Mennyiben Igaz az a mondás hogy az emberi történelem a háborúk története?

"Ha megeszik igen"

Nem, nem eszik meg egymást, nem kannibálok!

Látom a „kutatásaid” során nem ismerkedtél meg a Google csodáival, úgyhogy segítek:

[link]

Pakolj tele egy buszt egymásnak idegen csimpánzokkal, pár percen belül mind halott lesz! Pakolj tele egy várost emberek helyett csimpánzokkal, ugyanaz lesz az eredmény, addig ölik egymást, amíg meg nem szűnnek a csoportközi súrlódások!

Baromira nem mi vagyunk a legkegyetlenebbek a földön, a csimpánzok csoporton belül és csoporton kívül is agresszívebbek a primitív Homo Sapiensnél a saját fajtársaikkal szemben. (Idegen fajokról nem beszélve...) Hogy az állatok csak megenni ölik egymást, az egy régi romantikus mizantróp baromság, semmi valóságalapja nincsen.

Azt kéne megértened, hogy az idegengyűlölet és egymás gyilkolása éppen az állati természetünkből fakad, és ami igazán emberi, az a kultúra, az "emberi szoftver", amit képesek vagyunk generációnként továbbadni, ami az elmúlt évezredekben egyre jobban képes meggátolni az idegengyűlöletet azáltal, hogy az ősrégi "mi" és "ők" kategóriákból egyre több mindenkit tudunk befogadni a "mi" kategóriba.

Az egyébként alapvetően nem igaz, hogy a hábprú érdekérvényesítő eszköz, mélylélektani szempontból nagyon jól tetten érhető, hogy – különösen az elmúlt évszázadokban – egyre inkább a racionalitás ellenében történik meg.

"Az egyébként alapvetően nem igaz, hogy a hábprú érdekérvényesítő eszköz, mélylélektani szempontból nagyon jól tetten érhető, hogy – különösen az elmúlt évszázadokban – egyre inkább a racionalitás ellenében történik meg."

Hogy egy haboru mennyire racionalis vagy mennyire nem, azon lehet vitatkozni, de ettol a haboru meg erdekervenyesito eszkoz marad.

ma 22:42

Ez végül is igaz, csak nem az a tudatos, tervezett érdekérvényesítő eszköz, aminek történelmileg gyakran beállítják.

Ebben (is) pont alapvetően a történelem oktatás semmitmondó magoló jellege az ami a hiányossá teszi a témát. Nem oktatnak összefüggéseket ezekről, ok-okozatot, a történelemben a hatalmak érdekeit sem igazán oktatják, és a vagyonról meg talán végképp nincs szó.

6/ A csimpánz hasonlatban: "de csak a hatalmi harc kedvéért nem ölik egymást".

Szerintem teljesen mindegy, hogy az állatoknál mi figyelhető meg, vagy találunk hasonlóságokat, vagy csak félig-meddig. Ez nem fog változtatni az emberek által csinált háborúk okain. Ezek az állatoktól függetlenül ugyanazon okok maradnak. Meg az sem változtat rajta, hogy valamiféle kézlegyintéssel elintézzük, hogy hát "nincs mit tenni, mert ez valami állati természet". Úgy hangzik mint egy mentegetőzés amit a biológiával akarunk megindokolni. A gond vele, hogy először is nem minden ember olyan, hogy csinál/csinálna háborúkat, tehát az ember maga nem ilyen. A biológiai magyarázkodás, és mentegetőzés csak elfedi azt a tényt, hogy közel sem minden ember háború párti, vagy olyan aki csinálna háborút. Másik nagy hiba a biológiára fogni, hogy a valódi okokat nem fedi fel, mert rá sem irányítja figyelmet az okok kutatására, eltereli róla a figyelmet, és ez is hibája a feltételezésnek. Márpedig bizony nem a népek mint ember tömeg csinálják a háborúkat, hanem egyes emberek (vezetők) és bár többféle oka is lehet és van is, de okai mindig vannak a háborúknak és nem csupán valamiféle biológiai ösztön az egész. Harmadik hibája a biológiával való mentegetőzésnek, hogy a megoldás lehetőségét is kizárja, egy valamiféle "hát nem is lehet mit tenni" módon. Okok vannak, az emberek döntéseket hoznak és a háborúkat nem minden ember csinálja, sőt a népek többségének tulajdonképpen semmi beleszólása sincs abba, hogy legyen-e háború vagy sem. A vezetők csinálják a nép helyett, és bár az is tény, hogy propagandával el tudják érni, hogy a nép legalább elfogadóan nyugton maradjon, vagy néha akár azt is, hogy a háború mellé álljon. A nép önmagában még ha elégedetlen is valamivel, csak ritkán csinál háborút, és azt nevezik polgárháborúnak - akkor viszont a saját szabadságukért harcolnak a vezetés ellenében. A háborúk sokszor nem polgárháborúk, tehát vannak különféle háborúk, ezzel kell eleve számolni a témában és különféle okai is lehetnek.

8/ "Az a baj ha atlepunk egy pontot csak erővel tudjuk az adott konfliktust rendezni"

Ebben nincs benne a különféle háborúk fajtáinak lehetősége, és inkább hasonlít egy családi veszekedéshez az elképzelés. A háborúk nem ilyenek, hogy fokozódik a feszültség és van amikor átmegy háborúba. Néha még ilyen is lehet, de...! De nem mindegy ki csinálja a háborút, tehát a feszültség fajtája is számít benne. A háborút vezetők kezdeményezik és ez az egyik a töriórán kimaradt legfontosabb része, nem a népek szoktak háborúzni, hanem a vezetők viszik bele a népeket. Ez az esetek többségére igaz. A vezetők pedig nem valamiféle felfokozott konfliktus miatt indítanak háborút, hanem mérlegelnek és döntenek. Leginkább. Bár volt már simán bosszú alapú háború is a történelemben, csakhogy a többsége nem ilyen okokra vezethető vissza.

9/ "A haboru csak egy eszkoz az erdekervenyesitesre. Ha nem tudom szep szoval ervenyesittetni az akaratomat, akkor vagy lemondok rola, vagy odautok."

14/ "Ma egyre inkabb csak akkor haboruznak, ha nem latnak jobb, vagy mas modot az erdek ervenyesitesere."

Ez kb azért igaz, de ez sem minden esetben, mert amikor hatalmi bővítés érdekéből indítanak háborút, azt többnyire nem előzi meg valamiféle olyan, hogy hát előtte már szép szóval mondták, csak nem vezetett eredményre. Gondoljuk csak el: szép szóval mondják, hogy kell a területed és hogy adózz nekünk? Ilyet nem mondanak előtte sem. Márpedig sok háború ilyen okokból történt.

"Putyin meg nem olyan fajta, hogy csak ugy lemondjon dolgokrol."

A napi politikát itt inkább kihagynám, de az oroszok a rosszak és az usa a jó... azt a bevezetett szlogent jobb elfelejteni, az csak érdekből kerül a médiába, hogy "na kérem ezt kell hinni".

12/ "Hogy egy haboru mennyire racionalis vagy mennyire nem, azon lehet vitatkozni, de ettol a haboru meg erdekervenyesito eszkoz marad."

Ehhez érdemes talán hozzátenni, hogy milyen okai voltak eddig is a háborúknak (csak tömören): hatalom, vagyon, vallás, bosszú, egyéb konfliktusok elburjánzása. Vagy ezekből több ok is lehet egyszerre. Érdek biztosan van mögötte, de sokszor inkább a racionális döntések és érdekek szerepelnek okokként. Más, hogy a média vagy a történelemkönyv mit tartalmaz ezekből, sőt inkább szinte semmit, vagy manipulált elfedő módon "valamit".

13/ "Ez végül is igaz, csak nem az a tudatos, tervezett érdekérvényesítő eszköz, aminek történelmileg gyakran beállítják."

Többnyire sajnos az. Olvassunk több feltáró történelmet a sulis helyett és látszani fog a dolog. Sok könyv van a témában.