Ha a GN-z11 galaxis 32 milliárd fényévre van, a korát hogy tudták meghatározni 13,4 milliárd fényévben?

Nem tudták. Azt tudják, hogy 13,4 milliárd éve úgy nézett ki, ahogy ma látjuk. Az univerzum tágulásával számolva tudjuk, hogy 13,4 milliárd évvel ezelőtti állapotát látjuk ma és 32 milliárd fényévre lehet ma tőlünk.

A valódi korát ebből lehet saccolni, természetesen több.

Az ősrobbanástól számítva ezek szerint elvileg 400 millió éve volt arra, hogy összehozza azt, amilyennek most látjuk.

Az eddigi ismereteink alapján ez egy ilyen galaxis kialakulására állati rövid idő, úgyhogy a galaxis-keletkezési modelljeinkkel baj lehet.

Lehet, hogy én vagyok a tudatlan, de hogy lehet, hogy jelenleg 32 milliárd fényévnyire van tőlünk?

Ha most a 13,4 milliárd évvel ezelőtti állapotát látjuk, akkor 13,4 milliárd éve volt, hogy tovább távolodjon tőlünk. Ebben az esetben -ha fénysebességgel távolodik is- maximum 26,8 milliárd fényév távolságra lehet. Vagy hogy van ez?

A világunk tágul!

Ezt már sokadszorra írjuk le itt!

Jelenleg a látható világ sugara 48 mrd fényév lehet. Ilyen messze van az, ami 13 mrd éve itt volt a szomszédban.

NEM KELL hozzá fénysebességgel távolodnia: elég, ha helyben álldogál.

Egy kispontosításra szorul a kérdés. Két alap dolgot lássunk tisztán:

1) A "fényév" távolság mérésére szolgál. 1 fényév távolság egyenlő azzal a távolsággal, melyet a fény 1 teljes év alatt befut, miközben a fény olyan sebességgel halad, hogy minden másodpercben 300.000 km távolságot fut be. Képzeljük el, hogy a fény a mi Holdunkról alig több, mint 1 másodperc alatt ideér hozzánk a Földre. Vagy a mi Napunkról az ilyen nagyon gyorsan haladó fény 8 perc= 480 másodperc alatt ér ide. És ennél a példánál a fény csak 8 percig "száguldott". És most kezdjünk csodálkozni: Számítás nélkül csak gondoljuk el, hogy egy év alatt, a 365 napnak minden órájának minden másodpercében 300.000 km-t halad a fény egy teljes évben. Mekkora hatalmas távolság ez! Hát ezt az óriási távolságot (ismétlem: t á v o l s á g o t) nevezik a csillagászatban fényévnek. Tehát ez távolság, nem időtartam! És gondoljuk tovább a távolságot, ha egy évnél több ideig szalad a fény. Nagyon nagy távolságot tesz meg a fény pl. 2 év alatt, és a 10 évig halad a fény minden másodpercben 300.000 km-t tesz meg. Az agyunk nem tudja igazán felfogni ezt a borzalmas nagy távolságot. Ha a fény ebben a példában 10 évig száguldott, akkor erre a megtett távolságra azt mondjuk, hogy 10 fényév a megtett távolság. Persze, ha nagyon akarnánk, kiszámolhatnánk hogy ez hány km-nek felel meg, de nagyon nagy szám jönne ki. Így számolnánk: először az a kérdés, hogy 10 év hány másodpercnek felel meg? 10évX365napX24óraX60percX60másodperc=315.360.000 másodperc, és ezt szorozzuk meg 300.000-rel, vagyis a fény 1 másodperces sebességével, akkor ezt a távolságot kapjuk: 94.608.000.000.000 km. Ez 10 fényév távolság. Ezt a nagy számot már ki sem tudom mondani. Most jön a java! Mekkora utat tesz meg a fény, ha nem 10 évig száguldozik, hanem mondjuk ezer évig, akkor százszor több utat tesz meg, írjunk csak még két nullát a nagy szám után! Most ezer évig ment a fény. És ha 1.000 év helyett millió, évig megy a fény, akkor pluszban még írjunk az eddigi nagy számhoz újabb három nullát! És ha milliárd évig megy a fény akkor újabb három nullát írjunk az eddigiekhez. És ez az irdatlan nagy szám megtett kilométer távolságot jelent, amit a fény 1 milliárd év alatt megtesz úgy,hogy minden másodpercben 300.000 km távolságot fut be. Hát ez a távolság ebben a példában 1 milliárd fényév távolság. A kérdésben 32 milliárd fényévről van szó, tehát még szorozni 32-vel. Hát bizony ez már nem semmi távolság!

2) Az időtartamot években mérik a csillagászatban és nem fényévben.

Továbbiakat is jó tudni: Az univerzumban nagyon nagy számok szerepelnek. Az időt is gyakran évek helyett ezer években-, millió években-, milliárd években mérik.

Mivel az 1 fényév távolságot a fény 1 év idő alatt futja be, ezért, ha az univerzumban lezajló eseményről tudjuk a távolságot, akkor azt is tudjuk, hogy hány évvel ez előtt történt az esemény, amennyiben a fény alapján tudunk az eseményről. Sok módja, a távolság és kor-meghatározásnak a csillagászatban.

Kérdésből az tudjuk megállapítani, hogy a nevezett galaxis 32 milliárd évvel ez előtt már létezett, de azt nem tudjuk, hogy meddig „élt”, mert a haláláról csak akkor szerezhetünk tudomást, ha az valamilyen egyedi fény-, vagy valamilyen sugárzás kibocsátással járt együtt. De ez sugárzás csak akkor érkezik meg a mi életünkben, ha az nagyon hamar történt a 32 milliárd év múltbeli időpontot követően. A „nagyon hamar” időtartamot emberi mértékkel kell értelmezni, pl. 100 ezer év, vagy millió évek. Eddig a földi civilizáció valószínűleg még létezni fog, és a kései utódaink esetleg megfigyelhetik a galaxis pusztulását.

@6: Szép, érzékletes leírás :) De pár dolgot félreértettél.

Valószínűleg mindenki tudta, hogy a fényév egy távolság mértékegység - a kérdező és a válaszolók is. Ami miatt mégis úgy tűnik, idő mérésére használtuk, az az, hogy a világegyetemben minél messzebb nézünk, az annál távolabbi múltat látjuk. Ennek okát te magad is leírod:

"Mivel az 1 fényév távolságot a fény 1 év idő alatt futja be, ezért, ha az univerzumban lezajló eseményről tudjuk a távolságot, akkor azt is tudjuk, hogy hány évvel ez előtt történt az esemény"

Ettől a mondattól kezdve:

"Kérdésből az tudjuk megállapítani, hogy a nevezett galaxis 32 milliárd évvel ez előtt már létezett"

viszont teljesen rossz a magyarázatod.

Az ősrobbanást kb 13,7 milliárd évvel ezelőttre tesszük. Ebből már világos, hogy a nevezett galaxis nem létezhetett 32 milliárd évvel ezelőtt. Épp ez adja a kavarodás alapját.

A helyzet az, hogy kétféle távolságot is szokás használni távoli objektumokra: a tőlünk mért látszólagos és valós távolságot. És ezt a kettőt szokás összekeverni, amiből a félreértések születnek, mint most is.

Legtöbbször az ismeretterjesztő irodalomban a látszólagos távolságokat szokták megadni. Pl teszem azt, egy galaxis 5 milliárd fényévre van tőlünk. Ha látszólagos távolságról van szó, akkor ez azt jelenti, hogy 5 milliárd fényév távolságra látszik tőlünk. Azaz amikor a galaxis fénye elindult felénk, akkor 5 milliárd fényévre volt tőlünk.

A valós távolság az, ami figyelembe veszi az azóta eltelt időt és a világegyetem tágulását. A példában szereplő galaxis fénye 5 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk 5 milliárd fényév távolságról, de azóta eltelt 5 milliárd év és a világegyetem közben folyamatosan tágult - ez a galaxis is folyamatosan messzebb és messzebb került tőlünk. Azaz most nem 5 milliárd fényévre van tőlünk, hanem (becslésre mondok egy számot, nem pontos adat, nincs utánaszámolva) már 8 milliárd fényévre.

Tehát van két távolság adatunk ugyanarra a galaxisra: 5 és 8 milliárd fényév. Az előbbi a látszólagos - ez mutatja meg, milyen messze nézünk a múltba, amikor az adott objektumot vizsgáljuk -, a másik a valós. És sokan ott követik el a hibát, hogy a valós távolságból próbálják meg azt megállapítani, milyen messze nézünk a múltba. Mint pl te is, de a kérdezőt is ezt zavarta meg. A kérdésben a 32 milliárd fényév az a valós távolság, azaz nem jelenti azt, hogy 32 milliárd évvel ezelőtti múltat látunk. Nem is jelentheti, hisz összesen nem telt el ennyi idő az ősrobbanás óta.

a félre értés ott lehet , hogy a fényévet , az idő és a távolság meghatározására is használják.

tehát kb. 13.8 milliárd éve volt az ősrobbanás,

ez az idő ,

és ennyi idő alatt a fény által megtett út a távolság , az univerzum átmérője 96 milliárd fényév.

és így már érthető ,hogy valami 32Mrd fényév távolságra van tőlünk.