Mitől függött, hogy egy uralkodót királynak, császárnak, vagy mondjuk szultánnak neveztek a történelem során? Mi a gyakorlati különbség ezek között?

[link]

[link]

[link]

Az európai kultúrkörben hagyományosan császárnak azokat a (valóban, többnyire "birodalmakat" irányító) uralkodókat nevezték, amelyeknek az uralmát valamilyen módon az ókori római (bizánci) birodalom császáraira vezették vissza.

Ennek az alapja nyugaton Nagy Károly császári címe volt, keleten pedig az orosz cárok Bizánc örökösének tekintették magukat.

Mindez azért az újkorban "felhígult" mindenféle Napoleonokkal, meg Vilmosokkal persze.

Megjegyzem, Viktória királynő óta (egész 1947-ig) az angol uralkodók egyben India császárai is voltak, de hát az mégsem Európa, ugyebár.

A szultán egyszerűen egy katonai rangot jelölő szóból (Zoltán) ered. Őt is "császárnak" tekintjük.

Az I. világháború Európájában (az angol és törökkel együtt) már 5 császár állt egymással szemben. Utána már csak az angol uralkodó indiai császári címe maradt meg.

A király egy királyságon uralkodik.

A császár több királyságon gyakorol hatalmat.

A szultán pedig a császár megfelelője a muzulmánoknál.

Ez a mai meghatározás szerinti különbség.

A császár szó amúgy Caesar nevéből származik, amit a római "császárok" tisztségnévként használtak, mert a rómaiak szemében a király szó Tarquinius Superbus óta egy pejoratív felhangot hordozott.