Egy átlagember számára a cári Oroszországban vagy a sztálini Szovjetunióban volt rosszabb élni?

# 8

IDÉZLEK: "Népirtás alatt amúgy nem pusztán annyit szokás érteni, hogy tömegek esnek áldozatul, akár szánt szándékkal: feltétel hozzá az adott etnikai vagy vallási csoporttal való leszámolás szándéka."

Mert ez nem volt meg a Szovjetunióban?

Az ortodox papság kb. 90%-át kiirtották.

Ahogy több etnikai kisebbséget is tervezetten és célzottan éheztettek és terrorizáltak, erre a legjobb példa az ukrán holodomor.

De például a csecseneket, krími tatárokat is célzottan pusztította a szovjet államhatalom.

A szovjet kommunista terrorban megvan a népirtás feltétléül szabott, célzottan, tervezetten, bizonyos etnikai és vallási csoportok, közösségek ellen végrehajtott tömeggyilkosság.

A várható élettartam adatok (részleges) hiányában nehezen megbecsülhető, bár a népszámlálásokból kiindulva utólag lehet becsléseket végezni és ennek alapján kimutatható, hogy a cári Oroszországban katasztrofálisan alacsony volt.

A világháború alatt és általában a háborúk idején, majd az azt követő konszolidáció során a válságból történő kilábalás lassú folyamat mindenhol, tekintettel a rengeteg fizikai és mentális sérültre.

Ez a cári Oroszország teljes elmaradottságán alapul, mert semmilyen társadalombiztosítás nem létezett.

A Szovjetunióban az állam által irányított rendszer 1917 után alakult ki. Az 1917-es októberi orosz forradalom jelentős áttörést hozott a szociális jogalkotásban:

megjelent a termelés közben üzemi balesetet szenvedtek járadékáról szóló dekrétum;

az orvosi segítség szervezeti kereteiről szóló dekrétum;

a munkanélküliek teljes állami támogatásáról szóló dekrétum;

rendelkezéseket adtak ki a betegbiztosításról.

Ezek a dekrétumok fektették le az elkövetkező évtizedekben használatban lévő szociális ellátórendszernek az alapjait, amelyek a hidegháború időszakában meghatározták az egész keleti blokk szociálpolitikai mozgásterét, továbbá a hatásai ma is érezhetők az egykori Szovjetunió utódállamaiban.

A rendszer főbb jellemvonásai a következők voltak: része volt egy tervszerű fejlesztést célzó társadalompolitikának, ingyen biztosította a betegellátást, a pénzügyi alapok a vállalatoktól és az államtól eredtek, a dolgozók nem fizettek semmilyen hozzájárulást.

Így a várható élettartam a szovjet rendszer alatt rohamosan javult, leszámítva a háborús időszakokat.

# 13

Végül is, a Szovjetunió kommunista rendszerébe csak vagy 28 000 000 ember halt bele.

Továbbá a szovjet életszínvonal, életminőség, születéskor várható élettartam elképesztően alacsonynak számított a legfeljlettebb kapitalista allamokhoz képest.

Tehát alig 28 000 000 ember kiirtása árán sikerült létrehozni a legfejlettebb kapitalista államokhoz képest meglehetősen koldusszegény életszínvonalú Szovjetuniót.

FANTASZTIKUS TELJESÍTMÉNY! :)

A GULAG táborok létszáma 1930 és 1853 között csak két évben lépte túl a 2,5 millió főt, ez egy 150 milliós országban erős kisebbséget jelent.

A kényszermunka táborokban elhalálozottak számát különféle becslések alapján egy és ötmillió közé teszik.

[link]

"28 000 000 ember kiirtása árán sikerült "

Ezt mi alapján számolod?

# 15

Csak 1 000 000 és 5 000 000 közötti embert irtottak ki a GULAG táboraiban?

Éhen is csak alig 14 000 000 millióan haltak a Szovjetunióban?

Neked aztán teljesen érdektelen 15-20 millió ártatlanul kiirtott ember!

Ha Te lettél volna egy GULAG táborban a sarkörön, meleg ruha nélkül, árpkorpán és krumplihéjon élelmezve, akkor nem írnál ekkora ostobaságokat.

Javaslom, vándorolj ki Eszak-Koreába, ott még élvezheted a sztálinizmust, éhezéssel, személyi kultusszal, állami terrorral, tömeggyilkosságokkal fűszerezve.

# 16

Tudod, a történészek végeztek bizonyos kutatasokat és számításokat.

De nyilván a tömeggyilkos kommunizmus bűneinek olyan tagadóit és relativizálóit, mint Te ez nem érdekli.