Mi a magyarazata?

Nincs rá szabály, de nagyjából annyit ki lehet jelenteni, hogy a magyar helységnevek után -ra/-re, -on/-en/-ön, -ról/-ről ragot illesztünk, kivéve az n, ny végződésű nevek többségét, illetve az r és i végződésűek egy jó részét.

Vannak települések, amelyeknél mindkettő helyes, pl. Balatonalmádin/Balatonalmádiban, Dunaharasztin/Dunaharasztiban stb. És van olyan is, amelyhez a helyiek máshogy illesztik a ragot, pl. a csíkiak Csíkszeredába mennek, mások Csíkszeredára.

És még egy érdekesség: a tt végződés egyes szavaknál az -on/-en/-ön, másoknál a -ban/-ben rag helyett szerepel. Pl. Győrben/Győrött, de Vácon/Vácott, Kolozsváron/Kolozsvárott, Pécsen/Pécsett.

Idegen helységneveknél egyszerűbb a helyzet, szinte mindig -ba/-be, -ban/-ben, -ból/-ből ragot használunk. Két kivételt ismerek: Bécsújhely és Szentpétervár.

A kedves előttem válaszoló is szépen írta le azt, hogy csíkiak, holott az illeszkedés törvénye szerint mivel magas hangrendű a szavunk, így csíkiek lenne a helyes. Azonban valóban a csíkiak a helyes kifejezés.

A magyar nyelv ilyen. Sok olyan szabályunk van, amely nem leírható, egyszerűen hagyomány. Ahogy minden nyelv ismeri a kivételt, úgy a magyar is. Ezért ne akarj erre olyan szabályt, amely minden körülmények között működni fog.

A Fridrikstad evidens. Ha idegen városról van szó, nem nézzük, mi a végződése, mindig -ba/-be, -ban/-ben, -ból/-ből ragot kap (kivéve Bécsújhely és Szentpétervár).

Egy jó példa ennek érzékeltetésére: a Pécs és a Bécs neveket csak a kezdőhangjuk különbözteti meg, mégis másképp ragozzuk őket. Pécsre, Pécsen/Pécsett, Pécsről; Bécsbe, Bécsben, Bécsből.

"szobaba,konyhaba,furdobe megyek, de vecere"

Ráülsz a vécére.