A világ legprofibb billiárdjátékosai által újra és újra keletkezett golyóállások tudományosan véletlenszerűségnek tudhatóak be, vagy tervezettségnek? Szerinted létezhet merev határ a véletlenszerű és a tervezett között? Ha igen, hol a határ és miért?

Eleg lett volna csak a fo kerdest kiirni.

Ilyen szempontbol azt nevezzuk veletlennek, aminek nem tudjuk kiszamolni a pontos vegeredmenyet, nem tudjuk pontosan megadni, hogy mekkora ereju es iranyu lokest kovetoen mi lesz az asztalon a pontos allas. A hatart a pontatlansag merteke jelenti, helyesebben a pontossag merteke tovabbi novelesenek lehetetlensege. Vagyis aminel nem tudjuk pontosabban kiszamitani az eredmenyt, az jelenti a hatart a veletlenszeruseg szempontjabol.

A billiardjatekosnal ez intuiciobol megy ami meg a rutinjara epul. A jatekos hibazas eseten azt mondja: veletlenul elrontottam. Nem direkt rontotta el, de nem is ugy sikerult ahogyan tervezte, es nem is biztos, hogy pontosan tudja, mi volt a hiba oka. Oka mindig van, legfeljebb nem tudni hogy mi volt az. Erre mondjak, hogy veletlen.

"Ha a tudomány fejlődik, és készöbb ki tudják számolni azt, amit korábban még nem, akkor onnantól már nem véletlen?"

Lehet, hogy ez igy furan hangzik, de vegeredmenyben igen. Hiszen ha pontosabban tudjuk kiszamitani, hol fognak megallni a golyok, akkor hol marad a veletlen? Akkor az kiesik a kepletbol.

A billiárd golyó viselkedése determinisztikus; ha PONTOSAN ismered az erő nagyságát és irányát, amivel megütötte a játékos, meg fogod tudni mondani, hogyan fog mozogni az asztalon. De a valóságban egyrészt nem lehet ezeket a méréseket tetszőleges pontossággal elvégezni, másrészt a mozgást befolyásolhatják más, szintén nehezen mérhető tényezők (például az asztalon lévő nagyon pici egyenetlenségek). Ettől lesz véletlenSZERŰ a dolog (nem pedig valódi véletlen). Ráadásul ha növelni akarjuk a golyó mozgására vonatkozó jóslatunk pontosságát, akkor ezeknek az apró pontatlanságoknak a hatása felerősödik, és egyre pontosabb mérésekre lesz szükség, ami egy bizonyos ponton túl nem kivitelezhető.

Véletlenszerűnek azt nevezzük, amit nem tudunk a valódi véletlentől megkülönböztetni, mert a méréseink hibahatára nem teszi lehetővé. Akármilyen fizikai mérést végzel, annak lesz hibája, ez elkerülhetetlen. Ettől maga a fizikai rendszer viselkedése még nem válik véletlenné, a rendszert szabályozó törvények ismeretében meg tudod határozni mi fog történni, de nem tetszőleges pontossággal, hanem csak egy bizonyos pontig.

"KIK?"

Aki csak akarja. A tudomány nem valami misztikus rejtett dolog ami csak a kiváltságosoknak adatik meg. Ha megtanulod használni a Newtoni mechanikát vagy írsz egy számítógépes szimulációt ami megcsinálja helyetted, te magad is kiszámolhatod a billiárd golyók mozgását.

De ennek a billiárd játékosok tevékenységéhez nem sok köze van. Ők sok gyakorlással megtanulták hogy mekkora erővel és milyen irányból kell megütni a golyót hogy egy bizonyos helyre menjen. Mint ahogy te se állsz le pontosan kiszámolni a ferde hajítás pályáját amikor a székről ülve próbálsz egy összegyűrt papírt a kukába dobni.

"Akkor a hibázása nem tényező arra nézve szerinted, hogy az véletlenszerű lesz-e?"

A véletlenszerűség a megfigyelő számára elérhető információktól függ*. Vegyünk egy másik példát. Van előttem két doboz és egy golyó. Megkérlek, hogy fordíts nekem hátat, és én bele fogom tenni a golyót az egyik dobozba. Aztán te visszafordulsz és ki kell találnod hol van a golyó. Véletlenszerű-e ez? A te szemszögedből igen, mert mindkét dobozba ugyanolyan valószínűséggel tehettem a golyót és ha semmilyen más információd nincs, akkor 50% esélyed lesz eltalálni. Az én szempontomból viszont nem véletlenszerű, hiszen én tudom hova tettem.

Visszatérve a billiárdra: a játékos akármennyit gyakorol, néha hibázni fog. Picit erősebbre sikerül a lökés, mint szerette volna. Ez is egy hiba tényező, mint ahogy az asztal apró egyenetlenségei vagy az egyes golyók tömege közötti mikrogrammnyi eltérések is.

*Nem összetévesztendő a valódi véletlennel, például a kvantummechanikai eseményekkel.

Valasszuk kette a veletlent es a veletlenszerut (ahogy 5 is ramutatott).

Azt nem tudjuk, hogy a vilag mukodese determinalt-e. Ha igen, akkor egyaltalan nem leteznek veletlenek. Ha nem az, akkor leteznek veletlenek.

Veletlenszeru esemenyek pedig addig leteznek, amig determinisztikus esemenyeket nem tudunk tetszoleges pontossaggal szamolni.

#9

"Viszont, kérdem én, nem volna precízebb PÉLDÁUL a te gondolatmeneted alapján ha a "véletlenszerű" helyett a tudomány mint "nem ismertre, nem tudottra" hivatkozna?"

Nem, nem volna jobb, mert nem ugyanazt jelenti a kettő. Az, hogy nem tudjuk, azt jelenti, hogy nem tudjuk. Például ilyen volt a Pioneer anomália: a szondák gyorsabban távolodtak, mint a számítások alapján kellett volna. Ez egyáltalán nem véletlenszerű dolog, nagyon is determinisztikus, csak sokáig nem tudták az okát (azóta sikerült megfejteni).

Ellenben ha fej-vagy-írást játszol egy pénzérmével az véletlenszerű lesz. Persze itt is van valamennyi szerepe annak, hogy nem ismerjük a bemeneteket. (Ha pontosan tudnánk minden paramétert, akkor ki lehetne számolni. Az persze kérés, hogy lehet-e pontosan tudni a bemeneteket.) Szóval tényleg van szerepe az információ hiányának, de alapvetően nem a működési mechanizmussal nem vagyunk tisztában, hanem csak nem ismerünk minden paramétert. De főleg azért véletlenszerű, mert ha szabályos pénzérmét szabályosan dobálsz, akkor nagyjából olyan eloszlást fogsz kapni eredményül, ami véletlent feltételező matematikai modellel kijön. Magyarul olyasmit nevezhetünk véletlenszerűnek, ami véletlent feltételező matematikai modellekkel jó leírható (szerintem).

" mindent a tudatosság hat át -már pedig minden jel erre utal-, akkor nem léteznek véletlenek."

Milyen (tudományos) jelek utalnak erre?

"azaz a szabad akarat egyúttal determinisztikusságot is teremt."

?????

Ebben csak én érzek ellentmondást?