Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Megállíthatták volna az...

Megállíthatták volna az oroszok a németeket a 2. vh. Kezdeti szakaszában?

Figyelt kérdés

Azt tudjuk, hogy Sztálin napokig nem akarta elhinni a német agressziót és amikor rádöbbent annak mértékére, összeomlott és sokáig elő sem lehetett rángatni a dácsájából.

Egy komputeres szimulációs stratégiai játékban én határozott és ésszerű reagálással minden esetben meg tudom állítani a német rohamot, alig sikerül nekik néhány helyen a volt szovjet-lengyel határ közelébe jutni, ami a háború előtt volt. A villámháborús taktikát sikerül keresztülhúznom, mert elreteszelem a betörést és később az elvágott rohamegységeket minden oldalról támadva felmorzsolom, ha nem tudják időben visszavonni őket.

A keleti régióból sürgősen átcsoportosítom az ott támadó háborúra készülő egységek nagy részét, helyette normalizálom a japánokkal a kapcsolatokat és így megerősödve elkerülhetem a hatalmas veszteségeket.

Tudom, persze, hogy egy játék az nem térhet ki mindenre, de végül is a szovjetek lényegében ugyanazokkal a harceszközökkel verték vissza Moszkvánál is a németeket, illetve addigra rengeteg embert, hadianyagot vesztettek, mégis sikerült fordítaniuk a helyzeten, szerintem előbb is megtehették volna, de mindenki csak állt és nézett, parancsra vártak és a nácik egyenként zúzták szét az erőiket.

Szerintetek a valóságban is megtörténhetett volna, hogy a szovjet vezérkar agilisan és hatásosan visszaveri a német támadást?



2015. jan. 26. 02:52
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:

Kérdező, a szimulációs játékkal pontosan azt a célt tudod elérni, amit belé programoztak.

A való élet kissé másképp működik. Még modellszinten is.

2015. jan. 27. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 A kérdező kommentje:

Természetesen így van, bár ebben a játékban sok mindent figyelembe vesznek, de nyilván nem minden teljesen élethű.

Az időjárás nagyjából jól jelentkezik, de pl. a repülők elég nehezen lőhetők le és a csapatok teljes szétverése is ritka eset, csak a bekerítések alkalmával élethű viszonylag.

Úgy is propagálják, hogy játék, de azért próbálnak jó modellt kiállítani, még a politikusok is jellemezve vannak benne, a nagyobb népeknél nagy választékban.

Most azt játszom vele, hogy szintén három csoportra osztom a németeket, de az Észak és a Dél hadseregcsoportnak nem adok más célt, csak az előretörő Közép hcs. lefedezését, a szárnyak biztosítását, így az akadálytalanul törhet előre és hamar Moszkva elé érkezik, amit viszonylag könnyen el is tud foglalni, majd egyre tágítva a betörést, később fejlesztem fel a szárnyakat. Így is történnek bekatlanozások és a főváros elfoglalásával nagyon megnehezedik az oroszok dolga, szinte lehetetlen a védekezés, ahogy azt a történészek is felvetik, hogy hibás volt a németek három cél felé törekvő stratégiája, mert időt adott a szovjeteknek, hogy összeszedjék magukat.

Játék ez, persze, tudom én, de azért sok mindenre rámutat, az ipari kapacitás, a nyersanyag és a fejlesztések mennyire befolyásolhatják a végkimenetelt, meg a morál és az alkalmazott harceljárások.

A fő cél persze a történelem megismerése, mert az ilyen játékok felkeltik az érdeklődést a valódi történések részletei iránt.

Azért a térképre pillantva megérti az ember, hogy milyen nagy veszélyben voltak a Sztálingrádba betört német csapatok, mert elég könnyen elszigetelhetők, de az is világossá válik, hogy Hitler miért állíttatta le a hosszú távú fejlesztéseket és megérti az ember a versenyfutást, ahol egy jobb harceszköz a győzelmet jelentheti, főleg, ha sikerül sokat gyártani belőle.

A háború borzalmai nem derülnek ki az ilyen játékokból, de az olyan dokumentumfilmek, ahol mernek is mutatni valamit, azok már helyrebillenthetik a mérleget.

2015. jan. 27. 13:10
 13/17 anonim ***** válasza:

Megértelek. De a részletek nem abban merülnek ki, hogy milyen időjárási körülmények esetén mit lehet tenni, sőt még abban sem, hogy egy frontvonal miképpen változott.

Az már lényegesebb, hogy Sztálin és Hitler meglehetősen jól megértették egymást, amíg Európa felosztásáról volt szó, és nem zavarta őket az ideológiai különbség (lásd Molotov-Ribbentrop paktum). Amikor viszont Hitler telhetetlen lett, Sztálin is erre a gondolatra jutott. A részletekhez tartozik még, hogy miért tudott Hitler az elején villámháborút játszani, és miért nem később. Meg az is, miképpen tudott a kivérzett Szovjetunió mégis hatásosan ellentámadni.

2015. jan. 27. 18:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 A kérdező kommentje:

Azért az időjárás az nagyon is meghatározó volt, mert a beállt rendkívül kemény tél az oroszok javára billentette a mérleget, akik ahhoz jobban voltak szokva, mint az ellenfeleik, főleg a szibériai lövészek, akiket Moszkva alatt nagy számban vetettek be.

A nagyobb esők, meg a tavaszi olvadások meg sártengert okoztak, lassítva, időnként és helyenként egyenesen megbénítva a nagyobb arányú hadmozdulatokat.

A frontvonal változása is jelentős eredményekkel járhatott, főleg, ha áttörték azt, illetve a bekerítések során, amikor rengeteg hadifoglyot ejtettek, de természetesen a rendelkezésre álló erőforrások döntötték el végül a háború sorsát.

Azt nehéz megjósolni, hogy ha a németek elfoglalják Moszkvát, az mennyire befolyásolhatta volna a továbbiakat, de az kétségtelen, hogy a háború korai szakaszában mind a két félnek voltak kiaknázatlan lehetőségeik, vagyis a részletek komolyan számítottak és számíthattak volna.

2015. jan. 27. 18:57
 15/17 anonim ***** válasza:

Azért én a Hearts of Iron sorozat alapján nem tennék ilyen kijelentést, hogy esetleg megállíthatták volna a németeket az oroszok.

A HoI 2-ben volt nálam már olyan is, hogy '39-re elfoglaltam a németekkel már az Urál vonaláig a SZU-t és még Nagy Britanniát is megszálltam.

Vagy olyan, hogy Japánnal '41 körül már a Boszporusznál álltam, magyarokkal enyém volt szinte fél Európa, Mexikóval elfoglaltam egész Dél-Amerikát stb.


Ami viszont még inkább elüt a valóságtól: igaziból a francia hadsereg 1939-ben nem volt gyengébb egyáltalán a németnél, sőt papíron erősebb és nagyobb is volt, az egyetlen bökkenő a rossz taktika volt. Na, HoI-ban viszont én próbáltam párszor, de érdemben nem lehet a német támadást kivédeni, letarolnak mintha ott se lennék.

2015. jan. 31. 15:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 anonim ***** válasza:
Ja és elég sok fura kompromisszum van bent a játékban (legalábbis a kettőben) azért, hogy hasonlítson az igazi történelemre. Például az orosz egységek mesterségesen gyengítve vannak és ezek a gyengítések 1943 után kezdenek feloldódni. Szóval ha addig nem nyomod le a németekkel az oroszokat érdemben, akkor utána megesznek reggelire, csak idő kérdése.
2015. jan. 31. 15:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 anonim válasza:

[link]

Ez a csávó meghódította a világot HoI3-ban Finnországgal. És hát nem ez az egyetlen world conquest, amirõl van AAR, szóval... EU4-ben én is lettem már szent-római császár a Hunyadi dinasztiával, de a valóságban nem sok esély volt rá, hogy Mátyás ükunokája magyar falut csináljon Párizsból, ha érted mire gondolok.

Ami a kérdésedet illeti, szerintem '41 júniusában a Vörös Hadsereg semmiképpen nem tudta volna megállítani a németeket. A Téli Háború tapasztalatai nyomán már elkezdték ütõképesebb, erõsebb haderõvé formálni, de, ezek a reformok még nem értek be. A német hadsereg pedig éppen ebben az idõben volt a topon, ekkor még bõvében voltak profi, nagyon jól kiképzett katonáknak, akik mögött ráadásul már állt két-három gyõztes hadjárat.

Az elsõ hetekben a németek oldalán volt a légifölény, a tüzérségük még rendelkezett elég lõszerrel, és egyáltalán a mennyiségek nekik kedveztek.


Három hónappal késõbb, Moszkvánál a németek hadereje már leharcolt volt és fáradt, viszont a velük szembeállított hadosztályok frissek voltak. Steven E. Ambrose a Civil Katonák címû könyvében azt írtta, hogy a US Army megbízásából készült kutatások szerint egy katona nagyjából 100 napot tölthet a fronton, mielõtt a hatékonysága jelentõsen visszaesik. Eddigre a legvérszomjasabb, legjobban kiképzett katonák is elfáradnak. Elkezdenek hülye hibákat elkövetni, amikkel megöletik magukat. Veszítenek az agilitásukból, elfásulnak, lelassulnak.

Ráadásul a németek ekkor már utánpótlási gondokkal küzdöttek, az oroszok meg éppen az utánpótlási bázisaik felé hátráltak az elmúlt három hónapban. A Vörös Hadsereg továbbra sem volt még az a gõzhenger amivé a következõ években vált, de arra már képes volt, hogy a leharcolt németeket megállítsa.

Hogy a szovjetek ekkor még nem álltak a helyzet magaslatán, azt például mutatja a Leningrád felmentését célzó 1942. júniusi offenzíva, ami véres fiaskónak bizonyult. Maga Zsukov is kudarcot vallott még ekkor a nagyobb támadó hadmûveletekkel, viszont a németek újra elõretörtek '42 nyarán, és a Fall Blaut is csak Sztálingrád állította meg, ahogy egy évvel korábban a Barbarossát Moszkva.

2015. ápr. 15. 18:37
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!