Tekinthető sikernek, hogy most már 8 milliárd ember él a Földön?

Ha két szóval kellene összegeznem, ez minek köszönhető, akkor az alábbi kettő lenne az: műtrágya, penicillin.

Előbbi lehetővé tette, hogy ennyi embert etetsük, utóbbi, hogy sok száz előtte gyógyíthatatlan betegségbe ne förmedjenek meg az emberek.

Így van a nitrogén műtrágyák előállítása (többnyire) fosszilis alapú erőművi energiára és fosszilis alapú alapanyagra (Metán) épül.

Amit aztán fosszilis alapú üzemanyag felhasználásával szórnak szét majd takarítanak be és dolgoznak fel.

És pontosan tudjuk hogy ezen fosszilis anyagok mindegyike VÉGES készletű.

Nagyobb baj a foszforkrízis (P).

A műtrágyákhoz és a növények táplálásához ugyanis arra is nagy szükség van. Csakhogy nagyjából 1-2 országban van csak kitermelhető foszfor véges mennyiségben. Miközben a csatornákba húzzuk le a WC -inken az olcsón elérhető ám értékes foszfort.

Meg tönkre vágják a talajokat az intenzív műveléssel.

Sokkal fentarthatóbb művelésekre lenne szükség amikhez szükségszerűen nem kell műtrágya de ugyan emiatt azért kevesebb embert is tudna eltartani.

Tehát ha pl #1 két kulcs szavát nézzük meg:

"műtrágya, penicillin"

Amikor majd elfogynak az energiahordozók és ezzel a műtrágya és intenzív növénytermesztés kora véget ér majd. Nem lesz az a mennyiségű pennicilin ami az éhhaláltól megmentse kb a fél emberiséget.

Tehát a valós egyedüli kulcsszó itt a műtrágya.

És ez nem a siker kulcs szava hanem tragédia a 8 milliárd embernek, vagy legalább a felének akiknek már nincs sok hátra bármilyen korúak is.

"Tekinthető sikernek, hogy most már 8 milliárd ember él a Földön?"

Biológiai szempontból egyértelműen.

"Amikor majd elfogynak az energiahordozók és ezzel a műtrágya és intenzív növénytermesztés kora véget ér majd. Nem lesz az a mennyiségű pennicilin ami az éhhaláltól megmentse kb a fél emberiséget."

Jó, azért azt az elfogyást ne úgy képzeljük el, hogy idén még mindenki szórja még a csatornába is a műtrágyát, jövőre meg már egymást ölik az emberek egy kis kajáért mert elfogyott az olaj meg a gáz. Másrészt élt már a Földön ezelőtt jóval nagyobb méretű állati biomassza is (itt most az emberiséget is egy állatfajnak számítva), jóóóóval hosszabb ideig mint az emberiség, és nem volt problémájuk a foszforral vagy annak hiányával. Akkor nekünk miért lenne, ha mi még bányásszuk is? Az a sok foszfor amit felhasználunk, kipisilünk, az nem vész el, az valahol összegyűlik, majd megtaláljuk, és kiaknázzuk később, ha szükség lesz rá. Szóval én emiatt azért még kicsit korainak érzem temetni az emberiséget, főleg évtizedek távlatában.

#7 Nem hibáztatlak érte, hogy nem érted a probléma jellegét. Az ember a lineáris dolgokhoz van hozzászokva, azt tudja értelmezni. Sajnos a világgazdaság éves 3%-os növekedése azt jelenti, hogy 23 évenként duplázódik mindennek a felhasználása. Ez bizony exponenciális növekedés. Azt jelenti, hogy 23 évente annyi energiát és anyagot használunk el, mint az ipari forradalom kezdete óta összesen. És egy véges készletet használunk. Nagyon gyorsan vége tud lenni.

A másik megállapításod, "az nem vész el, az valahol összegyűlik, majd megtaláljuk, és kiaknázzuk később, ha szükség lesz rá" szintén sántít. A legtöbb elhasznált anyag nem gyűlik össze sehol, egyre egyenletesebben oszlik el. Az összegyűjtésük (ami ráadásul mindig veszteség mellett valósulhat csak meg) rengeteg energiával és további nyersanyagok felhasználásával lehetséges csak.

Összességében nagyon rosszak a kilátásaink.

"Ez bizony exponenciális növekedés. Azt jelenti, hogy 23 évente annyi energiát és anyagot használunk el, mint az ipari forradalom kezdete óta összesen. És egy véges készletet használunk. Nagyon gyorsan vége tud lenni."

Oké, de egy foszforkrízis (vagy akármilyen, lehetne szó éppen benzinről, gázról, lítiumról, vagy akármi másról is) nem úgy zajlik le, hogy ma még mindenki happy, senkinek semmi baja, aztán másnap úgy ébredünk, hogy egy gramm foszfor sincs már, minden csontra elfogyott.

Ahogy egyre kevesebb lesz belőle, úgy fog egyre feljebb menni az ára. Mivel drágul, minden más is drágul, ami felhasználja. Először ezek fognak vagy megfogyatkozni, vagy átállni valami másra, valami alternatívára a foszfor mellett, majd később az helyett. Valamire, ami helyettesítheti a foszfort, vagy az egész rendszert, ami a foszfort tartalmazó dolgokat igényli.

Ugyanakkor, mivel a foszfornak felfelé megy az ára, egyre vonzóbb piaci réssé válik a befektetők számára a lehetséges alternatív foszforforrások megtalálása és kiaknázása. Egyre többen, egyre nagyobb háttérrel és elánnal vágnak bele a növekvő igény kielégítését szolgáló források felkutatásába és kiaknázásába. Ezek a dolgok mindig mindennel így működtek eddig, miért lenne most a foszforral másként?

"Ezek a dolgok mindig mindennel így működtek eddig, miért lenne most a foszforral másként?" Ezt hívják technooptimizmusnak és nagyjából a lineáris gondolkodásmódunkból ered.

És akkor egy kis kitekintés, hogy miért nem fog működni.

A múlt század elején az EROEI indexe az olajnak és a gáznak 100 körül volt. Ez azt jelentette, hogy 1 hordó olaj felhasználásával 100 hordónyit tudtunk kitermelni. Gyakorlatilag minden más nyersanyaggal is nagyjából, jó közelítéssel, így álltunk. Ahogyan a még meglévő lelőhelyek egyre nehezebben hozzáférhetők, úgy romlik ez az arány. Nyilvánvalóan, ha 1 alá csökken az index, akkor már többet kell befektetni, mint amennyit kinyerünk, ezért az értelmetlenség. De hol van az az arány, ahol a mai társadalmunk még működőképes? Ti. a társadalmunk működéséhez energia (és egyéb nyersanyag) szükséges. Az energiabőség teszi lehetővé ennek a hihetetlenül bonyolult rendszernek a működését. Azzal mindenki egyetért, hogy valahol 10 alatti EROEI-nél már komoly gondok lesznek, és úgy 7-8 körül már fenntarthatatlan az ipari civilizáció. A Római Birodalom 4-5 körüli EROEI-vel működött (rabszolgák, szekér, igásállatok, stb.), és az ipari forradalomig ez nem is igen változott érdemben. A fosszilis energiahordozók tették lehetővé a magasabb szintre lépést. És mennyi ma a fosszilis energia részaránya az összes energiafelhasználásban? 83%! forrás: [link]

És mennyi ma a fosszilis energiahordozók EROEI indexe? A konvencionális forrásoknak valahol 10 és 20 között (helyszíntől, technológiától függően)! A palagáz és palaolaj 10 alatt van! Nem is érte meg kitermelni addig, amíg tavaly nem ment fel a gáz ára, illetve jelentős állami dotációval lehet csak nyereséges a vállalkozás. És jelentős gáz és olajmezőket ebben az évezredben gyakorlatilag már nem fedeztünk fel. Pláne nem könnyen hozzáférhetőket.

És még egyszer; a népesség, az energia és nyersanyag felhasználás exponenciálisan nő, 23 évente duplázódik! Ez azt jelenti, hogy ha az ezredfordulóig az ipari forradalom óta eltelt másfél évszázadban felhasználtunk 1 egységnyit, akkor a következő egységnyit 2023-ig használtuk fel, majd 2046-ig még 2 egységnyire lenne szükségünk. Ugyan miből?

És akkor még nem beszéltünk a klímaváltozásból (ami valójában az ipari civilizáció szennyezéséből adódik, és minél nehezebben tudunk energiához és nyersanyaghoz jutni, annál kevésbé tudjuk a szennyezést csökkenteni) adódó nehézségekről.

És vegyük figyelembe, hogy bármilyen más technológiára való átálláshoz idő, energia és nyersanyag szükséges! Már ha van egyáltalán más technológia...