Ma már okosabbak az ateisták mint Albert Einstein, vagy ez egy hazugság? A többi lent.
“Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel és a következő párbeszéd alakul ki:
Prof: – Hiszel Istenben?
Diák: – Teljes mértékben, uram.
Prof: – Jó-e Isten?
Diák: – Természetesen.
Prof: – Mindenható-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm?
A diák hallgat.
Prof: – Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – Jó-e Sátán?
Diák: – Nem.
Prof: – Honnan származik Sátán?
Diák: – Istentől?
Prof: – Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?
Diák: – Igen.
Prof: – A bűn mindenhol jelen van, nemde?
Diák: – Igen.
Prof: – És Isten teremtett mindent. Így van?
Diák: – Igen.
Prof: – Tehát ki teremtette a bűnt? – A diák nem válaszol.
Prof: – Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?
Diák: – Igen, uram.
Prof: – Tehát, ki teremtette mindezeket?
A diák nem felel.
Prof: – A tudomány állítása szerint öt érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?
Diák: – Nem uram, attól tartok nem.
Prof: – És mégis hiszel benne?
Diák: – Igen.
Prof: – A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?
Diák: – Semmit. Nekem „csak” HITEM van.
Prof: – Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.
A professzor ezzel befejezettnek tekintette volna a szemléltetést, de a diák nem mozdul.
Diák: – Professzor úr, kérdezhetek valamit?
Prof: – Persze, kérdezz csak.
Diák: – Professzor úr, létezik-e a hő?
Prof: – Igen.
Diák: – És létezik-e a hideg?
Prof: – Igen.
Diák: – Nem, uram, téved! Nem létezik!
Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.
Diák: – Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. -273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ELLENTÉTE a hőnek uram, hanem a HIÁNYA.
Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.
Diák: – És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?
Prof: – Igen. Hogyan beszélhetnénk AZ éjszakáról, ha nem lenne sötétség?
Diák: – Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?
Prof: – Tehát, mire akarsz utalni mindezzel, fiatalember?
Diák: – Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.
Prof: – Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?
Diák: – Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni.
Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket is megértette volna. Ha a HALÁLT az ÉLET ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte, hanem annak hiánya! És most mondja meg nekem, professzor: Ön azt tanítja a diákjainak, hogy a majmoktól származnak, így van?
Prof: – Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.
Diák: – Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?
A professzor megrázza a fejét.
Diák: – Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy Ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?
Nagy zajongás támad az osztályban.
Diák: – És csak egy utolsó kérdést engedjen meg, professzor úr. Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha az Ön agyát?
Az osztály nevetésben tör ki.
Diák: – Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? – Mivel nem érkezik válasz, a diák folytatja: – Úgy tűnik, senki sem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?
A teremben síri csend.A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.
Prof: – Azt hiszem, a hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: – Erről van szó, uram! Ember és Isten között is a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője!
A diák neve Albert Einstein volt.”
válasza:Lehet, hogy időpazarlás, de kcsit átírtam a sztorit, ahogy a valóságban történhetett volna. :)
[...] "Uram, létezik-e a hideg, a halál, vagy a sötétség? Nem, uram! Ezek nem a hő, az élet, vagy a fény ellentétei, hanem azoknak a HIÁNYA!"
"Úgy látom, most a fogalmak definiciójáról vitázunk? Lapozz a könyvedben az 56. oldalra, ott megtalálod: "szemantikai ellentétek", John Locke, elsődleges és a másodlagos minőségek...Milyen szempontok alapján lehet szemantikai ellentétpárokat felállítani -
ezekről már szó volt röviden az első órán, de úgy látom, te akkor aludtál...
De mire is akartál kilyukadni ezzel, fiam?"
"Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten..."
"Bocsáss meg, nem hiszem, hogy ezt tettem volna. Azt, hogy létezik szubjektív jó és rossz, a keresztény vallás MAGA állítja - én csupán a logikában lévő belső önellentmondásra mutattam rá. Nem tettem semmit hozzá ahhoz, amit a vallás maga állított. Saját véleményem szerint a jó vagy rossz szubjektív tényezők ..Vagy talán most már azt állítod, hogy az objektív jó és rossz, ahogy azokat a Biblia meghatározza, nem létezik?"
Diák: "Uram, a tudomány az Istenről alkotott felfogást mérhető dolognak tekinti, pedig az evolúciót senki sem látta..."
Prof: "Bocsáss meg, fiam, ez hogyan kapcsolódik logikailag az eddigi érvelésedhez?
Diák: "Ööö..."
Prof: "Eddig a negatív vagy kiegészítő ellentétpárokról beszéltél, most pedig az észlelhető világról érvelsz...Feladtad az előző érvelésedet, és újat kezdtél? Vagy fel tudsz mutatni a kettő között valami következetességet?
Diák (dühében újabb logikai bakugrást hajt végre, az eddigi gondolatait félbehagyva): "Mondja meg nekem, professzor: Ön azt tanítja a diákjainak, hogy az evolúcióból származnak, így van?
"Nem, fiam. Én filozófiaprofesszor vagyok. Mi itt a tudás és a logika tágabb fogalmaival foglalkozunk. Talán a biológiaórádon kéne ezt a kérdésedet feltenned..."
Diák (makacskodik): "De az evolúció azt tanítja, hogy a majmoktól származunk, így van?
Prof: "Úgy látom, fiam, nem csak egy tárgyból vannak problémáid. az emberek és a majmok közös őstől származnak, de ma élő majmok és azu emberek között nincsen leszármazási kapcsolat..."
Diák: "A-ha! De ez a közös ős nem volt akkor szintén majom?"
Prof: Ha arra célzol, hogy a főemlősök rendjébe tartozott, akkor igen.
[megj.: A "majom" szó jelentése egyébként nyelvenként változik. Az angol, ahonnan a t. kérd. fordított, például az "ape" szót használja az emberszabásúakra, míg a "monkey"-t inkább a farokkal rendelkezőkre...puszta vakszerencse miatt a diák szóhasználata a magyar szövegben elnézhető - angolban azonban a diák szóhasználata hibás lenne!]
Diák: Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram? Mivel nem látta, ezért a hit alapján beszél róla! (fú! most megfogtam!)
Prof: Rengeteg folyamatot nem a puszta érzékeink, hanem közvetett bizonyítékok alapján ismerünk. Kilyukadsz még ma valahova, vagy sokáig fogsz még össze-vissza kalandozni?
Diák: Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? Úgy tűnik, senki sem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram.
Prof: Miféle "tudomány szabályai"? Hol állítja ezt a tudomány? Ezt a szabályt te magad hoztad épp most önkényesen.
Fiam, emlékszel, mit beszéltünk a múlt órán a "szalmabáb érvelés" hibájáról?
Diák: Öööö...
Prof: Mindjárt gondoltam.
( [link]
Úgy látom, fiam, hogy te a "kimutatható bizonyíték", ahogy fogalmaztál, alapvető értelmével sem vagy tisztában. Amiről te beszélsz, az a "naív realizmus" a filozófiában - semmi köze a tudományhoz!
Diák (már sír): De ha nem a saját szememmel láttam, saját orrommal szagoltam...
Prof: Akkor nem is létezik? (Felemel egy dobozt.) Ez itt egy radiokatív izotóp. A te érzékszerveid nem érzékelik, hogy radioaktív, de az asztalon lévő Geiger-számláló kimutatja.
Saját állításod szerint nem fogadsz el olyasmit, amit nem a saját érzékeid közvetítettek, tehát a radioaktivitás nem is létezik. Lenne kedved megfogni?
Diák: (bőgve nyújtja a kezét - inkább, mint hogy bevallja, hogy mégis hisz benne) (énekel) "Jézus, hozzád fordulunk, hogy óvj meg..."
Prof: "Nyugodj meg. Jézus nem tud megvédeni - de mi nem veszélyeztethetjük a diákokat." (elrakja a dobozt) "Idefigyelj. Érzed a Bunsen-égő szagát, amit az előző órán használtam? De nincs most Bunsen-égő a szobában, igaz? Még a sajét érzékeid is sojszor közvetett bizonyítékokra hagyatkoznak! A technikénak hála, ma már számos més "érzékünk" vannak - ha akarnánk, mérhetnénk ennek a szobának a páratartalmát, a fül által nem hallható magas és alacsony frekvenciájú hangokat, vagy akár az agyam elektromos kisüléseit - akér a saját érzékeinket használnánk! És amikor évmilliós folyamatokról beszélünk - akár a hátramaradt szagoknál, olyan tényekből, mint a fény frekvenciájának vagy egyes anyagokban a radioaktivitás mértéke, sokmillió éves folyamatokról tudunk információt szerezni."
Diák: "Nem érdekel! Én akkor is hiszek Istenben - ha a bizonyítékok mást is mondanak, a HIT mindennél erősebb!"
"Sajnos fiam azt kell mondanom, ha ezt a félév végén mondod, megbuktatlak. De ne agódj! Bőven lesz még időd bepótolni a hiányosságaidat - ezért vagyunk mi itt.
Ami a hitet illeti: lapozz a 129-edik oldalra : "Episztemológia és az igazság kritérumai". Ott láthatod felsorolva, hogy mi mindent kezelhetünk a tudás alapjaként: hagyomány, hit, tekintély, többségi döntés, ösztön, érzelmek, az idő próbája - de még érdekesebb dolgok is: a koherencia (önellentmondásmentesség), pragmatizmus (az igaz, ami jobban működik), korrespondencia-elmélet...Amit te ma citáltál, az itt a NAÍV REALIZMUS - csak az EMBERI érzékek által felfogható dolgokat elfogadni létezőnek. Később olvashatsz róla, hogy melyik ezek közül mennyire megbízható - talán nem meglepő, hogy a hitet a legtöbb filozófus a legalacsonyabbra értékeli...De semmi gond! Jó fiú vagy, csak keményebben kell év végéig tanulnod. És most térjünk vissza a mai anyaghoz..."
(A diák Kent Hovind volt...)
válasza:"A diák Kent Hovind volt..."
Hát igen... az adócsalás jobban ment neki, mint a logika. :D (persze attól még nem ment neki annyira jól, hogy el ne kapják. :)
válasza:Nos, az idézet hitelességét tegyük félre.
A diák válasza nem ellenérv, csupán egy gondolatkísérlet, amely bemutatja, mennyire lehet valami mellett és ellen is hamis logikai érvelést felállítani.
Éppen ezért ez sem ateisták, sem hívők kezében nem fegyvertény. :)
válasza:#10: 2Sü !
Grat ! Ez briliáns volt! Minden elismerésem !
válasza:Süsü barátunk szokás szerint olyat tett le az asztalra, hogy ahhoz már nincs is mit hozzátenni. :)
Kettő zöldet nem tudok rá nyomni, megelégszem egy darabbal. :)
Annak ellenére, hogy én, mint műszaki ember, nem vagyok ateista. Bár vallásos sem.
Teljesen egyetértek azzal, hogy a teremtő létezésére nem lehet fizikális bizonyítékot felmutatni és ellene sem, valamint, hogy Occam borotvája alapján a Világegyetem létezése nem igényli egy teremtő létezését.
A minden tettünkbe beleavatkozó, az embert figyelő és megítélő teremtő létezésének valóban több nyoma kellene, hogy legyen, mint egy szent könyv, amit bizony emberek írtak.
Sok hívő a világ, az élet olyan bonyolult tényeit próbálja Isten létével magyarázni, amit anyagi világunk és annak törvényei önmaguktól nagyon jól bizonyítottan létre tudnak hozni "deus ex machina" nélkül.
Ez szerintem téves út. Nagyobbat kell lépni, hogy ne lehessen belekötni.
Hiszek a teremtőben, aki azt mondta vala: "Legyen Ősrobbanás, legyenek Törvények, ezek szüljenek Időt, Teret és Anyagot!".
És a többi már ment magától.
Ami azelőtt volt (bár ma úgy néz ki, nem is volt "azelőtt"), arról annyira nem tudunk semmit, hogy ennyi misztikum belefér.
A legnagyobb csoda az idő, a tér, az anyag és az ezeket összekötő törvények létezése.
A többire csak azt lehet mondani, amit hőn szeretett matematika-tanárom mondott, miután már felkerült a táblára a megoldóképlet: "A többi már csak kézimunkázás".
:)
válasza:Egyébként tök felesleges volt mindenkinek válaszolni. Ez a s+ggfej csak bemásolta ide lustán ezt a mesét, próbálni megérteni a válaszokat nem fogja, és a címből kiderül hogy eddig is hazudott, ezután is hazudni fog.
Holnapután megint lesz egy topik, ugyanilyen fajta címmel, ami újabb szakállas hazugságot melegít fel majd újra. Talán a Paley óráját, de lehet hogy újabb kitalált anekdotával kedveskednek Hitler vagy Darwin gyerekkorából. A kérd. ezeket egy az egyben fogja valami másik oldalról bemásolni. Az a szép a vakhitben hogy:
1- nulla erőfeszítés kell hozzá - a leglustább módon, bármilyen forrás nélkül, akár a következő Facebook oldalról bemásolhatsz dolgokat. Nem hogy utána kéne járnod: még csak meg sem kell fogalmaznod a saját szavaiddal. Ctrl+C, Ctrl+V, azt' jónapot! Így kell tisztességes véleményt alkotni.
2- soha nem kell mérlegelned/változtatnod a véleményedet - ha valamiről tízszer bebizonyítják, hogy baromság, tagadd le hogy az, terjeszd tovább és használd fel másnap újra. Ha valamit száz évig bizonygatnak, csak igaz lesz előbb utóbb, akkor is ha már száz éve se működött, igazam van?
Az a hülye, aki ezeknek a hazugoknak egyáltalán válaszol. 1. el se olvassa, 2. fel se tudja fogni.
válasza: válasza:Kedves Vree, lényegében igazat írtál, de azért én jól szórakoztam a válaszok olvasása közben és be kell valljam a frappáns fogalmazásokból és abból, ahogy a témát körüljárták, sokat tanultam. Én személy szerint más érveket hoztam volna fel, másképpen fogalmaztam volna, korántsem ilyen elegánsan és lényegre törően és bizonyára mások is így vannak ezzel, hja nem mindenki bölcsész, vagy legalább is nem mindenki gyakorlott az ilyen jellegű vitákban, főleg nem ilyen mértékben.
Én kifejezetten örülök, hogy volt szerencsém ezeket a válaszokat olvasni.
Mindegyik hozzászólónak gratulálok a válaszához, értékelem az őszinteséget, a sorok közül is sokat olvastam, de azzal nem értek egyet, hogy valaki eldöntheti, hogy a Világegyetem létezése nem igényli egy teremtő létezését. A természeti törvények működnek, de, hogy miért, arra nincs válasz. Sokkal logikusabb elfogadni, hogy Isten teremtette és működteti a látható világot, mint azt gondolni, hogy nem szükséges ehhez semmi program és programozó.
Mivel Isten megismerésének a feltétele a hit (kevés kivétel van), ezért soha nem lesz lehetőség bizonyítékot találni a létezésére.
válasza:gromo, Wadmalac: Köszi. :-o
Vree: Semmi gond. Lehet a kérdezőt nem győzzük meg. Sőt ez valószínű is. De ha csak egy fél gondolat megragad benne, ha csak annyit lát, hogy a fenti non plus ultrának szánt érve bizony annyira nem is mindent eldöntő dolog, hogy bizony problémák vannak vele, akkor már nem kár a billentyűzetet koptatni. Vagy ha nem is a kérdező, de a következő években csak egy ember ütközik bele a mi írásainkba, akkor már megérte. Sőt mi is tanulhatunk egymástól, új perspektívákat láthatunk, új gondolatok születhetnek meg bennünk. Szóval függetlenül attól, hogy a kérdezőre mennyire hatnak az érveink, azokat leírni mégis csak hasznos lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!