Miért van szüksége egy közösségnek vezetőre?

Ahogy az emberi testnek is szüksége van agyra (különben az egyes részegységek irányítás nélkül nem tudnának összehangoltan működni) ugyanúgy egy közösségnek is szüksége van egy irányító "erőre".

A jó vezető átlátja, mintegy felülről nézi a közösség tagjait és tisztában van a tagok előnyeivel, hátrányaival.

Általában van egy cél, amire a közösség szerveződik.

Ahhoz, hogy a célt a leghatékonyabban elérhesse a közösség, fontos, hogy valaki összehangolja, irányítsa a tagokat, azok képességeit legjobban kihasználva.

(Így tehát a célt is ismernie, értenie kell a vezetőnek.)

1. Az emberek képességeikben nem egyenlők.

2. Az emberek nem egyformán motiváltak.

Egy közösség tevékenységeit össze kell hangolni, és ez sokkal hatékonyabb, ha nem tartanak minden kérdésben falugyűlést meg szavazást, hanem van egy ember, aki meghozza a döntést, aztán a többiek tudomásul veszik.

Nem csak a megoldáskeresésben van erre szükség. A folyamatban lévő munkát is felügyelnie kell egy hozzáértőnek és nem árt, ha ez a felügyelő magasabb szinten áll a vezetési láncban, és utasíthatja az egyszerű végrehajtókat.

Nem vezetheti mindenki az egyetlen autót. Mink minden alkalommal megszavazni, hogy ki vezessen? Vagy rotációban működjön? Vagy jöjjön az anarchia? Verekedjen a család a kormányért? Vagy demokratikusan, vagy diktatórikusan kialakulnak a szerepek.

Ugye az elképzelhetetlen, hogy komoly dolgokban egy pici gyermek döntsön? Így aztán máris vannak főnökök, a szülök. Ha fel tudják osztani a feladatokat, felelősséget, akkor beszélhetünk jól működő családról. Nem várhatnak mindig egymásra és nem tehetnek mindig egymásnak kereszbe a döntéseikkel.

a csata az jó példa, mert ott nincs idő vitára. valakit ki kell jelölni és ő majd mondja mi lesz, ha jó ha nem.

viszont máshol nem elképzelhetetlen az amiről írsz. anarchizmus irányába érdemes olvasgatnod. ahol pont az az elképzelés, hogy egy kiemelkedő hatalom nélkül alakuljon ki valamiféle együttélés. és ez valamiféle önszerveződés lenne

[link]

Rendben, kritizáld a hierarchikus rendszert, de mi az alternatíva?

Örülök, hogy felvettek közgázra és így az első félév végén rögtön meg is tudod váltani a világot, de mégis mi volna az, amit a hierarchikus társadalom helyett elképzelnél? Hogyan működne? Hogyan valósulna meg? Mi biztosítaná, hogy az élelmesebbek ne ragadják magukhoz újra a hatalmat?

"Ronald Coase tétele szerint a gazdasági problémák pl. beavatkozás nélkül megoldódhatnak ha a jogi alapok biztosítva vannak"

Ki fektetné le a jogi alapokat? Ki tartatná be? Akik ezt megtennék azok nem rendelkeznének hatalommal a beavatkozáshoz?

"a demokrácia és a diktatúra nem a vezetés létében ellentétek, hanem stílusában."

És milyen rendszert lehet megvalósítani vezetés nélkül? Adott nekünk egy embertömegünk, menj ki az utcára, nézz szét. Vannak köztük magasan képzett emberek akik át tudják látni a döntéseik hosszabb távú következményeit, ezzel a képességgel egy közösség vezetőjeként sikeres lehet a közösség, míg a többség sokszor a rövidtávú következményeket sem látják át és egyenesen rá SZORULNAK arra, hogy vezessék őket.

"Lehet hogy hatékony, de ez nagy felelősséget is jelent. És a hatékonyság nem zárja ki a kártékonyságot..."

Valóban tévedhetnek a vezetők és a döntéseik felelősségét viselniük kell. Ezt senki sem tagadta.

"a piacgazdasági modell azért feltételezi a kisvállalkozói szintet, mert magasabb szinten a tőkefelhalmozás felelőtlenségre hajlamosít és hatalmas kizsákmányolási kockázat lép fel."

Bocs, de tökmindegy, hogy mit feltételez, ha egyszer nem kisvállalkozásokra vagyunk berendezkedve. Térjünk vissza a hozzászólásom elejéhez. Hogyan vezetnéd vissza a kisvállalkozói rendszert? Hogyan biztosítanád, hogy a kisvállalkozók ne egyesüljenek? Ha képes lennél erre nem te lennél az, aki a hatalmat gyakorolja?

"való igaz, hogy a vezetés sokszor inkább "kialakul", minthogy kijelölnék. De éppen ez a felügyeletlenség elég jól kikezdi a hitelességét, amire utaltam is: "biztonság? a közösségé vagy az elité?"

(A hatalom soha nincs felügyelet nélkül. Ha minden eszközzel azon van, hogy megőrizze hatalmát, akkor lesz a legcsúnyább vége.) De ha csak kialakul, akkor is a rátermettebb ember kell a megfelelő helyre, de nagyonsok hasonló képességű ember van, akik közül nem lehet tudni első látásra, hogy ki a jobb.

"Nem vezethet mindenki egy autót... -dehát kié az autó?"

Ha 1 kocsiról van szó, akkor a csakádi kasszából közös vállalkozás. Ez egy társas vállalkozás, csendestársakkal, akik azért boríthatják az asztalt.

"Sceptic, a problémából még nem következik hogy valakinek a "dolga" lenne ezt eldönteni. Ha önrendelkezéssel nem megy, a vezető sem tudhatja a megoldást. "

Igaz. Viszont ha egy problémának többféle megoldása is létezik, valamint ezekhez a megoldásokhoz többféle út is tartozik, akkor lehet úgy csinálni, hogy mindenki elkezdi megoldani a maga belátása szerint a problémát (anarchia), és lehet úgy is, hogy összeülnek, és megvitatják a dolgot (demokrácia), valamint lehet úgy is, hogy egyvalaki kézbe veszi az irányítást, és kijelöli a megoldást és az ahhoz vezető utat (diktatúra).

Első esetben az erőforrások szétforgácsolódnak, második két esetben az erőforrások összeadódnak. Ebből máris látszik, hogy az anarchia nem hatékony forma a közös problémák megoldására.

A második és harmadik eset között az a különbség, hogy a másodikhoz képest a harmadik jelentős időmegtakarítással jár, hiszen megspórolják a döntéshozatalokhoz szükséges időket (ami minél nagyobb a közösséget alkotó emberek száma, annál több lesz). Viszont veszélye, hogy a döntéshozó esetleg a rossz, vagy a kevésbé jó megoldást választja ki, vagy nem a legtakarékosabb odavezető utat jelöli ki.

Tehát amennyiben az idő nem szorít (pl. békeidőben, mikor semmilyen közvetlen veszély nem fenyeget), és a közösség ráér elmolyolni a problémák megoldásán, az esetben a demokrácia lehet a leghatékonyabb forma, ám ha az idő nem a közösségnek dolgozik (pl. háborús, vagy kritikus időkben), akkor a diktatorikus forma lehet a legnyerőbb.