Az erdélyi szászoknak mi volt a baja a Magyar Királysággal, amiért végül 1849-ben és 1918-ban is a románok oldalára álltak?

Ahogy #5 írja, a szászok mindig opportunisták voltak, oda álltak, ahol zsákmányt reméltek.

Pl 1849-ben mikor a románok feldúlták Nagyenyedet és megölték a magyarokat, az öldöklés után megjelentek a szászok, felpakolták a Bethlen kollégium összes értékét, tanszerét, és vitték Szebenbe... na ilyenek voltak a szászok.

Meg na ilyenek voltak a magyarok. Meg mások. Meg az emberek egy része. A másik része meg nem ilyen, akár magyar akár szász.

De természetesen egyszerű hamisságokat mondani könnyebb, mint körültekintően eljárni.

amúgy a kárpát medencében uralkodó borzalmas nemzetiségi eloszlásznak az oka a török háborúk utáni elb@szott lépés miszerint a magyarokat kell betelepíteni az ország középső részére (amivel még nem is lenne baj) és random a környező népek közül betelepíteni azokra a részekre amiket elhagytak a középre települő magyarok.

ehelyett az első felét ugyan így csinálni és megpróbálni magyarokkal újra népesíteni a keleti és északi részeket.

ha ez valósul meg szlovákiának esélye sincs megalakulni ahogy erdély is lesz oláh többségű mivel ezek így kicsi kis létszámú kissebségek lettek volna

13: Az nem tűnt fel, hogy sajnos nem volt kivel benépesíteni?

Amúgy a szászok hálátlan, undorító magyargyűlölő hazaárulók voltak, mint ez a Ioannis is. Kár volt őket betelepíteni.

A Habsburgokat azért támogatták, mert németek voltak és jobban garantálták a nyelvi jogaikat és a megmaradásukat, 1848-ban pedig nem tetszettek nekik azok a magyar nacionalista törekvések, amelyek el akarták törölni a szászok és székelyek már akkor 650 éves kollektív jogait és autonómiáját.

Az idő sajnos őket igazolta, hiszen a kiegyezés (1867) után, az 1876-os közigazgatási reform során Budapest valóban eltörölte a székely és szász autonómiát, felszámolta a székeket, eltörölte az önrendelkezésüket és beolvasztotta a területeiket a vármegye-rendszerbe, megfosztva őket (és a székelyeket ugyanúgy) minden önrendelkezési joguktól - amit azóta sem kaptak vissza, hiszen Trianon után a románok a magyar közigazgatási rendszert másolták le, csak éppen Bukarest központtal...

Minden okuk megvolt rá, hogy megpróbálják védeni az évszázados kollektív jogaikat és autonómiájukat. És nagyon sajnálatos, hogy nem sikerült!

Több mint valószínű, hogy ha Budapest 1876-ban nem számolja fel a Székelyföldet és a Királyföldet, nem olvasztja be a vármegyerendszerbe a székely és szász székeket, akkor Románia is úgy vette volna át a modellt, hogy a székelyeknek és szászoknak ma is önálló közigazgatásuk lehetne. De legalábbis volna mire hivatkozni, amikor autonómiát követelünk!

Így sajnos eléggé jogosan kérdezik a románok, hogy miért Bukaresttől kérjük vissza, amit Budapest vett el?

Óriási, történelmi hiba volt az "Unió Erdéllyel" elvét úgy megvalósítani, hogy mind Erdély autonómiáját, mind pedig a Székelyföld és a Királyföld autonómiáját teljesen felszámolták a dualizmusban...

# 16

IDÉZLEK: "Több mint valószínű, hogy ha Budapest 1876-ban nem számolja fel a Székelyföldet és a Királyföldet, nem olvasztja be a vármegyerendszerbe a székely és szász székeket, akkor Románia is úgy vette volna át a modellt, hogy a székelyeknek és szászoknak ma is önálló közigazgatásuk lehetne. De legalábbis volna mire hivatkozni, amikor autonómiát követelünk!"

Románia nem tűrt volna semmilyen autonómiát akkor sem, ha úgy veszi át Erdélyt, hogy ott fennmarad a szász és a székely önigazgatás.

Ugyanis Románia egy a Francia Köztársaság állammodelljét szolgaian másoló, francia mintára végletekig centralizált, semmiféle nemzetiségi autonómiát nem tűrő, a nemzetiségek asszimilációjára törekvő állam volt már 1867 és 1918 között is.

# 17 Mindenesetre az nem javít a jelenlegi helyzetünkön, hogy amikor autonómiát követelünk, akkor valami olyan dolgot kérünk vissza Bukaresttől, amit Budapest vett el tőlünk. Fogalmazzunk úgy, hogy nem segíti az amúgy sem túl erős tárgyalópozíciónkat...

De a "mi lenne ha" végülis ködszurkálás, úgyis az van, ami van.

Ezzel együtt az alapkérdésre, azt hiszem, sikerült válaszolnunk: a szászok a saját jogaikat védték a magyar, később pedig a román királysággal szemben is.

Azokat a kollektív jogokat, kulturális és területi autonómiát, amit még II. András adott nekik az Andreanumban (Károly Róbert pedig megerősített) - és amelyeket aztán sokszor megpróbáltak megnyirbálni a magyarok és a románok is, akárcsak a székelyek kollektív jogai esetében.