Vannak olyan régészeti leletek amelyek ellent mondanak az elfogadott történelemnek?

Új besorolás magyar az csak én vagyok az egész Földön. A gonoszok a torz fejüek. A maradék zsidók. Első vagyok én ,2. a zsidók,3. a gonoszok. Nincs semmi félreértés.

Új besorolás ember ,műszaki cikkek. Az emberek vesztettek rájuk sem lehet ismerni olyan sokat leamortizalodtak. Attól még ők az elsők. Ez az ember kinézetűekre gondolok. De már nehéz megállapítani ki az ember ,mert olyan sokat leamortizalodtak. A műszaki cikkek egyértelműen győztek , mert rájuk nem vonatkozik semmilyen törvény vagy szabály. Az emberek viszont csak törvények szerint tudtak élni , mert a műszaki cikkeknek óriási hatalmi folenyuk volt és megőrizték. A műszaki cikkek irányítottak végig. Az ítéleteket is ők hozták. Az emberiség végig büntetésben volt és a büntetés végrehajtó intézetében az az egy börtönben.

Vannak, vagy legalábbis olyanok, amik létezése nehezen magyarázható az adott korban. Ezek az ún. OOPart leletek:

[link]

Több fajtája is van ezeknek. Egyik az oopart ami közismertebb és populáris változata, amikor nem tudják mi is az és vannak vagy nincsenek hozzá találgatások. Van eltérés a tankönyvek és előrehaladott kutatások között is, ami szintén egy "ellent mondanak az elfogadott történelemnek" verzió. Ebből mára nagyon sok van, de fiókban hevernek úgymond. A legrégebbi emberi lakóépítmény például régészetileg imserten (!), tehát nem vitatottan, 380 000 (háromszáznyolcvanezer) éves (Franciaország, Terra Amata). Azóta épít az ember szállást magának. Ez ugyan beleillik a régészet ismereteibe, de nem a közismertbe, és a tankönyvibe már egyáltalán nem és azzal együtt a közismert történelmebe sem. És vannak egyéb későbbi adatok sorai is, mint a Pre-Columbián transatlati hajózás, amit csak tologatnak, pedig rengeteg minden szól mellette, csak hát újítani nem eccerű... Sok ilyen van amúgy.

De vannak a kamuk is között, mint az ősi Nokia mobiltelefon. :) Ha megfontoljuk, akkor hogyan is hasonlítana pontosan egy mai régi Nokia modellre? És ami még lényegesebb, hogy a digitális kijelzőn miért vannak vésett jelek, amik ugye kőbe vannak vésve és nem írhatja át a kijelző? De az emberek nem gondolkodnak. [link] Sok ilyen van ami részben kamu, részben tényleges, csak nem igazán adnak rá keretet, hogy jobban megkutassák, pedig fontos lenne... A Bagdadi akkumulátor is valós. Az Antikythera szerkezet is az, nem is való az oopart-ok közé, hanem a kevésbé ismert ókori történelem része csupán.

Itt van némi példa...

Történelem tankönyv, 5. osztály, általános iskola, 2016-os kiadás. Jobb oldalon látható az ősi emberek eszközkészléből pár dolog. Erősen hiányos, de ezt fogják gondolni róla.

[link]

Itt meg egy kisebb összeállítás náhány isemertebb leletekből. Köszonőviszonyban sincs a két közlés.

[link]

Ezeken mindegyik kb 30 000 éves. Kivétel a bal alsó női arc, ami 25 000 éves. És a jobb felső klorit ásványból készült karkötő, ami a Denisova barlangból származik, és 50 000 - 40 000 éves. Rajta van a puszta kőpenge helyett több késztermék használati tárgy is, amik fafaragó szerszámok (bal fent), és kőpengés kés (középen). Mindegyik többi is múzeumi rekonstrukció!

[link]

Vagy a helyes képhez...

Willendorfi vénusz 30 000 - 25 000 éves szobrocska. Minden tankönyv bemutatja.

[link]

Ebből azt hihetnénk, hogy ilyen lehetett a nőideál, vagy nem volt mit enniük és ezért telt alakú. De Willendorf lelőhely együttesen találtak más női figurát is és normál alakú.

[link]

stb stb

Maga a kifejezés, hogy "történelem", az voltaképpen a modern, tudományos jellegű diskurzus, aminek tárgya az emberi múlt.

A múlt önmagában egy objektív valami, lezárt, befejeződött események halmaza, amelyről "nyomok" maradtak. Sokféle nyom van, sok dologból lehet következtetéseket levonni a múlttal kapcsolatban. A tudománynak nem célja, hogy 100%-ban rekonstruálja ezt a lezárt, befejeződött valamit, ami a múlt, hiszen erre nincs lehetősége. A tudománynak arra van lehetősége, hogy a nyomokat értelmezze. Több tudomány is van, ami a múlt nyomai alapján értelmezi a múltat, a régészet alapvetően a tárgyi emlékeket vizsgálja (ebbe beleértve maguknak a tárgyaknak az anyagi, kori meghatározását, a tárgyak megformálását, stílusjegyeket, művészeti elemeket stb. rajta). Persze vannak önálló tudományok is, amelyek pl. egy tárgy stílusjegyeit és művészeti elemeit vizsgálják, a régészetet az érdekli, hogy ezekből milyen következtetéseket tud levonni a múltra vonatkozóan, és nem öncélúan pl. a művészeti elemek (mert azzal a művészettörténet foglalkozik). A történelem alapvetően az írásos emlékeket vizsgálja. De nem öncélúan az írást, hogy milyen anyagokra, milyen írással írtak (mert ezeknek is megvannak az önálló tudományai), hanem azt vizsgálja, hogy a szöveg alapján mit tudunk megállapítani a múltról. De ugyanígy van egy pénzérmével is, ott a felirat érdekli a pénzen, a feliratnak az információtartalma.

Fontos, hogy nem a múltat akarja rekonstruálni a régész sem és a történész sem, mert azt nem lehet. A múltat úgy, ahogy az valóban megtörtént, már nem ismerhetjük meg egy-két pattintott kő vagy írások alapján. A lényeg azon van, hogy információk alapján következtetnek, és a következtetések nyomán alakul ki a tudományos diskurzus. A történész és a régész nem fog ugyanolyan következtetéseket levonni (legalábbis nagy valószínűséggel nem) ugyanarról a korról, mert más-más nyomokkal és más-más módszerekkel dolgozik. De ez nem baj, sőt, éppen ez a jó.

Fontos tehát megérteni, hogy mit jelentenek ezek a szavak, hogy "múlt", "történet", "történelem".

A világon mindennek van múltja, pl. egy személynek, egy tárgynak, egy cégnek, magának a bolygónak, a ceruzának az asztalomon stb. De nem mindennek van történelme, még akár egy adott népnek sem. Pl. egy bennszülött törzsnek az Amazonasz dzsungelében nincs történelme, mert a múltját nem dolgozták fel tudományosan. Ha ezt valaki megtenné, a nyomok alapján következtetéseket vonna le a múltjukból, és ezt szakfolyóiratokban közölné, akkor már lenne történelmük. Ha odamész és meghallgatod a törzs véneit, akik történeteteket mesélnek neked a törzs életéről, az még nem jelenti, hogy van történelmük, legfeljebb történetük. Múltjuk, történeteik vannak, de történelme csak annak a népnek van, akinek múlttal foglalkozó szakemberek tudományos diskurzust folytatnak egyetemeken, szakfolyóiratokban, könyvekben.

Tehát a múlt egy objektív valami, ami minden létezővel megtörténik. A történet egy esemény, amit valaki elmesél valakinek (vagy akár leír). A történelem viszont maga a tudomány, amit egyetemi vagy akadémiai keretek közt folytatnak.

Sokszor találkozok a szó nem helyes használatával, ezért is írok erről ennyit. Pl. egy cég a prezentációjában kivetíti, hogy "A cég történelme". "XY autómárka történelme". "Egy weboldal történelme." Ez nem helyes szóhasználat, mert nem történelme van ezeknek, legfeljebb történetük. Amikor a cégvezető a dolgozóknak előadást tart a cég múltjáról, akkor csak a cég történetét meséli el. De ugyanígy, a Föld bolygónak sincs történelme (hanem földtörténeti korszakai, ami viszont egy másik tudomány), a dinoszauruszok sem részei a történelemnek, mert a történettudomány kizárólag az emberhez köthető múltat vizsgálja, semmi mást.

Ebből következik, hogy a történelmen nem lehet számon kérni a múltat, az "igazságot", ami valóban volt, egyszer megesett. Sem a régészeten, sem a történelmen. Ebből az is következik, hogy a régészetnek és a történelemnek nem is kell ugyanazt mondania ugyanarról a tárgyról, és nagyrészt nem is mondanak.

A történelem voltaképpen tudományos szakfolyóiratok, monográfiák, diskurzusok összessége, tulajdonképpen könyvespolcon könyvek sokasága. Tudományos fokozattal rendelkező szakemberek írják és olvassák ezeket, az alapokat pedig egyetemen oktatják a hallgatóknak. A hétköznapi ember ehhez nem igazán fér hozzá, nem igazán ismeri, ez a szakavatott történészek terepe.

Ebből következik, hogy az iskolai tankönyvekben sem történelem van, hanem csak egy zanzásított valami, erős leegyszerűsítésekkel, amik tényleg ferdítésekhez vezetnek. Az egyetemen állandóan azzal szembesül az ember, hogy amit az iskolában tanult valamiről, az "nem is úgy volt". Mondok egy példát.

Az iskolában a Dózsa-féle parasztháborúról azt sugallják az általános iskolai vagy középiskolai tankönyvek, hogy a szegényparasztság a sanyarú sorsa miatt fellázadt a nemesség ellen. A régi, kommunista érában ebbe belemagyarázták az osztályharcot is. A lényeg, hogy egy átlagos diák úgy jön ki az iskolából, hogy az a kép él róla a felkelésről, hogy a szegényparasztság fellázadt a jobbmódú, rajta élősködő nemesekkel szemben.

Egyetemen viszont komplex társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti és forráselemző kurzusok stb. vannak, és ezeken ülve rájön az ember, hogy szó sem volt a szegényparasztság lázadásáról. Valójában az történt, hogy a 15-16. századi társadalmi folyamatok Magyarországon is eljutottak a feudális társadalom erjedéséhez (ami már korábban Itáliában vagy Flandriában is megtörtént, igaz, ezeken a területeken más okok miatt, és más körülmények között), mert történt egyfajta "túlnépesedés" (amit úgy kell érteni, hogy a jobbágyi telkek elaprózódtak, és sokkal több jobbágy volt, amennyi "egészségesen" felparcellázott földeken a feudális keretek között művelni tudta volna a földeket). Nem az ország népesedett túl, hanem a korábban művelésbe vont feudális földeken lett már túl sok a jobbágy. Az történt, hogy a "fölös" népesség "kicsordult" a feudális világból, elkezdte irtani az erdőket, csapolni a mocsarakat és olyan szabadparaszti földművelés alakult ki, amely nem esett bele a földesúri birtokrendszerbe, vagyis felemelkedett egy "szabad" paraszti réteg, amely a mezőgazdasági kereskedelembe is beszállt. Egy új középréteg alakult ki így, amely a nemesség gazdasági pozíciójának egy komoly ellenfele lett. Ez ellen a nemességnek sürgősen kellett valamit tennie, ha nem akarta a gazdasági előnyét elveszíteni, ezzel pedig a politikai irányítást az ország felett... Egy feudális világban egy olyan paraszti réteg, amely nem tartozik földesúri befolyás alá, amelynek saját gazdasági ereje van, az elképzelhetetlen. Ezért hoztak olyan törvényeket, amelyek ellehetetlenítették őket, és ez ellen lázadtak fel a jómódú parasztok! Szó sincs itt osztályharcról, szó sincs itt szegényparasztságról, a felkeléshez vezető társadalmi törésvonal a nemesség és a szabadon gazdálkodó, jómódú paraszti rétegek között húzódott...

De ezt nem lehet általános iskolában megtanítani, még középiskolában sem, mert nincs meg hozzá az ottani gyerekek háttértudása, és nem is lehet elvárni, hogy meglegyen. Ezért megelégednek a tankönyvszerzők azzal, hogy a "gonosz nemesek elnyomták a jobbágyokat, akik kínlódtak a nincstelenségben, és végül fellázadtak az elnyomóik ellen". Ez egy új narratíva, valaminek az egyszerűsített és ezért módosított tálalása és voltaképpen nem történelem, az iskolában nem történelmet tanulsz. Az előttem szóló tehát hiába kéri számon az általános iskolai történelem tankönyveken a történelmet...