Hogyan semmisíti meg a sejt az mRNS-t a transzkripció után, ha már a bemenetelnél sem semmisítette meg?

Pszeudouracilnak csak annyi a jelentősége, hogy az exogén (nem a sejt gyártotta le) mRNS uracil bázisa gyulladásos folyamatokat generál, nyilván rájön a szervezet, hogy nem jó és eltünteti.

Az hogy ez most pontosan miért van így, nem tudjuk, de a pszeudouracilra való kicserélés megoldotta a problémát.

Tehát először azért nem tünteti el, mert nem okoz gondot, aztán transzláció után szerintem ugyanúgy metabolizálódik mint más mRNS-ek.

Az első válaszoló leírta a lényeget. Azért én is leírom, hátha kicsit másként fogalmazva érthetőbb.

"Így a sejt számára észrevétlen marad és nem tudja megsemmisíteni az mRNS-t, ami ezt követően rácsatlakozik a riboszómára, majd legyártja a fehérjét."

A pszeudouracil nem a sejt elől rejti el az RNS-t, hanem az immunrendszer előtt. Sokáig azért nem tudtak (többek között) hatékony mRNS vakcinákat fejleszteni, mert a vérbe kerülő RNS molekula immunreakciót vált ki. Ezt sikerült megelőzni úgy, hogy módosított uracilt használnak.

A sejtbe kerülve már tudomásom szerint a pszeudouracil nem okoz változást az RNS működésében (pontosabban én nem tudok ilyesmiről). Azaz ugyanúgy a sejt saját RNSáz enzimei fogják lebontani a bejuttatott RNS-t, mint a saját mRNS-eit. Le tudja bontani.

Minden sejtben vannak RNS bontó enzimek, amik minden mRNS-t megpróbálnak lebontani, ami az útjukba kerül. Ez a sorsa a sejt saját mRNS-einek is: megszintetizálódnak a sejtmagban, kikerülnek a citoplazmába, termelődik róluk fehérje valameddig, aztán az RNS bontó enzimek felzabálják őket. Hogy ezt mennyire hatékonyan tudják csinálni az enzimek több mindentől is függ, pl polyadeniláció, az RNS térszerkezete, stb.

A koronavírus elleni oltásban többféle trükköt is bevetnek az mRNS életidejének növelése érdekében, így néhány óráig-napig megmarad, ami mRNS életidőnek nagyon hosszú. De akármit is csinálsz egy RNS-sel, az RNS bontó enzimek mindenképp fel fogják ismerni, legfeljebb lassabban.

A pszeudouracilnak az a szerepe, hogy a sejt vírus RNS-t érzékelő receptorai (TLR család) ne (vagy csak kevésbé) ismerjék fel a bevitt mRNS-t. (Ha a TLR felismeri az idegen RNS-t, akkor bekapcsol olyan RNS bontó enzimeket is, amik amúgy nem lennének aktívak a sejtben, gyorsítva a vírus RNS lebomlását.)