A filozófia a logika segítségével keresi istent. Érdekes elmélet. Meg lehet vele? Az érzelmeknek nem több közük van hozá?

Szerintem meg lehet találni, mivel a világunk rendkívül logikusan épül fel. Helytálló elmélet lehet, ha visszabontjuk a logikát, előbb-utóbb elérkezünk egy kiindulási ponthoz, ami Isten/isten.

Más kérdés, hogy olyan szempontból nem helytálló viszont az elmélet, hogy a logika helyes alkalmazásához nem ártana ismerni a világot teljes egészében. Ez az ismeretanyag jelenleg nem áll rendelkezésünkre, csak részhalmazok formájában, tökéletlenül. Az érzelmeknek szerintem ugyanúgy helye van a logikus világban, azokról viszont még kevesebbet tudunk. Valószínű, hogy a heves vonzalmaknak, távolságtartásnak, érthetetlen attitűdöknek is megvan a maga logikus magyarázata, oka - viszont mivel még megfoghatatlanabb, mint az anyag, ezért nem tudjuk behatóan vizsgálni azt, és rájönni az alapvetőnél árnyaltabb összefüggésekre.

"a világunk rendkívül logikusan épül fel"

Sok dologban igen - és ezért egyre nyilvánvalóbb, hogy nincsen benne semmiféle isten.

Egyrészt a logika kizárja - másrészt, ahogy egyre távolabbi területeket fedezünk fel, azokon egyre kevésbé működik a köznapi logikánk (pl. hullám-részecske kettősség).

"Sok dologban igen - és ezért egyre nyilvánvalóbb, hogy nincsen benne semmiféle isten.

Egyrészt a logika kizárja - másrészt, ahogy egyre távolabbi területeket fedezünk fel, azokon egyre kevésbé működik a köznapi logikánk (pl. hullám-részecske kettősség)."

Láthatóan két végletből szemléljük a világot, de ez nem baj, ettől kerek a világ. Szerintem éppen a logikus felépítés bizonyítja az intelligens tervezettséget. A logika éppen ezért nem zárja ki egyfajta (természetesen nem a vallások által kreált) teremtő létét.

A kvantumfizika valóban új távlatokat nyitogat, elképzelhető, hogy ezek egy részét még be sem tudjuk fogadni. Ettől függetlenül annak is meg kell, hogy legyen a maga logikája, még ha számunkra mégoly misztikusnak tűnik is.

Az érzelmek keletkezését nem ismerjük, mivel nem ismerjük a gondolatok pontos eredetét sem. Az agyműködés az egyetlen közös pont, de az agyműködés végeredménye a kéz felemelése is, amit szintén megelőz gondolat, szándék.

"kikerülhetetlen ellentmondások"

Nem megcáfolni szeretném ezeket, hiszen jó eséllyel úgysem tudnám. De kíváncsi vagyok, mire gondolsz.

Logikát alkalmazva azonnal kétségessé válik Isten léte.

Ki teremtette őt?

Miképpen történt a teremtés?

Miért kezdett el egyszer csak teremteni?

Sorolhatnám a felmerülő kérdéseket, de nincs értelme, mert csak ilyen válaszok vannak: mindig is volt, mindenható módon, stb...

Illogikus a magyarázat kezdettől fogva, illetve nincs is semmilyen érv, semmi, amit meg lehetne vitatni, csak önkényes kijelentések, amiket semmi sem igazol.

"Miért tervezett volna az emberbe farkcsontot a tervező?"

Jogos kérdés, de az intelligens tervezettség elmélete(i) nem zárja('k) ki az evolúció elméletét, sőt.

Azon is el lehet gondolkozni, milyen folyamatok, milyen energiák alakították ki azokat a törvényszerűségeket, amelyek áthatják az egész univerzumunkat.