Mennyire magyar a magyar nyelv?

Rosszul közelíted meg a kérdést (ami ismeretek hiányára utal). Az, hogy a különféle nyelvek között jönnek-mennek a szavak, természetes dolog, ez nemcsak a magyarban, hanem minden nyelvben így van. Ahogy a magyar vett át máshonnan szavakat (és folyamatosan vesz is át), ugyanúgy más nyelvek is vettek át a magyarból.

De egyébként igen, a legtöbb hétköznapi szó az idegen eredetű (a b**ni szó ótörök, a k**va szláv, az asszony aláni, az oroszlán is ótörök stb.). De ez nem azt jelenti, hogy a honfoglaló magyarok "makogtak", mert nekik is ugyanúgy megvolt a saját szókincsük, csak sok szó kiveszett, illetve más eredetű szó váltotta fel. Pl. az ősi magyar nyelvben a "húgy" szó jelentette a csillagot, de amikor megjelent az idegen "csillag" szó, akkor a "húgy" szónak ez a jelentése kiveszett.

Egyébként a magyar szókincs egy tekintélyes része belső keletkezésű szó, úgyhogy nemcsak máshonnan veszünk át, hanem a nyelv maga is "kitermeli" a szavakat (szóképzés, szóösszetételek stb. útján).

Ami fontos: attól, hogy átveszünk egy idegen szót, az a szó előbb-utóbb magyar szó lesz. Pl. a már említett "oroszlán" szavunk a török "arszlán" szóból lett átvéve. Ez az arszlán aztán a magyar nyelv szabályai szerint magyarosodott (pl. a mássalhangzó-torlódás megszűnt benne). De ugyanez a helyzet a szláv eredeti "Blatin" szóval is, ami ma a Balaton szó. Ez hiába szláv eredetű, ma ez teljesen magyar szó. Ha egy idegen szó beépül a magyar nyelvbe, a hangalakja a magyar nyelv szabályai szerint alakul, és a magyar nyelvtan szabályai szerint lehet ragozni stb., akkor az onnantól kezdve magyar szó, hiába idegen eredetű. Semmi baj sincs ezzel. Pl. a "vicc" szavunk is a német "Witz" szóból származik, és simán lehet ragozni, hogy "viccet", magyar helyesírás szerint van írva, szóval semmi baj nincs vele.

Nem az a lényeg, hogy milyen eredetű egy szó, hanem az, hogy a magyar nyelvtan egy önálló, autonóm nyelv, ami képes arra, hogy magába integrálja ezeket a szavakat. És ebben semmi baj nincsen. Amíg a magyar nyelvtan szerint beszélünk, és a magyar nyelvtan szerint építjük fel a mondatainkat, addig a magyar nyelv élni és virulni fog. És más nyelvekkel is ugyanez a helyzet, a szavak cserélgetése nyelvek között teljesen természetes dolog, mindig is volt ilyen, és lesz is, és nemcsak a magyar nyelvben, hanem mindegyikben.

Megjegyzem, hogy az angol nyelv döntő többsége latin, újlatin, görög, kelta stb. elemből áll össze, a germán eredetű szavak szinte kisebbségben vannak benne. De nem ettől angol nyelv az angol, hogy milyen eredetű szavakból áll, hanem az angol hangtan, grammatika, pragmatika stb. miatt.

Hogy a fenti szövegelésem érthetőbb legyen, leírom egyszerűbben.

A magyar szó nem attól magyar, hogy az "oroszlán" szó milyen eredetű, hanem attól magyar, hogy ha pl. ki akarod fejezni, hogy enni adsz az oroszlánnak, akkor a -nak/-nek raggal látod el. Ha olyan mondatot akarsz mondani, amiben tárgy szerepet tölt be a szó, akkor a -t tárgyraggal látod el. Ettől magyar ez a szó, és ettől magyar a magyar nyelv. Nem az a lényeg, hogy az elemek (szavak) milyen eredetűek, hanem az a lényeg, hogy az elemeket hogy pakolgatod egymás után, hogy értelmes magyar mondat legyen. Márpedig ezt csak a magyar nyelvtan szabályai szerint teheted meg, hogy értelmes legyen, szóval amíg a magyar nyelvtan szabályai megvannak, és értényesek, addig a magyar nyelv az magyar nyelv, és az nem lényeg, hogy egyébként a szavak, amiket felhasználsz ehhez, milyen eredetűek.

És még egy megjegyzést engedj meg. :D

Már a honfoglaló magyarok nyelve is tele volt idegen eredetű szóval (mint fentebb írtam, tele volt ótörök, perzsa, aláni stb. jövevényszavakkal). Akkor te mit nevezel magyar nyelvnek? Mondj nekem egy időpillanatot, amikor tisztán magyar eredetű szavak voltak a nyelvben! Nincs ilyen. Olyan ez, mint egy épület, amit úgy építesz át, hogy egyenként cseréled ki a tégláit. Az épület folyamatosan állni fog, a saját arculatát folyamatosan megtartja, de egy idő múlva elérkezik az a pillanat, amikor az összes téglája ki van cserélve. Ettől az az épület ugyanaz marad.

Ezért van az, hogy nem a szavak eredete számít, hanem a grammatika. A magyar grammatika pedig autonóm, a saját törvényszerűségei szerint változik (persze erre is hatnak idegen nyelvek, de alapvetően a magyar nyelvtan önállósága jelenti azt, hogy a mi nyelvünk önálló nyelv). A "vicc" szó német eredetű magyar szó, de a "viccel" az teljesen magyar ige, magyar igeképzővel van ellátva. A németben nincsen ilyen igeképző, szóval a "viccel" szó teljesen magyar. Innentől kezdve kit érdekel, hogy a "vicc" szó maga német eredetű?

Az angolok azért nem vettek át annyi szót.... (,mert összesen nincs nekik annyi) :)

Tudomásom szerint a magyaroknak van a legtöbb szavuk de az sem éri el a 10 ezret

"Tudomásom szerint a magyaroknak van a legtöbb szavuk de az sem éri el a 10 ezret"

Szerinted 10.000 magyar (eredeti vagy jövevény-) szó létezik?

Ennek azért názz utána egy kicsit!

Néhány zéró hiányzik a számolásból...

Az emberi nyelv az őskorban alakult ki. Az ősember egyre fejlettebb szociális közegben élt, és egyre bonyolultabb jelekre volt szükség, hogy tudják az életüket szabályozni. Pl. vadászatnál megvolt a taktika, hogy ejtik el a vadat, amit szétosztottak, de aki valamilyen bűnt követett el, az nem kapott részt a zsákmányból stb. Egyre bonyolultabbá vált egy közösség élete, nők, férfiak, gyerekek szerepe. A lényeg, hogy ehhez elkezdtek a mutogatás helyett hümmögni, és egyéb hangokat kiadni. Ezek a hangok aztán egyre bonyolultabbak lettek, és egyre több mindent tudtak velük kifejezni (először csak figyelmeztetések és egyszerű parancsok voltak, később már gondolatokat, bonyolultabb érzelmeket is kifejeztek). Lassan így alakult ki az emberi nyelv.

Az a mai napig vita tárgyát képezi, hogy egy ősnyelv volt-e, ami azután szétvált több nyelvre, és azok is szétváltak stb. - vagy pedig több helyen alakultak ki a nyelvek, egymással párhuzamosan, és azok kezdtek aztán szétválni. Szerintem inkább ez az utóbbi történt.

De a lényeg, hogy az ókorban már elég sok nyelv létezett, és ezek a nyelvek semmivel sem voltak fejletlenebbek a mai nyelveknél. Ezért sértő az, amikor megfogalmaztad, hogy az ősmagyarok hümmögtek... Egyáltalán nem hümmögtek, az ősmagyar nyelv egy teljesen normális nyelv volt, csak nem agglutináló volt, mint ma, hanem izoláló, valamint más volt a hangkészlete, a hangsúlya is (ha ma hallanád, nem ismernéd fel, azt hinnéd, hogy egy idegen ázsiai nyelv).

A perzsák és alánok (amúgy az alán is perzsa nyelv...) is vettek át szavakat más közel-keleti és ázsiai nyelvekből, de ebben nem vagyok járatos, úgyhogy nem írok rá semmit. A lényeg, hogy amióta sok nyelv van a világban, folyamatosan vándorolnak közöttük a szavak.

Nem tudjuk, melyik volt a legrégebbi beszélt nyelv, mert az írásbeliség nem olyan régi, mint a beszéd. Vagyis jóval később kezdett el az ember írni, mint beszélni, ezért az írásbeliség előtti nyelveket nem igazán ismerjük.

Kérdező (8.), a sumér az a nyelv, amiből a legrégebbi nyelvemlékeink vannak, és a sumér legrégebbi formájában is van már egy rakás jövevényszó - olyan szavak, amelyeknek a hangzása, alakja jól láthatóan elüt a többi sumér szóétól, tehát valószínűsíthető, hogy valamilyen más nyelvből vették át a sumérok.

Ez egyszerűen így megy. Ezen teljesen felesleges kiborulni, hidd el, az angolok sem fognak padlót attól, hogy olyan alapszavaik, mint a dog, a boy, a girl vagy a bad, nem germán eredetűek. Vagy az olaszok sem azon mérik le a saját nyelvük értékét, hogy még olyan elemek is idegen (pl. görög) eredetűek benne, mint az egyszerű fosztóképző. De pl. a latinban óriási mennyiségű idegen eredetű szó volt - gondolom, nem következtetsz ebből arra, hogy a latin nyelv és kultúra az valami szánalmas, visszamaradott dolog lehetett emiatt.