Hogyan, fúrtak le 12000 méterre a Cola félszigeten? A Föld átmérője kb 12 Km, Átúrták a Bolygónkat? Hogy van ez? Mit nem értek én?

A célja volt: olyan mélyre fúrni a Föld kérgében, amilyen mélyre csak lehetséges, és kőzetmintákat hozni a felszínre.

A fúrás 1970 május 24.-én kezdődött, Uralmash-4E berendezéssel, majd később Uralmash-15000 sorozatú fúrótoronnyal folytatódott. 1979-re ez lett a legmélyebb ember által fúrt lyuk a Földön. A központi furatból 23 cm-es kiágazó furatokat fúrtak, a legmélyebb 1989-ra 12262 m-es lett.

Két évtizedig maradt a legmélyebbre mélyített fúrás, aztán 2008-ban Quatarban a Shaheen Olaj Fúrás 12289 m-ével (azaz 20 m-rel) lepipálta.

A Kola félszigeti fúrás a balti pajzs kőzeteit kutatta. KB. a 35 km-re becsült ottani litoszféra felső harmadát fúrta át. A fúrás alján Archaikumi korú kőzeteket fúrt meg. A tanulmány célja a baltikumi pajzs szerkezetének megismerése, a szeizmikus felszínek minbenlétének kutatása, és a földkéreg hőmérsékleti viszonyainak megismerése, a mélykéreg kőzettani, fizikai és kémiai tulajdonságainak megismerése volt, valamint annak kutatása, hogy milyen geofizikai eszközöket kell kifejleszteni a mélykéreg szerkezetének kutatásához.

A legizgalmasabb eredmények egyike volt, hogy a 7 km mélységben lévő diszkontinuitás hoz (ez oilyan felület a Földben, amelyet a szeizmikus hullámok sebességváltozása jellemez) nem a feltételezett gráni-bazalt határt találták, hanem a sebességváltozást az okozza, hogy a gránitos kőzet metamorfózisa kezdődik abban a mélységben.

Másik meglepő eredmény, hogy ebben a mélységben a kőzet töredezett volt, és a repedések vizet tartalmaztak. A víz minden bizonnyal nem felszíni eredetű volt, hanem az ottani ásványokból származott, mert vastag vízzáró réteg volt fölötte.

Hat km mélységből mikroszkopikus plankto ősmaradványok kerültek elő.

Újabb váratlan és izgalmas felfedezés volt, hogy nagy mennyiségű hidrogén gáz szabadult fel a fúrásból. A fúróiszap szinte felforrt a leírások alapján a belőle a felszínen kiszabaduló hidrogéntől.

1992-ben egy nemzetközi geofizikai csoport reflexiós szeizmikus méréseket hajtott végre a területen, amelyek szelvényvonala átment a fúráson. A Kola-92 a Glasgowi Egyetem, az Edinboroughi és a Wyomingi Egyetem valamint a norvég Bergeni egyetem és különböző (akkopr már csak volt) szovjetúnióbeli kutatócsoportok részvételével folyt.

A fúrást 1995-ben állították le pénzhiány miatt. A személyzetet egy állami tulajdonú vállalkozásba helyezték, csökkentették, majd 2007-re a kutató társaság is elolvadt, szétszóródott. 2008-ban megszűnt a vállalat, a fúrás helyét azóta kiváncsi turisták látogatják, akiknek beszámolói szerint az ottani létesítmények lassan összedőlnek.

Az USA 1957-ben MOHOLE néven indított hasonló projektet a Csendes Óceán kérgének átfúrására Mexikó partjainál. A fúrás megindítása után a pénzügyi finanszírozás megszűnése miatt a projektet 1966-ban leállították.