A repülőgéphez képest van súlyunk, mert nyomjuk az alátámasztását, de a repülőnek a levegoben nincs súlya?

Tehát a válaszok alapján, a repülőnek attól függően van súlya, hogy a levegőt alátámasztásnak tekintjük-e.

A súly ilyen módon egy tök fölösleges és mesterséges fogalom.

Van olyan súlydefiníció is, ami szerint a testnek nyugalomban kell lennie, szerint a súly a repülőre értelmezhetetlen. (Azaz: nem "nincs", se nem "van", hanem "értelmetlen".) De ez csak egy ilyen szűkebb definíció.

A wikin van ilyen definíció is:

A 3. CGPM 70. számú határozata a következőket tartalmazza:

Az a szó, hogy „súly” az erővel azonos természetű fizikai mennyiséget jelöl: egy test súlya a tömegének és a gravitációs gyorsulásnak a szorzata. A szabványos súly a test tömegének és a nehézségi gyorsulás konvencionális valódi értékének szorzata.

Eszerint nem kell hogy nyomjon bármit is, mindennek van súlya, aminek van tömege, és a súly a tömeg szorozva a g-vel. Eszerint mindegy hogy mit nyom vagy nem nyom, van súlya.

Tessenek válogatni.

"Eszerint nem kell hogy nyomjon bármit is, mindennek van súlya, aminek van tömege, és a súly a tömeg szorozva a g-vel. Eszerint mindegy hogy mit nyom vagy nem nyom, van súlya."

Gyorsulás nélkül nincs súly. Tehát ha nem nyom súly sincs.

Amúgy az alátámasztásnak miért kéne szilárdnak lenni?

#14 ismered a rugós mérleget? Gyakran használják. Arra fel van lógatva test, a mérleg mutatja a súlyát. A test meg nem nyom semmit, mert nincs alátámasztva.

Az alátámasztásnak nem kell szilárdnak lennie. Lehat például a víz is. Amelyen a fa úszik. A zsák homok alámerül. De a medence alját nem ugyanakkora erővel nyomja, mint a vízen kívül.

A súly definíciója szerint az az erő, amelyet a gravitáció fejt ki rá. Ezért ha a hátizsákodat felviszed a Mount verest tetejére, kisebb a súlya (igaz, nem könnyű kimérni a csekély csökkenést), mert ott a gravitációs hatás kisebb, mint mondjuk az Indiai óceán felszínén.

Lehet hadakozni ezen értelmezés ellen, de azt a fizikusok figyelmen kívül hagyják.

#11 érdeklődésedre: Neil Armstrongnak van súlya a földön, és volt súlya a holdon. Ott a földinek mintegy hatoda.

Ugyanígy a földnek is van súlya, de előbb meg kell mondanod mihez képest. Mondjuk a nap vonzza, tehát meg lehet mondani, a naphoz képest mekkora a súlya. A Mars is vonzza, azt is meg lehet mondani, mekkora a föld súlya a marsi gravitáció szerint (elég kicsi, mert messze van a Marstól).

ha építetek egy 300-400 km magas tornyot és felmentek a tetejére, akkor a súlyotok alig fog különbözni attól, mint amit a torony aljában mértek. (nem kell nekem elhinni, rákereshettek a gravitációs konstans magasságfüggésére, vagy akár középiskolás matekkal ki is számolhatjátok) a különbség olyan 10-15%, fogyókúrának nem rossz, de egyébként nem valami jelentős.

a veletek egy magasságon keringő nemzetközi űrállomáson viszont súlytalanság van.

természetesen azért van ott súlytalanság, mert az űrhajósok együtt keringenek az űrállomással és ezért nem nyomják az űrállomás padlóját, vagy húzzák a kapaszkodókat, ti viszont nem vagytok súlytalanok, merthogy a tornyotok padlóján álltok.

a súlyt csak úgy lehet értelmezni, ha van valami, amit húznod vagy nyomnod kell ahhoz, hogy (a gravitáció ellenében) helyben maradjál. a repülőgép ilyet nem csinál.

persze rengeteg mindent csinál, pl. a "szembejövő" levegő egy résztét a szárny fölé, egy részét a szárny alá löki, aztán ezek másképp áramlanak, ami nyomáskülönbséget, abból meg felhajtóerőt termel, de olyan egyértelmű erőhatás, amit súlyként lehetne hatásában azonosítani nincsen.

a repülőgép súlytalan.

"Mi lenne, ha szakkönyvben néznél utána?"

nekem csak Budó-könyvem van, meg Becker azok nem jók? (meg van Verő-Káldor is, de az nem vág témába...)