Az országban kapható kitenyésztett növény változatok (hosszúkás paradicsom,paprika paradicsom,menta ízű bazsalikom, egyéb különlegességek) génmódosítottak?

A természetben millió mérgező növény van. Olyan is, amit megesznek vagy felhasználnak.

Manióka, légyölő galóca, vadkender, stb.

Ha keresztezed a tököt az uborkával, és megeszed, meghalsz.

Szóval NEM IGAZ az, hogy természetes=jó és mesterséges=rossz.

BÁRMELYIK nemesített dolog lehet életveszélyes.

Arról nem is beszélve, hogy például minden almatermesztőnek illik legalább néha magról ültetni almát. Ez az ő lottójuk. Gyakorlatilag sose nyernek vele, nagyon pocsék lesz.

Ezért kérdeztem, hogy pontosan MI A BAJOD a génkezelt dolgokkal?

Sokkal jobban megvizsgálták mindegyiket, mint a nemesített dolgokat.

Ezeket megint csak rosszul tudod.

A krumplinak bármilyen része mérgező, ami zöld. Ma is. A termése különösen.

Viszont ez többnyire nem halálos.

A tök és az uborka viszont szélbeporzású... kell még mondani?

Nem láttam a válaszod, hogy mi a bajod a génkezelt dolgokkal.

1 perc volt guglival: [link]

Ja, hogy ha ÓLOM tányérból eszik, akkor egy savas étel veszélyes? Hát igen.

A válaszodat pedig továbbra sem látom.

Annyit írtál, hogy szerinted a természetes a jó, de ez nem igaz.

MI a bajod a génsebészettel? Leírnád végre?

“Ez természetes tehát jó” –mondta az ember akit lábon mart egy halálos mérgű kígyó túrázás közben. Attól mert valami közelebb van a természethez önmagában nem jelenti ,hogy jobb.

Kérdező, génmódosított növényekre kérdeztél rá. Hacsak nem az eredeti, vad változatát eszed (most a kedvedért tekintsünk el az ember nélküli evolúciótól amivel létrejött az alap növény is) úgy minden esetben “génmódosított” növényt eszel. Csak az eljárás más mert a mesterséges génszerkesztés gyorsabb s ellenőrzöttebb. De te a piacon több mint valószínű sima nemesített növényt veszel. De ha véletlenül mégsem az akkor sem lesz semmi bajod. Talán kis túlzással hamarább kapsz szalmonellát Mari néni ellenőrizetlen háztáji tojásaitól.

8/ A nemesítést nem csak hagyományból nem nevezzük génmódosításnak, hanem mert nem az. A gyereknezést sem nevezzük génmódosításnak.

Génmódosításnak nem azon folyamatok és tevékenységek összességét nevezzük, amik befolyással vannak a génekre, hanem amikor laboratóriumi körülmények között molekuláris genetikai eljárásokkal módosították célirányosan a géneket, vagdossák és összeillesztik. A gyereknemzés hatása a geneetikára nem tudatos és nem is lehet tudatos. Gyereknemzéssel és növény nemesítéssel nem tudják a konkrét gének tudatosan meghatározott részeit kivenni és illeszteni.

Növény emesítésnél, állatok domesztikációjánál és gyereknemzéskor nem lehet és nincs jelen ismert bázissorrendű DNS szakaszok illeszétése a DNS-be.

A főzést sem nevezzük vegyészetnek és a szakácsok sem vegyész szakon végeznek. Mert ezek nem azonosak. A vegyész rendszerszinten ismeri a kémiai szakterület elemeit és működését, a törvényszerűségeit és az elméleti és gyakorlati módszereket. Egy vegyész lehet nagyon rossz szakács is. :) Bocsi vegyészek :D

A különbség, hogy tudatosan adott gén részeket vesznek ki és/vagy illesztenek be. Ez nincs se a nemesítésnél se a domesztikációnál se a gyermeknemzésnél. A génmódosítás elég konkrét mukát jelent. :) Vagy van a világban pár milliárd genetikus? :)