Ha Magyarország egyszerűen átengedte volna a törököket Nyugat-Európa felé a XVI.században, akkor Magyarország megúszhatta volna a török háborúk okozta púsztítást? Ha így alakult volna a történelem akkor most nagyobb lenne az ország mérete?

Remélen érted a trianon többrétűségét kérdező. Mert vitathatatlan a trianoni igazságtalanság, ez nem is kérdés. Nyilvánvaló a veszteség jellege is, ez is vitathatatlan. Ezzel együtt utána függetlenedések zajlottak és egy önálló államalapítást nem vitatunk el. Nem is illik egyébként.

Van a jog vizsgálatának tárgyalása is, miszerint talán jogilag is egy furcsa helyezet van, ami szerint az 1938-as Nagy-Magyarország határok lennének ma érvényesek. Mivel ez még nem zárult le, mint jogi vita (jogi!), ezért tegyük fel igaz és jogilag érvényes a nagy határ. Ez esetben nekem nem lenne szívem elvitatni a horvátok és szlovákok országát. És inkább szavazok arra, hogy még ha a területek egy figyelmen kívülhagyott jogi rész miatt érvényesek is, akkor is egy önállósági igényt az országalapításokra nem sajnálunk másoktól!

Ha érvényes lenne a szóbanforgó jogi eset is, akkor is csak egy nemzetiségi területi tárgyalást lenne érdemes kezdeményezni, vagyis ahol szlovákok, horvátok, magyarok élnek ott szavaztatni az ott lakókat, hogy melyik országhoz szeretnének tartozni. Mondják meg az átnyúló, határos területek nemzetiségei mit akarnak és hova akarnak tartozni.

Ha a Horvátországban a határunk mentén élő magyarok-és-horvátok azt mondják, hogy visszacsatlakoznának Magyarországhoz, akkor jó legyen... De! De csak ha Horvátország is békésen megyezik ebben. Mert konfliktus csinálni egy államalapításból az nem jó egyik félnek sem. De ha Horvátország visszaadja a magyar lakta területeket, akkor az jó, de csak békésen jó. Ugyanígy a mai Szlovákiával is.

Ami engem illet szégyellem kissé, hogy egyes magyarok elkívánják egy önálló állam területét és remélen az ilyenek nem nagyon jutnak el a szlovákokhoz és horvátokhoz.

És itt szokták félreérteni... Nem mondtam, hogy trianon igazságos lett volna. Mert nagyon nem volt az. De azóta önálló államok alakultak és más a trianon utáni helyzet. Szerintem még örülhetünk is, hogy ilyen jó fej szomszádaink vannak, mint a szlovákok és horvátok.

Hogy érthető legyen egy nagyon jó példa, ami igazán példa értékű, Csehszlovákia felbomlása. Amikor 1993-ban Csehszlovákia különvált Csehországra és Szlovákiára, az telejesen békés úton, tárgyalásokkal és valóban közös megyezéssel történt. Ez példa értékűnek számít még ma is. És ez azért volt, mert önálló államokat akartak és ezt mindkét fél kölcsönösen tiszteletben is tartotta.

Szóval ha netán érvényesek is a jogszabályok trianon kérdésben, még akkor is tiszteletben tartjuk a mai államalapításokat és nem sajnáljuk tőlük. És szerintem még örülhetünk is, hogy ilyen jó fej szomszédaink vannak, mint a horvátok és szlovákok. Szégyen lenne elkívánni tőlük.

Legfeljebb egy a határok környéki magyar nemzetiségű területről lehetne tárgyalni, ha a trianoni jogszabályok mégis érvénytelenek, de azt is csak mindkét fél közös megegyezésével. Ha nem akarják visszaadni, ahhoz egy szavunk sem lehet, mert trianon után államalapítások voltak, és e szempontból már teljesen mindegy, hogy honnan vált ki a mai Szlovákia és Horvátország, hogy tőlünk vagy máshonnan.

Az se lenne más, ha a Nagy-Magyarország területéből önállósodtak volna a szlovákok és horvátok, és alapítottak volna államot Szlovákia és Horvátroszág néven. Csak gratulálni tudunk hozzá nekik és sok sikert kívánni.

Szóval az szokott kimaradni a trianon témában, hogy a legvalószínűbb, hogy trianon nélkül is ma ugyanúgy lenne önálló Szlovákia és Horvátország.

Ha jogilag hiba történt, akkor meg a mai államalapítás igényét elismerjük és jogilag az övék a saját országuk. Én szégyellném elkívánni más országát például. Meg sajnálnám is a horvátokat és szlovákokat egy visszacsatolásnál.

Igazából azt kérdezed, hogy ha Magyarország a törökök felvonulási területe lett volna és nem hadszíntér, akkor demográfiailag az ország jobban járt volna-e. Erre így az a válasz, hogy igen.

Ugyanis amikor még a "frontvonal" Magyarország délvidékén volt (Nándorfehérvár és a többi végvár), akkor a szerb területek is felvonulási területek voltak, illetve később is pl. Szerbián csak átvonultak a török hadak, maga a terület pedig török szandzsákokból állt. És Szerbia nem szenvedett el olyan mértékű demográfiai pusztulást, mint a magyarság, pedig Szerbia a 14. századtól a 20. századig volt az oszmán birodalom része, ellenben a magyarság, ahol csak "150 évig" volt a török, elég komoly demográfiai pusztítást szenvedett el. Sőt, a szerbek még demográfiailag terjeszkedtek is, éppen a magyarság rovására, bizonyos területeken...

Tehát a pusztításnak, ami a magyar etnikum visszaszorulását okozta, nem önmagában a török jelenlét volt az oka, hanem az, hogy hadszíntér volt az ország. Ezt bizonyítja, hogy a Balkánon, ahol az oszmánok csak felvonultak (viszont teljesen be is olvasztották a területeket) ilyen mértékű demográfiai pusztítás nem volt.

De hozhatjuk a román fejedelemségeket is példának. Mindkét román fejedelem oszmán vazallus volt, törököknek voltak alávetve, és ez az alávetettség egészen a 19. század közepéig tartott. Viszont mivel ezeken a területeken olyan intenzitású, tartós és hosszú háborúk nem voltak, mint Magyarországon a török korban, így a románok sem szenvedtek el olyan mértékű demográfiai csapást, mint a magyarság több ízben is. A tizenöt éves háború, az 1652-es török-tatár betörés Erdélybe vagy a felszabadító háború 1686 után ugyanis olyan mértékű pusztítást végzett az ország egyes területein, hogy ehhez hasonló a román fejedelemségekben vagy a szerb területeken nem volt. Nálunk viszont ilyen pusztítások hullámokban történtek, mert két, egymással háborúzó birodalom határvidékén tengődött a magyarság.

Erre most lehet azt fogod írni kérdező, hogy az akkor magyar politikai elitnek miért nem volt annyi esze, hogy a szerbekhez vagy a románokhoz hasonlóan az egész ország területét átengedje az oszmánoknak (tehát vagy teljesen beolvasztottak volna minket mint a szerbeket, vagy az egész ország teljes egészében vazallus lett volna mint Moldva vagy Havasalföld). Ez viszont nem ilyen egyszerű, ahogy ma a 21. században elképzeljük, és ha megkérdezed, kifejtem, hogy szerintem miért.

Sőt, ki is fejtem, ha megkérdezed, ha nem. :)

Nos, te (és egyébként a mai emberek közül bárki) amikor Magyarországról beszél, akkor mi ezt alapvetően etnikai, nemzeti alapon tesszük, a 19. századi nacionalista nemzetfogalom mentén. Vagyis amikor a mai ember a történelmi Magyarországról beszél, akkor szereti azt gondolni, hogy a magyar nemzet egészének történetéről beszél az utolsó jobbágytól a herceg Esterházy családig mindenkiről, aki magyarul beszélt. Vagyis amikor szóba kerül, hogy Délvidéken már a 14. századtól komoly török betörések történtek, ami miatt a Délvidék magyar jellege megszűnt, a vidék elnéptelenedett, az ottani gazdag szőlőkultúra eltűnt stb., akkor a mai ember az egész magyar etnikumot féltően gondol erre vissza. Ebből pedig el lehet jutni arra a gondolatra, hogy az akkori magyar politikai elitnek kutya kötelessége lett volna a magyarságot mindenáron óvni, még annak árán is, hogy az ország a szuverenitását elveszíti. Szerintem te is valami ilyesmit gondolsz erről.

Azt egyébként nem állítom, hogy az akkori magyar politikai elitnek ne lett volna magyar etnikai tudata (sőt, erre pont a török-kori magyar nyelvű költészet, akár Balassi Bálint és mások is, pl. Rimay János versei cáfolnak rá, és ezek a költők magyar nemesek voltak, kvázi a magyar politikum részei. De lehetne mondani Zrínyi Miklóst, az még harsányabb példa stb.). Viszont azt is el lehet mondani, hogy ennek ellenére olyan jellegű 19. századi nacionalista gondolataik nem voltak, hogy egy ország = egy nemzet stb. Azaz egyszerűen az országról és arról, hogy az országot milyen nyelvű emberek lakják, nem úgy gondolkodtak mint most mi.

Az ő gondolatukban az ország nem azt jelentette, hogy van egy terület, amelyben él egy nemzet, azonos nyelvvel, kultúrával, és ez a nemzet egy homogén, egységes valami. Az ő identitásuk sarokköve nem ez volt, nem ebből indultak ki, hanem a társadalmi hovatartozásból, a vallási hovatartozásból és abból, hogy milyen fejedelem, király stb. alattvalói. Ez óriási gondolkodásbeli, világfelfogásbeli különbség!

Ugyanis az, hogy mi az "ország", az akkor magyar nemes szerint nem az ország népét jelentette, hanem a magyar nemességet, és egy idő után a rendi magyar állam szuverenitásának megőrzése egyet jelentett az ország szuverenitásának megőrzésével. Vagyis amikor a magyar nemesség, mint a politikum, azaz a voltaképpeni magyar politika azért küzdött, hogy megőrizze az ország függetlenségét, akkor tulajdonképpen azért küzdött, hogy megőrizze a magyar nemesi szabadságjogokat. Ezért pedig mindent feláldozott, az ország területi integritását is!

Magyarul: azért nem engedte meg magának azt a magyar nemesség, hogy oszmán vazallus legyen, mert az oszmánok nem európaiak voltak, azaz a magyar nemesi berendezkedést, a rendi államot nem akceptálták. Vagyis ha elfoglalják az országot és szandzsákokra osztják, akkor megszűnnek a nemesi vármegyék, megszűnik a rendi országgyűlés és helyettük török közigazgatást vezetnek be, azaz a magyar politikai elit funkciótlan lesz, megszűnik. Márpedig ez egyet jelentett - az ő felfogásuk szerint - Magyarország megszűnésével! Azaz nem azért harcoltak, hogy egyes területek ne néptelenedjenek el és a magyar etnikai jelleg ne szűnjön meg. Hanem azért harcoltak, hogy biztosítsák a magyar rendi állam működését, akár a Habsburgok, akár a törökök ellenében.

Az, hogy a földjeiken éppen milyen nyelven beszélnek a jobbágyok, akik robotolnak nekik, az ebből a szempontból másodlagos kérdés volt, ők ezt a dolgot nem úgy fogták fel, hogy a magyarság visszaszorul. Amíg egy területen ők voltak a nemesek és az ő jobbágyaik dolgoztak ott, addig nyelvtől függetlenül az a terület az ország része volt, mert a nemesi vármegye stb. területe volt. Ezt a felfogásbeli különbséget nagyon nehéz megérteni a mai ember számára, ezért van az, hogy sokan elkezdik az akkori politikai elitet lehülyézni vagy őket hibáztatni Trianon miatt.

Szulejmán 1520 ban megakarta hosszabbítani a béke szerződést a Magyar királysággal.A követeit börtönbe záratták és kivégezték ezért fordult a Magyar királyság ellen.

Nem szerepelt eredeti tervei között Magyarország meghódítása,Délen már a Török birodalom része volt Szerbia,Bosznia, így át tudtak volna simán hajózni az adrián.

3.A Bizánci birodalom 1453 ban szűnt meg.

Akkor lenne nagyobb Magyarország mérete ha a második világháborúban győzünk

"itt délen élő nagy horvát közösség ugyanúgy független államot alapított volna és vélhetően a Magyarország északi részén élő nagy szlovák közösség is államot alapított volna"

Persze mert ez úgy megy hogy sóhajtás után csettintenek egyet és lesz államuk is. Badarság, ilyen nagy geopolitikai átalakulásokhoz birodalmak bukása, és világháború szükséges.

Trianon was against Wilson's self-determination theory, because it was NOT based on democratic plebiscite (general equal&secret ballots). Let's don't forget: Without democratic plebiscites about the borders, there was no demonstrable popular legitimacy/acceptance behind any territorial changes, so it could lead only to arbitrary political decisions (aka. dictate). The decision was made about the people, but without the people in a room behind closed doors.

Interestingly, when the Hungarian politicians offered democratic plebiscites about the disputed territories under the control of Western ENTENTE officers in the polling stations, but the Czech, Romanian and Serbian politicians vehemently PROTESTED against the very idea of democratic referendums at the Paris Peace Conference. And why? The Czech politicians didn't trust in Slovaks, because only very few Slovaks joined to the so-called "Czechoslovak"army against the Hungarians in 1919 (and Slovaks represented only 53% ratio in Northern parts of Hungary). Romanian politicians didn't trust in Transylvanian Romanians, perhaps they didn't want to join to the traditionally seriously backward & poor Romania (the ratio of Romanians were only 53% in Transylvania). Serbs were small minority (22% !!!) in Voivodine. Similar to Romania, Serbia was also a very backward Orthodox country without serious urbanization or industrialization. Just imagine how "civilized" were these countries: overwhelming majority of the population of the Kingdom of Romania and Kingdom of Serbia could not read and write in the era of the first WW1.

It was not wonder that the US Congress did not sign this anti-democratic dictate.

Despite of the much-touted "people's self-determination" idea of the Allied Powers, after World War I only one plebiscite (later known as the Sopron plebiscite in 1921) was allowed concerning disputed borders on the former territory of the Kingdom of Hungary. It settled a small territorial dispute between the First Austrian Republic and the Kingdom of Hungary. During the Sopron-area plebiscite in 1921, the polling stations were supervised by British, French, and Italian army officers of the Allied powers. Please read the article and watch its video [link]