A Bocskai és a Thököly-féle felkelés tekinthető szabadságharcnak?

Nem csak tekinthető hanem az. Bár úgy szokták fogalmazni, hogy "Bocskai-felkelés" és "Thököly-felkelés", de ez a Habsburgok szempontjából felkelés, vagy lázadás. Bocskainál még szokták "Bocskai-szabadságharc"-nak is írni, ott helyesen van. Egy folyamatos Habsburg ellenesség vezetői voltak, másokkal együtt.

...

Magyar Nemzeti Levéltár:

A Thököly- és Rákóczi-szabadságharcok levéltárai

A Thököly Szabadságharc Levéltára

A Rákóczi Szabadságharc Levéltára

[link]

...

"A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott."

[link]

Én most csak Bocskaira reagálok. Az elnevezés folyamatos vita tárgya (szabadságharc, felkelés, mozgalom stb.), igazából a történész szakmában éppen aktuálisan leginkább elfogadott álláspont határozza meg, hogy éppen hogyan nevezik (és mindig van olyan szakember, aki vitatja azt), és ez szivárog le pl. az oktatásba, onnan pedig a közgondolkodásba is. Amit az #1 válaszoló írt, hogy "ez a Habsburgok szempontjából felkelés, vagy lázadás" azzal az a baj, hogy egyrészt a "felkelés" és "lázadás" (= rebellió) fogalmak között vannak árnyalatnyi eltérések (amik egyébként fontosak), másrészt pedig mai magyar közgondolkodás nem a 17. századi Habsburg felfogás miatt nevezi úgy Bocskai mozgalmát, ahogy. Tehát ha most azt mondjuk, hogy Bocskai-felkelés, az nem azért van, mert a Habsburgok ezt gondolták róla. :D (Egyébként evidens, hogy ezt gondolták, ők egyszerű rebelliónak tekintették, de ennek semmi köze nincsen ahhoz, hogy a történészek hogyan nevezik ezt az eseménysort most a történettudományi diskurzusban...).

Olyan értelemben szabadságharcnak nevezni, ahogy pl. az 1848-49 vagy 1956-os eseményeket nevezzük, semmiképpen nem lehet (és egyébként az 1956-os szabadságharc, ami néhány hétig tartott, jelzi, hogy a #3-as hozzászóló sincs éppen toppon a témában...). Na de, miért nem lehet a későbbi szabadságharcaink értelmében Bocskai mozgalmát is szabadságharcnak hívni? Számos tényező rácáfol arra, hogy szabadságharc lett volna abban az értelemben, amit ma tekintünk annak. Ma azt tekintjük szabadságharcnak, amikor egy ország (vagy egy nép), ami el van nyomva, akár úgy is felkel fegyveresen az elnyomója ellen, ha nincs semmi reális esélye, és ilyenkor a cél az, hogy lerázzák az idegen uralmat, vagyis egyfajta függetlenség elérése (egyébként 1848, de még 1956 sem ezzel a fatális céllal indult, csak időközben lett ez a cél). Nos, Bocskai-mozgalma esetén sehol nincs annak nyoma, hogy az abban részt vevők egy Habsburgoktól és egy oszmánoktól egyaránt független államot szerettek volna létrehozni. Pont az a baj, hogy Bocskaiék végig török szövetségben harcoltak, a Bocskai mozgalma alatt történt meg pl. először az, hogy török segédcsapat harcolt a Habsburg ellen magyar parancsnokság alatt, illetve az is előfordult, hogy a török-magyar megállapodások értelmében magyarok által a Habsburgoktól elfoglalt (magyar) végvárat átadtak a töröknek... És itt jegyzem meg, hogy nem egy magyar vármegye nemesi felkelést hirdetett Bocskai hajdúi ellen, mert csak lázadó parasztokat láttak bennük, és nem egy királyi vár is fegyveresen ellenállt nekik (pl. Sopron).

A másik szempont, hogy meg kellene nézni, hogy miért robbant ki a felkelés, kik vettek részt benne, és a résztvevőknek külön-külön mik voltak a céljai. Ebbe viszont nem akarok belemenni, mert ez nagyon komplex dolog lenne, itt ugyanis társadalmi elemzéseket kéne végezni (a felkelés vezetői magyar arisztokraták voltak, illetve a törzskara - ha lehet így mondani - magyar nemesek, főleg a Felvidékről és Erdélyből). Ott van Erdély kérdése, hogy közben Bocskai erdélyi fejedelem lett, ez megint egy újabb nézőpont, ugyanis pl. a későbbi Erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes hadjáratait (pl. Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György sem tekintjük szabadságharcnak). És ott van a hajdúk kérdése - akik a katonaság gerincét alkották - akiknek mindenféle céljuk volt, de hogy a magyar haza függetlensége 1848 vagy 1956-os értelemben nem lebegett a szemük előtt, az biztos. A hajdúk korábban Habsburg zsoldban harcoltak, nem egyszer az volt a feladatuk, hogy a prágai udvar által kohol felségsértési perek kárvallottjait (magyar arisztokratákat) kiűzzék az udvaraikból. Maga a Bocskai felkelés is azért indult, mert a Habsburgok ráküldték a hajdúkat Bocskaira, akinek viszont sikerült maga mellé állítani őket. Aztán meg kellene néznünk, hogy mi volt a felvidéki nemesség motivációja, hogy felkeltek az uralkodó ellen, és mi volt magának Bocskainak a célja. Azt látnánk, hogy ez az egész egyáltlalán nem volt egységes, igazából arról volt szó, hogy kinek-kinek elege lett valamiért a Habsburgokból, és az egy cél érdekében összefogtak. Volt, akinek vallási sérelmei voltak, volt, akinek egyéb rendi sérelmei, így katolikus a reformátussal összefogott, arisztokrata a köznemessel és hajdúval, és harcoltak, de még a céljaik sem voltak egységesek. A mozgalom célja időben is változott (pl. Bocskai először elfogadta volna, hogy egy egységes (Királyi Magyarország + Erdély) Magyarország fejedelme legyen oszmán vazallusként, ezért küldtek neki a törökök koronát. De azt végül mégsem fogadta el. Máig nem tisztázott, hogy ez az ügy is mi volt igazából, lehet, hogy ez az egész török-korona dolog csak azért kellett, hogy ezzel is csak a Habsburgokra gyakoroljon nyomást, de soha nem gondolta komolyan, hogy őt a törökök fogják királlyá koronázni (ami az akkori keresztény Európában értelmezhetetlen dolog). De ha a Habsburgokra akart nyomást gyakorolni, akkor máris ott van az, hogy aki szabadságharcot vív, az nem akar ilyen politikai játszmákba belemenni, csak harcol, viszont a tények azt mondják, hogy a magyar fél a Habsburgokkal folyamatosan tárgyalt a békéről, a kiegyezésről, és az egésznek tulajdonképpen egy rendi jellegű megállapodás lett az eredménye. Igazából az egész mozgalom (a nemesek szempontjából) nem szólt másról, csak arról, hogy az uralkodó megsértette a nemesi jogaikat, és mivel nem volt más eszköz a kezükben fegyveres úton szereztek érvényt a jogaiknak. És amikor a király szavatolta a rendi jogaikat, abba is hagyták a rebelliót. Ilyen értelemben ezt az egészet semmiképpen nem lehet szabadságharcnak nevezni.

Olyan értelemben viszont, hogy a nemesi szabadságaikért harcoltak (nem nemes, hajdúkatonákkal...) lehet így nevezni, de akkor a "szabadságharc" a nemesi szabadságokat jelenti, és nem a magyar nemzet szabadságát 1849 és 1956 értelemben. Egyébként amikor egy történész Bocskai-szabadságharcnak nevezi, akkor a nemesi szabadságjogokra gondol, azaz egy rendi mozgalomra, csak ezt sokan nem értik, ezért vonnak le téves következtetéseket.