az "elsőajtós járat" kiírás szerepel. (Korábban a "felszállás az első ajtón" szöveg volt kiírva.)
Az a kérdés, hogy az "elsőajtós járat" helyesen van-e írva?
Amennyiben nem, akkor érdemes-e szólni a BKK-nak, hogy javítsák ki "első ajtós járat"-ra a kiírást?
válasza:
válasza:Nyelvérzék kérdése. Egy magyar anyanyelvűnek az egybeírt szó tökéletesen megfelelőnek tűnik.
Egyéb példák: pisztolypáka, csőkulcs, hülyegyerek, faxkalap, stb.
válasza:Teljesen igazad van, külön kellene írni, nincs se jelentésmódosulás, se más, ami egyberántaná.
Persze a BKK-nál nem ez az egyetlen hiba. De nem reménytelen a változtatás: az Újpest-központ régebben nagy K-val szerepelt a feliratokon, a metrófelújítás után pedig már kis k-val. (És talán az egyik cikkem is hozzájárult ahhoz, hogy kijavítsák.)
Vagy ott van a Corvin-negyed metrómegálló, amit ugyebár kötőjel nélkül, egybe kellene írni. A BKK mentségére szóljon, hogy a városrésznek is ezt adták hivatalos névként, fittyet hányva a városrészek írásmódjának szabályaira.
válasza:"Teljesen igazad van, külön kellene írni, nincs se jelentésmódosulás, se más"
Pedig van jelentésmódosulás. A kérdező linkjében az szerepel, hogy "első ajtós felszállás". Azaz nem második ajtós felszállás stb. Ez a kifejezés arra utal, hogy melyik ajtón történik a felszállás egy adott pillanatban.
Az "elsőajtós járat" az olyan járművekre utal, amelyeknél csak az első ajtón lehet felszállni. Itt én érzek jelentésmódosulást.
Az "első áldozó" azt jelenti, hogy egy szertartásnál (bármilyen vallásban) valaki először áldoz. Az "elsőáldozó" viszont szintén utal az áldozás sorszámára, viszont jelentéstöbblet is van katolikus kontextusban.
Nutellás kenyér vagy vajaskifli... Az egyiket külön kell írni, a másikat egybe. Ha valaki érti, hogy miért, akkor érti azt is, hogy az "elsőajtós járat" miért egybeírandó.
Köszönöm a válaszokat. Mondanom sem kell, hogy a 4-essel értek egyet. :)
A nyelvérzékre való hivatkozást feleslegesnek tartom, mert az egyéni képességtől függetlenül létezik egy kategorikus igen/nem válasz a kérdésemre.
A vajas kifliről nem gondolom, hogy csak vajaskifli formában helyes. A vajaskifli olyan kifli, aminek a készítése során (a nyers tésztában) vajat használnak fel. A vajas kifli pedig olyan kifli, ami lehet a legolcsóbb vizes kifli is, amire utólag vajat ken a fogyasztó. Ad absurdum, a vajaskifli lehet vajas kifli is, ha utólag vajat kennek rá.
Az elsőajtós járatról pedig további véleményeket várok. Lehet, hogy jó lenne megkérdezni egy nyelvészt is.
válasza:"A nyelvérzékre való hivatkozást feleslegesnek tartom, mert az egyéni képességtől függetlenül létezik egy kategorikus igen/nem válasz a kérdésemre."
Nem a nyelvérzékre hivatkoztam. Ha utánanézel, a vajaskiflit tényleg egybe kell írni. Az elsőáldozót is. Ez nem egyéni elgondolás kérdése, így kell őket leírni. A nyelvérzék csak abban segít, hogy megértsd, hogy miért.
"Ad absurdum, a vajaskifli lehet vajas kifli is, ha utólag vajat kennek rá."
Igen, ilyen értelemben lehet vajas kifli is. Az, hogy ezt leírtad, bizonyítja, hogy érted, amit írtam.
Tulajdonképpen úgy van, ahogy az #1 írta. Az "első ajtós járat" egy jelzős szerkezet sorszámát fejezi ki. Az az ajtós járat, amelyik sorrendben az első. Az "elsőajtós járat" pedig azt a buszt fejezi ki, amelyiknél az első ajtón lehet felszállni. A jelentés befolyásolja, hogyan kell írni, ahogy az első áldozó és az elsőáldozó szavakat vagy a vajas kifli és vajaskifli szavakat is.
Ismét köszönöm.
A jelentésmódosulás mibenléte is elgondolkodtató dolog.
Az "az első olyan járat, aminek ajtaja van" ugyanis nem életszerű megállapítás, hanem belemagyarázás. Nincs és nem volt olyan busz, ami esetében újdonság lett volna az ajtó megjelenése. Én még nem láttam/hallottam olyanról, hogy a buszok a kezdeti időkben ajtók nélkül közlekedtek volna, és az utasok az ablakokon keresztül szálltak volna fel.
(Persze, világos, hogy a buszok nem egyből önműködő/távműködtetésű ajtóval kerültek piacra. Az ajtó alatt én azt a részét értem a busznak, ahol a fel- és leszállás rendeltetésszerűen tud megvalósulni.)
Ebből adódóan, szerintem az "első ajtós járat" elsődleges jelentése az, amit az "elsőajtós járat" használatával akarnak kifejezni. Ezért nincs is szükség az egybeírásra, még ha helyes is.
Budapesti példára alkalmazva: Ha külön lenne írva az "első ajtós járat", akkor senkinek nem lenne az az élménye a szöveg láttán, hogy "húúú, de jó, végre van busz, amin ajtó is van!". És valószínűleg a BKK sem tartana ünnepélyes buszajtó-átadó ünnepséget.
válasza:Önmagában az, hogy „úgy is” lehet érteni, még nem indok az egybeírásra. Rengeteg olyan kifejezés van, amibe bele tudunk magyarázni nyelvtanilag helyes, de nem életszerű kifejezéseket. Például az első emeleti folyosóra mondhatnánk, hogy az első olyan folyosót jelenti, amely emeleten épült.
A szótár említ néhány egybeírt alakot (pl. elsőéves, elsőfilmes), de ezek a kivételek, a szabály alapján a különírt „első ajtós” alak a helyes.
#4-es voltam
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!