A boldogságot, félelmet, izgalmat, felpörgést, éberséget mért a szervezetben lévő vegyületeknek, és hormonoknak tulajdonítják?

Honnan veszed ezt a több perces dolgot?

Az adrenalinnak azonnal kell hatnia veszély esetén….szóval, nem.

Nem vagyok a téma szakértője, csak elmélkedem: a hormonik termelődéséhez, megfelelő helyre kerüléséhez valóban idő kell, de az biztos, hogy nem percekben, hanem ásodpercekben mérhető.

A videóknak hála személyes megtapasztalás nélkül is sok példát láthatunk arra, hogy ha valakit trauma ér, az esetek döntő többségében cselekvéstelenné válik, lebénul, elterül. Pár másodperc elteltével összeszedi magát, és ha szerencséje volt, saját lában hagyja el a helyszínt. Az esemény előtt 'alaphelyzetben' volt a szervezete, az elterülés ideje alatt tombolni kezdenek a hormonok, és feláll, újra aktívvá válik.

Ugyanez pl. egy sportolónál másként néz ki, hiszen benne a verseny körülményei a baleset előtt beindítják az extra hormontermelést, egy valamirevaló sportember a trauma pillanatában felugrik, és folytatni próbálja a megkezdett tevékenységét (kivéve a fetrengő, bíró felé kacsingató színészeket), pont a benne túltengő hormonok hatásának köszönhetően.

Szerintem is van egy kis késlekedés a hormon kibocsájtás és a hatás között, de:

Az agyban termelödő dopamin, szerotonin, stb. hormonok tetemes része közvetlen az agyban is hat, minimális késlekedéssel.

Az érzelmek kialakulásásához hozzájárul a kontextus, és sokszor csak visszatekintve fogalmazódik meg. Az érzelmeket egy sor belső és külső körülmény alapján fogalmazza meg az agy. Így nem éli meg az ember az esetleges kezdeti érzelem mentes állapotot és nem csak a hormonok felelnek az érzelmekért.

Pl. Egy hirtelen mozgásra és hanghatásra adott reflexes pislogás, és összerándulás a következő pillanatban más érzelmet vált ki egy valós veszélyhelyzetben, vagy egy zs katakóriás horrorfilm mellett. Az érzelmet az agy csak retrospektíven állapítja meg a kontextust is figyelembe véve.

Ezeket az EMP-ket inkább csak a fém tárgyak veszik fel. A hatásuk az elektronikai eszközökben jelentős.

Ezek az EMP-k valójában masgas légköri atomrobbanásokkal idézhetők elő, de szimulálhatók kicsiben egy megfeleő rádió antennával is.

Ha angolul jó, itt kifejtik egy, ilyen EMP elektronikai eszközökre, az elektromos hálózatra gyakorolt hatásait:

[link]

Ha kifejezetten olyanról akarsz olvasni, hogy elektromágneses impulzusokkal befolyásolják az embert, akkor havana vagy kuba szindróma néven olvashatsz ilyen feltevésekről.

Röviden: még Trump alatt érintett egy pár amerikai diplomatát a tünetegyüttes. A magyarázatok között a tömegspichózis és egy kabócafaj zsizsegése mellet az egyik magyarázat, hogy egy elektromágneses fegyvert használtak az érintetteken.

De úgy tudom még itt sem arról beszélnek, hogy az idegekre közvetlen hathat az elektromágnesesség, hanem a középfülben lévő folyadékban kelt mechanikai rezgéseket a fegyver. Ezt az illető zavaró hanghatásként észleli.

"És mért nem az idegrendszernek, és a tudatnak?"

Mivel az idegrendszerben a sejtek közötti infomráció továbbítás (ami a gondolkodás alapja) szinte kizárólag kémiai anyagok segítségével történik (például dopamin, endorfinok, noradrenalin és sokan mások), így nem meglepő, hogy ezeket összefüggsébe hozzák például az érzelmek kialakulásával. Hiszen konkrétan ezeknek köszönhető azoknak az idegsejt hálózatoknak az aktiválódása, amik az érzelmeket kialakítják.

"Akkor is rögtön érzed az ijedtséget vagy a boldogságot. Nem megtermeli gyors a szervezet a kellő adagot. Akkor nem rögtön érezné az ember, kellene hozzá pár perc, amíg a kellő adagot meg nem termeli."

Egy tévedés, hogy akkor kezdi el a szervezet termelni például az adrenalint, amikor szükség lenne rá. Az adrenalin foyamatosan termelődik a megfelelő sejtekben (még ha ennek az intenzitása változhat is), és a megfelelő stimulus hatására rögtön felszabadul.

"Azt pedig elektromos kisülések, és neuronok kellenek, mert az idegvégződések a neuron."

A neuronok pedig kémiai anyagok segítségével kommunikálnak egymással. (Egyébként az idegvégződés nem neuron, az axonvég a neuron egy része.)

"Azt olvastam, hogy erős sportteljesítmeny esetén is csak 20 perc utan kezd el termelődni az adrenalin."

Attól, hogy a gyakorikerdesek.hu-n ezt írték, még nem lesz igaz. Itt látszik a jobb felső grafikonon, hogy 30 perces szaggatott, intenzív (IHE, kék vonal) és közepes intenzitású (MOD, zöld) mozgás hatására hogyan változik a vér inzulinszintje.

[link]

Látszik, hogy már 15 perc után sokkal magasabb az adrenalin szint, mint a nyugalmi érték. (Sajnos nem volt részletesebb az időbeli felbontás, de elég valószínűnek tűnik a grafikon alapján, hogy 15 percnél lényegesen hamarabb elkezd emelekdni a szintje.)

"Ha lenne egy elektromosságot befolyásoló eszkö, akkor az ember agyát is befolyásolni lehetnek vele."

A transzkraniális mágneses stimulációt (elektromos áram induálása az agyban mágneses térrel) például használják diagnosztikus és terápiás célokra is.

[link]

Egyébként használták már a módszert (EEG-vel osszekötve) információátvitelre is egyik ember agyából másikra. (Nyilván csak elég korlátozottan, nem gondolatolvasásra kell gondolni.)

[link]